A kórházi ágyak felszabadítását még áprilisban rendelte el a Emberi Erőforrások Minisztere, akinek az RTL Híradó által nyilvánosságra hozott levele szerint „minden kórháznak a teljes ágykapacitása minimum 60 százalékát szabaddá kell tenni koronavírus-fertőzött betegek ellátására”.

Miután a miniszter az egyes kórházak szerint adta meg a 60 százalékos viszonyszámot, az, hogy valójában hány embert küldtek haza ágykiürítés miatt, csak egy intézményi bontásból derülne ki, tehát egy olyan adatsorból, ami minden egyes kórházról ténylegesen elárulja, hogy az egyes napokon hány ágy volt foglalt az adott intézményben, ezekkel a számokkal azonban még adós a kórházak túlnyomó többsége.

Ezt az adatsort próbálta megszerezni Szél Bernadett is. A független képviselő pénteki közleményében úgy fogalmaz:

„A semmire kért 45 napot a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, amikor közérdekű adatkérésben érdeklődtem a kórházi ágyak napi foglaltsági adatai után. Ez az az adat, amiből végre kiderülne, hány beteget küldtek haza a kórházakból a Kásler-féle ominózus ágyfelszabadítás során, de a kormány nem hajlandó kiadni.”

Majd hozzátette: mivel ezek közérdekű információk, és jogunk van tudni, hogy a miniszteri utasítás hány embert érintett, pert indít az adatok megismeréséért.

Szél beszámolója szerint a NEAK művelt: a veszélyhelyzet utolsó napján 45 napot kért az adatkérése teljesítésére, arra hivatkozva, hogy az „a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyezteti.” Majd a 45 nap letelte után egy kétmondatos válaszban tagadta meg az adatok kiadását.

„Ez az eset is jól mutatja, hogy a 45 napos határidőt időhúzásra használták és visszaélésszerűen alkalmazták az állami intézmények a veszélyhelyzet alatt” – kommentálta az esetet a politikus.

Szél kifejetette, hogy  hónapok óta próbálja megtudni, hány beteg embert érintettek a kórházi ágyfelszabadítások. Azonban csak a havi ágykihasználtsági adatok nyilvánosak: ezekből azt látni, hogy februárról áprilisra a felére csökkent az ágyak kihasználtsága, átlagosan 24 466 ággyal kevesebb ágyon zajlott ellátás. Létezik azonban egy nem nyilvános adat is, ami a napi ágyfoglaltságot mutatja: ebből láthatnánk, hogy pontosan hány beteg kényszerült a kórház elhagyására a miniszteri utasítás nyomán.

Szél esete messze nem számít egyedinek a kormánytól független szereplők között: az Átlátszó portál például a Szegedi Tudományegyetem ellen indított közadatigénylési pert, miután az intézménytől csak visszakérdezést és kifogásokat kaptak. Arra voltak kíváncsiak, hogy a 2019. évben, valamint idén 2020. április 23-ig az SZTE Szent Györgyi Albert Klinikai Központ fekvőbeteg ellátásban résztvevő szervezeti egységei, hónapra lebontva mennyi finanszírozott ággyal működtek, abból mennyi volt a használt, mennyi volt az üres. Mint lap megjegyezte: ők valójában csak azokat a számokat szertnék megtudni, amit a NEAK évente egybként is kötelezően kiad. Azonban az SZTE nem adta ki a friss számokat arra hivatkozva, hogy az adatok döntéselőkészítést alapoznak meg. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint viszont ez az érvelés nem helyes, így az Átlátszó is pert indított az SZTE ellen az ágyszámok nyilvánosságra hozataláért.

Mint arról korábban beszámoltunk, Tóth Bertalan, az MSZP elnöke még május elején jelezte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Belügyminisztériumnak és 91 kórháznak két héttel korábban elküldött kérdéseire egyetlen egy intézmény, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKII) volt hajlandó válaszolni.

Miután hónapok óta húzódik a vizsgálat a hazaküldött betegek ügyében., a TASZ a múlt héten jelezte: mintabeadványokkal segítik, hogy az ágykiürítésekben érintettek panaszai az ombudsmanhoz is elérjenek