Az Európai Parlament csütörtökön jelentős többséggel (465 igen, 150 nem és 67 tartózkodás mellett) elfogadta azt a közös állásfoglalást, amelyben a képviselők kinyilvánítják, hogy nem fogadják el a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF) az július 17. és 21. között zajló uniós  szóló politikai megállapodást annak jelenlegi formájában.

Mint a dokumentum fogalmaz, a Parlament

„készen áll arra, hogy haladéktalanul konstruktív tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal a javaslat javítása érdekében; emlékeztet a Parlament 2018. novemberi megbízására; hangsúlyozza, hogy a Szerződés 312. cikke értelmében a Parlamentnek egyetértését kell adnia a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletre vonatkozó megállapodáshoz”

A nyilatkozat azt a parlamenti pozíciót tartalmazza, amelyet a parlamenti tárgyalódelegáció az Európai Unió Tanácsának német elnökségével folytatandó tárgyalások során képviselni fog.

Mint arról szerdán beszámoltunk, közös nyilatkozatot fogalmazott meg szerdán az Európai Parlament összes jelentős frakciója az EU-csúcson a Bizottság és a tagállamok vezetői által elfogadott egyezségre a költségvetéssel kapcsolatban. Az erről szóló dokumentumot fogadta el hivatalosan is a plénum csütörtök délután.

Sok képviselő az EP által korábban elfogadott kiemelt uniós programok költségvetésének megkurtítását tartja elfogadhatatlannak, mások pedig egyértelmű garanciákat várnának el a végső megegyezéstől arra, hogy szigorú jogállamisági kritériumokhoz kössék a tagállamokat megillető összeg folyósítását.

A jogállamiság problémájával kapcsolatban a nyilatkozat úgy fogalmaz:

„[Az Európai Parlament] határozott sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács jelentősen gyengítette a Bizottság és a Parlament arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a többéves pénzügyi keret és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében fenntartsák a jogállamiságot, az alapvető jogokat és a demokráciát[…]”

Ezért a nyilatkozatba azt is belefoglalták: kérik a társjogalkotói munka teljesítését a Bizottság által javasolt mechanizmussal kapcsolatban, amelynek célja az uniós költségvetés védelme abban az esetben, ha az uniós értékeket rendszerszintű veszély fenyegeti, és ha az Unió pénzügyi érdekei forognak kockán.

Egyben azt várják el a képviselők, hogy maradjon az Európai Bizottság által korábban javasolt rendszer, amely alapján a jogállamiság normáit megsértő tagországokkal szemben alkalmazott szankciókat fordított minősített többséggel kelljen elfogadni, vagyis a többség az elutasításhoz kelljen.

A csütörtöki rendkívüli plenáris ülésen zajló vita során bár több képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte az Európai Tanács csúcsértekezletén a helyreállítási tervről megszületett egyezséget, mivel a tagállamok most először állapodtak meg közös adósságkibocsátásban, a legtöbben nem örülnek a hosszú távú költségvetés (a többéves pénzügyi keret, azaz az MFF) megvágásának.

„Nem nyeljük le az MFF-pirulát” – mondta Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó néppárti képviselőcsoport német elnöke. A szociáldemokraták vezetője, a spanyol Iratxe García Pérez szintén nem fogadja el a költségvetés csökkentését, „főleg egy olyan időszakban, amikor a stratégiai függetlenségünket erősítenünk, a tagállamok közti különbségeket pedig csökkentenünk kellene”.

Többen megjegyezték: a Tanács nem oldotta meg a hitel visszafizetésének kérdését. A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a törlesztés terhe ne az adófizetőkre nehezedjen. Ezért kérik, hogy az Unió vállaljon elkötelezettséget a költségvetés bevételi oldalának a hitel visszafizetéséhez elengedhetetlen reformja és olyan hathatós saját források bevezetése mellett, mint például a digitális adó vagy a széndioxid-lábnyomra kivetett adó.

Mások kiemelték: „az Unió nem a nemzeti költségvetések bankautomatája”, hozzátéve, hogy nem kellene uniós forrást biztosítani az olyan „látszatdemokratikus” kormányoknak, amelyek nem tartják tiszteletben a jogállamiságot és az uniós értékeket. A képviselők azt is bírálták, hogy az ún. „fukar” országok ódzkodnak a számukra előnyökkel járó egységes piac árát megfizetni.

Mások szerint az új saját bevételi forrásokból nem származik majd elég bevétel ahhoz, hogy vissza lehessen fizetni a hitelt, és arra figyelmeztettek: a válságot nem szabad kifogásként használni a további uniós integrációra. A legtöbben azonban kiemelték: a Parlament készen áll a gyors tárgyalásokra annak érdekében, hogy a Tanács közös álláspontját a megfelelő módon kiigazítsák.

Az uniós csúcson elfogadott költségvetési kompromisszum elfogadása mellett érvelt Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke az Európai Parlamentben csütörtökön. Szerinte el kell fogadni a tagországok vezetőinek megállapodását, így a benne foglalt forráscsökkentéseket is. Ez utóbbi „olyan keserű pirula, amelyet le kell nyelnünk” – jelentette ki a politikus. Az Európai Tanács ülésén született egyezség „fényt ad az unió jövőjének, de árnyékot is vet,” mivel a koronavírus-járvány következményei miatt szükségessé vált ambiciózus helyreállítási alap „karcsúbb” hétéves költségvetést eredményezett, amelyben nem lehetett olyan területeken kellőképpen növelni a forrásokat, mint az egészségügy vagy a kutatás – tette hozzá. Von der Leyen a 750 milliárd eurós helyreállítási alapról elmondta, hogy az a tagállami beruházásokat és reformokat segíti majd elő, amelyek végrehajtásában az EU-nak is kulcsszerepe lesz.
A források odaítélésének teljes átláthatóságára van szükség, hogy a pénz oda menjen, ahol a legnagyobb szükség van rá – mondta. Hozzátette, hogy „a jogállamiság nemcsak közös, hanem kötelező érték az EU-ban”, így a brüsszeli bizottság védeni fogja azt az unió pénzügyi érdekeivel együtt.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a plénum előtt kijelentette: „az EU-n belüli kölcsönös bizalom és szilárd összetartás jele, hogy a tagországi vezetők megállapodásra jutottak”.

A vita során magyar EP-képviselők is felszólaltak: a fideszes Szájer József a „jogállamiság kapcsán Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércéről”, valamint az Európai Parlament szabályainak „politikai célra történő elferdítéséről” beszélt. A képviselő közölte: „a parlamentben sokan beszélnek a jogállamiságról, olyanok is, akiknek halvány fogalmuk sincsen arról, hogy az mit jelent.”

A Renew Europe soraiból a momentumos Cseh Katalin azt mondta, hogy „miután Orbán Viktor miniszterelnök brüsszeli útján – a populisták üres szólamait alkalmazva – győzelemről számolt be, a legnagyobb független magyar hírportál, az Index főszerkesztőjét elbocsátották állásából”. A keddi megegyezésről azt mondta, hogy „történelmi esély lehet az EU újjáépítésére, azonban észben kell tartani, hogy vagy az európai egységet erősíti meg, vagy a populisták térnyerését.” A jogállamisági feltételek nagyon fontosak, egyértelmű kapcsolat kell, hogy legyen a pénzek kifizetése és az uniós értékek között – jelentette ki a politikus.

A vita során sok képviselő sérelmezte, hogy a végső alku során elvettek pénzt az egészségügytől, az innovációtól és az Erasmus-programtól. Ugyancsak kritizálták a tagállamokat, amiért az uniós forrásokat nemzeti programok alapján szeretnék felhasználni, mindez pedig arra mutat, hogy a közös pénz nem közös európai célokat fog szolgálni, hanem például már eddig is rosszul működő struktúrák erősítését.

A parlament elvben megvétózhatja a történelmi méretű uniós csomagot, de – mint a Politico csütörtöki cikke kiemeli: a gyakorlatban erre kevés esély mutatkozik annak ismeretében, hogy az uniós országok vezetői ötnapos tárgyalás végén izzadták ki a parlament elé terjesztett megállapodást; nem beszélve arról a nyomásról, hogy a megállapodás megfúrásával a tagállami vezetők a Parlamentben látnák a válság utáni konszolidáció „kerékkötőjét”.

(Politico, MTI)