Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az se lenne elég a gyermekpornográfia megfékezéséhez, ha minden elkövetőt börtönre ítélnének

Az elmúlt hetek meghatározó narratívája volt a gyerekekkel szemben elkövetett erőszakos bűncselekmények – így a gyermekpornográfia miértje, a büntetési tételek súlyossága és a pedofília kérdésköre.  Véleményüket sokan megosztották különböző közösségi médiafelületeken, véleménycikkekben – ki-ki a maga álláspontja szerint.

Azonban gyermekjogi kérdésekben nagyon nehéz kizárólag egy oldalról nézni az ügyet, hiszen a gyerekeket érintő kérdések összetettek, holisztikus szemléletre van szükség – így nem csak büntetőjogban és törvényalkotásban kell gondolkozni.

Fogalmak tisztázása: pedofília

Pedofilnak tekintjük, aki nem képes nemi vágyat érezni egy felnőtt, érett test látványától, ezért keresi a pubertás előtt álló gyerekek társaságát. Mivel a pedofilok belső késztetése nem döntés kérdése, ezért nem is tud neki megálljt parancsolni. A pedofil tulajdonképpen saját (torz és veszélyes) szexuális vágyának foglya, tettei következményeit nem képes belátni. A pedofiloknak 2 típusát különböztetjük meg, így az exkluzív pedofilokat, akik kizárólag gyerekekkel keresnek kapcsolatot, és a nem exkluzív pedofilokat. Az ő esetükben általában van egy felnőtt párkapcsolat, ami mellett keresi a gyerekekkel való szexuális együttlét lehetőségét.

Fontos látnunk, hogy a pedofília becslések szerint csupán az esetek 1–7 százalékában áll a gyerekkel szembeni erőszak hátterében, a többi esetben az erőszaktevők nem mentális betegség következtében követik el tetteiket.

Ha gyerekekkel szembeni szexuális bántalmazásról vagy visszaélésről beszélünk, az esetek jelentős többségében az elkövető a gyerekkel közvetlen kapcsolatban lévő családtag, vagy a családdal jó viszonyt ápoló barát, ismerős.

A gyermekpornográfia mint bűncselekmény

A Büntető Törvénykönyvünk definíciója alapján pornográf felvételnek tekinthető az a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő kép/videó, amely célja a nemi vágy felkeltésére irányul. Ez azonban általában

nem azt jelenti, hogy a felvételen egy kiskorú vágykeltő módon pózol, hanem hogy egy gyereket erőszakkal valamilyen szexuális cselekményre kényszerítenek.

A magyar szabályozás szerint a gyermekpornográfia bűncselekményét több elkövetési magatartással is lehetséges kimeríteni, és minden 18 éven aluli gyereket véd. A legenyhébb, amikor valaki „csak” saját maga számára birtokolja a felvételeket, azokat nem osztja meg, nem kereskedik velük. Fontos az is, hogy ebben az esetben nem olyan gyerek szerepel rajtuk, aki az elkövető nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt áll. Ez az alapeset, aminél legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztés büntetést tesz lehetővé a törvény. Minősítő körülmény – így egyben súlyosabb bűncselekmény valósul meg, ha az elkövető hívja fel a gyereket a felvétel készítésére, vagy ilyen tartalomban részt vesz a 18 éven aluli gyerekkel együtt.

De mi a helyzet a szextinggel?

A szexting, azaz amikor valaki szexuális jellegű (erotikus, meztelen, félmeztelen) fényképet vagy videót küld magáról telefonon vagy a neten, a tizenévesek körében igen elterjedt. Joggal merül fel a kérdés a gyermekpornográfia törvényi tényállásának ismertetése után, hogy a szexting vajon bűncselekménynek számít-e?

A jelenlegi szabályozás szerint a szexting is büntetendő cselekmény. Érdemes lehet a jogalkotónak átgondolni azt, hogy míg a jogszabályok 12 éves kortól engedik a beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolat létesítését egy másik, 18 évnél nem idősebb partnerrel (14 éves kortól pedig idősebbel is), addig a gyermekpornográfia bűncselekmény tényállása alapján a szexting során küldött fotóknak már önmagában a birtoklása is törvénybe ütközik, hiszen 18 éven aluli személyt ábrázol a vágy felkeltésére alkalmas módon.

Nincs hatékony büntetés

A büntetőjog egyik alapvető kérdése az, hogy mi a büntetés célja, mit akarunk elérni a gyermekpornográfia törvényi tényállásával. A jelenlegi szabályozás a gyerekeket ábrázoló felvételek birtoklására, terjesztésére és készítésének megakadályozására fókuszál, a büntetőjog alapvetése szerint ezzel az lenne a cél, hogy az embereknek eszébe se jusson ilyen bűncselekményt elkövetni.  Érdemes átgondolni azt, hogy erre jelenleg alkalmas-e a hatályos törvényi szabályozás és a bírósági gyakorlat, ha 19.000 gyermekpornográf felvétel birtoklása után felfüggesztett börtönbüntetést és párszázezer forint bírságot szab ki a bíróság.

Önmagában azonban az sem lenne megoldás a problémára, ha minden elkövetőt letöltendő szabadságvesztésre ítélnének: szemléletváltásra van szükség, és nem csak büntetőjogban és törvényalkotásban kell gondolkozni. Ahhoz, hogy a bűnismétlés lehetőségét minimalizálni tudja a rendszer elkerülhetetlen, hogy terápiás segítséget kapjanak az elkövetők is.

Persze a jogszabályokat is érdemes újragondolni abból a szempontból, hogy a gyerekekkel szembeni szexuális erőszak elkövetői, illetve az általuk elkövetett bűncselekmény adatai ne kerülhessenek ki a bűnügyi nyilvántartásból. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis meghatározott idő után ezek az adatok törlődnek, így évek múlva az elkövetők akár tiszta erkölcsi bizonyítványt is kaphatnak. 2014-ben nagyon komoly előrelépés volt, hogy a Btk-ba bekerült az a passzus, hogy a gyerekek elleni szexuális erőszakcselekmények nem évülnek el – tehát az elkövetők az időmúlástól függetlenül büntethetők maradnak –, az is jó lenne, ha a jogalkotó ezt a másik oldalról is megtenné.

3 dolog, amit felelős felnőttként tehetünk:

  1. Ne osszunk meg semmilyen olyan tartalmat a közösségi felületek nyilvános platformjain, amin egy gyerek meztelen, félmeztelen, alsóneműben van, kádban / ágyban, ill. más intim /kiszolgáltatott helyzetben van megörökítve.
  2. Ha az interneten olyan felvétellel találkozunk, ami kiszolgáltatott helyzetben lévő gyereket ábrázol, azonnal jelentsük a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak, akár anonim módon.
  3. Használjunk szűrőprogramot azokon az eszközökön, amikhez gyerekek is hozzáfé Tegyük biztonságosabbá számukra az internethasználatot, de ne csak szoftverekkel, hanem azzal is, hogy beszélgetünk velük erről. A gyerekek tájékozódhatnak erről a kérdésről a yelon.hu, az internethotline.hu, vagy a kek-vonal.hu oldalon.

A legfontosabbat a végére hagytam: hogy lépjünk egyet hátra, engedjük el az indulatot és a gyerek szükséglete alapján gondolkozzunk.

A prevenció oldaláról azt érdemes tudnunk: az abúzusnak mindig van előzménye. A predátor kiválaszt egy gyereket, akit könnyű meggyőzni, akinek nincs valódi szeretetélménye, őt bevonja, elcsábítja, és megpróbálja titokban tartani, ami történik. Ezért fontos a gyerekeket körülvevő felnőttek figyelme és felelőssége.

A gyerekbántalmazások közül a szexuális visszaélések maradnak leginkább rejtve, a látencia itt a legnagyobb. Száz esetből általában tíz derül ki a szülők vagy más felnőttek, gyermekvédelem számára, de csupán egyben indul eljárás. Ha napvilágra kerül egy ilyen bűncselekmény, akkor ennek apropóján sokat beszélünk arról, hogy ki lehet az elkövető, hogyan fordulhat elő ilyen bűncselekmény, arra azonban kevés hangsúly jut, hogy azok a gyerekek, akik ilyen erőszakos cselekmény áldozatai, milyen segítséget kapnak.

Amíg új jogszabályt hozni viszonylag egyszerű, addig azt megvalósítani, hogy legyen elkülönülő speciális segítőhálózat a szexuális erőszak áldozatává vált gyerekek számára, már sokkal nehezebb.