Egy olyan helyzetben, mint a koronavírus miatt elrendelt rendkívüli jogrend, majd később a ma is tartó járványügyi készültség, a kormányzat – érthető módon – legkésőbb hetente felül kell, hogy vizsgálja saját döntéseit, ráadásul a rendkívüli jogrend alatt kizárólagos döntéshozóként funkcionált (persze jogos kérdés, hogy „békeidőben” kinek van bármilyen beleszólása a hazai közügyek intézésébe a kormányon kívül, de ez a téma szétfeszíti e cikk kereteit), emiatt természetes módon „lopja el a show-t” más politikai szereplők elől.

Az is tény, hogy az emberek mindennapjait döntően befolyásolják ezek a gyorsan szavatosságukat vesztő, hamar felülírható (vagy felülírandó) kormánydöntések, így érthető módon ki vannak szolgáltatva a kormány információmonopóliumának, miközben rengeteg – jogos – kérdés fogalmazódik meg bennük napi szinten. (Mekkora a pillanatnyi átfertőződés; hol kell maszkot hordaniuk; hová (ne) utazzanak, milyen körülmények között végezhetik a munkájukat?) 

Ilyenkor értelemszerűen nagyobb figyelmet kapnak az állami és az állam által hozzáférhető médiafelületek: a kormany.hu, az állami televízió és rádió, a KESMA-n belüli és kívül összes, kormányzati hirdetésekkel „ellátott” médium, az országszerte kihelyezett hirdetőoszlopok és óriásplakátok –  na meg az állampolgárok jelen idejű tájékoztatása céljából létrehozott kormányzati aloldal, a koronavirus.gov.hu.

Utóbbit elviekben azért hozták létre márciusban, hogy tájékoztatást nyújtson arról,

„hogy mi a teendő megbetegedés esetén, emellett értesülhetünk az aktuális hatósági intézkedésekről, nyomon követhetjük a járvány terjedését, hasznos információkat érhetünk el a vírus által okozott megbetegedésről, illetve a legközelebbi egészségügyi intézmények elérhetőségeiről.”

Ehhez kapcsolódóan létrejött egy dedikált Facebook oldal is, amely célja, „hogy az állampolgárok hiteles információkhoz férhessenek hozzá.”

Időközben a rendkívüli jogrend és a vírustematika kizárólagos domináns szerepe a magyar és nemzetközi média napirendjén véget ért, de a járványügyi készültség – és természetesen vele a koronavirus.gov.hu – maradt. 

A vírussal közvetlenül kapcsolatban álló hírek, a napi fertőzési és halálozási számok alakulása mellett azonban idővel zavarbaejtő bejegyzések jelentek meg az oldalon, amelyek értelmezhetők ugyan a koronavírus kontextusában, de a weblap eredeti funkciójához nem sok közük van, a propagandához viszont annál több.

Íme 10 példa a teljesség igénye nélkül csak az utóbbi egy hónapból:

• Köznevelési államtitkár: várják az emberek véleményét a tanulók és a tanárok ingyenes internethasználatáról
• Elfogadta a 2021-es költségvetését az Országgyűlés
• Szijjártó: Somogy megyében 39 vállalat 16,5 milliárd forintos fejlesztést hajt végre
• Benkő: bebizonyosodott, hogy a katonák nem csak a fegyverekhez értenek
• Orbán Viktor: a magyarok pénzéről a magyaroknak kell dönteniük (mivel ezt nem elég egyszer megtudnunk, fent van pepitában is: Szijjártó: a magyarok uniós forrásairól a magyaroknak kell dönteniük)
• Orbán: ha nem sikerül megállapodásra jutni a vitás kérdésekről, az Hollandia miatt lesz
• Dömötör: már több mint egymillióan töltötték ki a kérdőívet
• Szijjártó: a magyar gazdaság sikerét a magyar emberek munkája jelenti
• György László: meghaladhatja a várakozásokat a gazdaság idei teljesítménye
• Szijjártó: a lehető legjobb megállapodás született meg az európai helyreállítási alapról

Külön bekezdést érdemel a migrációval és a munkaügyi témákkal összefüggő hírek megosztása a koronavírus-honlapon: a vírus természete miatt persze nem mindegy egy ilyen időszakban, hogy ki és honnan lép be Magyarország területére, a kormány ugyanakkor természetesen nem szégyelli ezt a témát azonnal a migránshadak elleni védekezés narratívájába göngyölni. A munkavállalókat és a munkaadókat pedig természetszerűleg érdekelheti, hogy hogyan változnak napról napra, hétről hétre a kormány válságintézkedései, de ebben az esetben csupán a sikerpropagandába futhatnak bele az oldalon, az olyan hírekbe azonban már, mint hogy fél év alatt elfogyott az álláskeresési járadékokra szánt költségvetési keret, aligha.

Ugyanitt arról is érdemes megemlékezni, hogy az egyik legakutabb járványügyi kérdés a nyári időszakban az országok kormány által bevezetett átfertőzöttség szerinti osztályzásának valós idejű nyomon követése lenne, amiről azonban aktuális térképet nem találunk a honlapon, csak mindig az Operatív Törzs által legutóbb kiadott lista szerinti, automatikusan nem frissülő listát találjuk meg a hírek között böngészve.  

Világos, hogy a vírusnak számos gazdasági és társadalmi vonatkozása van, de vajon az az állampolgár, aki – mint azt a tájékoztató oldal eredeti missziója is fogalmaz –   hasznos információkat szeretne elérni a vírus által okozott megbetegedésről vagy a legközelebbi egészségügyi intézmények elérhetőségeiről, kíváncsi-e arra, kivel szkanderozunk további EU-s milliárdokért vagy hogy hányan töltötték már ki eddig a nemzeti konzultációt?

A kérdés persze költői, egyetlen értelme pedig abban áll, hogy rámutasson: a kormány visszaél azzal, hogy a járvány miatt az állampolgárok rendszeres szükségletévé vált a kormányzati felületek nyomon követése és állandó figyelemmel tartása, és szemérmetlenül az emberek képébe nyomja a propagandát ezeken a platformokon.

Így fulladtak például az Operatív Törzs tavaszi sajtótájékoztatói is kabaréízű államtitkári standupokba, amelyeken a a napi fertőzésszám-emelkedés és Müller Cecília háztartási tanácsai előtt kismillió kormánytisztviselő napi váltásban egyesével megdicsérte a saját területén elvégzett kormányzati munkát. Miközben az intézményi fertőzésekről nem tudtunk meg egy árva szót (számot) sem.

Mindezek közé ékelve pedig Kiss Róbert rendőralezredes menetrendszerűen figyelmeztette a nézőket, hallgatókat, olvasókat: aki hiteles tájékoztatást szeretne, az kövesse a koronavirus.gov.hu oldalt. 

Hiszen ha a hatóság javasolja, akkor biztosan ez a legjobb döntés.