Huszonnégy civil szervezet levélben fordult az ombudsmanhoz, hogy lépjen fel a törvénymódosítás ellen, amely megakadályozná a jogellenesen elkülönítve oktatott roma gyerekek pénzbeli kárpótlását.

A civilek arra is kérik Kozma Ákost, hogy emelje fel szavát a gyöngyöspatai deszegregációs per kapcsán tett kirekesztő, a cigányokra, valamint a jogérvényesítésüket segítő jogvédő szervezetekre nézve sértő és igazságtalan kormányzati nyilatkozatokkal szemben.

Ahogy azt mi is megírtuk korábban: Horváth László, Gyöngyöspata fideszes országgyűlési képviselője június 4-én törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely élvezi a kormánypártok és a kormány támogatását. A nemzeti köznevelési törvény módosításával azt szeretnék elérni, hogy a jogellenes iskolai elkülönítés miatt induló perekben a cigány gyerekek ezentúl ne kaphassanak pénzbeli kárpótlást, hanem a jogsértést elkövető iskolák nyújtsanak vagy vásároljanak majd nekik „oktatási, képzési szolgáltatást”.

Az ügy előzménye, hogy idén januárban Orbán Viktor az év első kormányinfóján újságírói kérdésre reagálva beszélt a gyöngyöspatai iskolai szegregáció miatt a jogellenesen elkülönítve oktatott cigány gyerekeknek megítélt kártérítésről. Azt mondta erről, hogy egy „etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”. A Fidesz-KDNP ezután egész kommunikációs kampányt húzott fel a témára, Horváth László pedig több ízben is hergelte a közvéleményt a gyöngyöspatai kártérítések ügyével.

A Kúria végül mindenben helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet, egyben kifejtette, hogy a hatályos törvények szerint a kártérítés ez esetben is kizárólag pénzben állapítható meg, mint minden más nem vagyoni kárnál.

A civil szervezetek mostani közös kiállásukban arra hívják fel a figyelmet: ezt az egységes törvényi szabályozást akarják a kormánypártok most átírni. A levelet aláíró 24 szervezet határozottan állítja: mindez alkotmányellenes, és az uniós jogba ütközik. Az alapvető jogok biztosához tegnap eljuttatott levelükben kifejtik, hogy a törvényjavaslat a szegregáció logikáját vezetné be a polgári jog szankciórendszerébe is. Ez a megoldás ugyanis az iskolában elkülönített romákat megkülönböztetné minden más olyan személytől, aki személyiségi jogainak megsértéséért próbál elégtételt venni, hiszen számukra csak másfajta jóvátételt engedélyezne.

A javaslat „mindenki más számára nyitva hagyná a lehetőséget, hogy pénzbeli sérelemdíjat követeljen, csak – vagy legalábbis elsősorban – a romákat zárná el ettől a lehetőségtől. Az oktatási és lakhatási gettóba kényszerített romákat tehát jogi gettóba is zárná a törvényhozás ennek a javaslatnak az elfogadásával” – fogalmaznak a civilek, akik szerint elfogadhatatlan, hogy míg minden más nem vagyoni kárt szenvedett személy eldöntheti, mire fordítja a kártérítését (akár oktatásra, képzésre is), addig csak a szegregált romák nem élhetnének ilyen módon az önrendelkezési jogukkal.

Ezért a levelet aláíró 24 civil szervezet határozott cselekvésre szólítja fel az ombudsmant. Arra kérik, szólaljon fel az Országgyűlés ülésén, amikor a módosítás napirendre kerül, és jelezze a képviselőknek, hogy a módosítás elfogadása az Alaptörvénybe és az uniós jogba ütközne. Amennyiben a módosítást az Országgyűlés elfogadja, úgy élve az Alaptörvény 24. cikkében foglalt jogával, az ombudsman kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát.

És mivel a gyöngyöspatai ügy kapcsán súlyosan megosztó, kirekesztő, romaellenes mondatok hangzottak el – még a miniszterelnöktől is –, ezért a civil szervezetek szerint feltétlenül szükséges, hogy a biztos kiálljon a romák és segítőik védelmében. Elengedhetetlen, hogy „Ön, mint az alapjogok védelmének egyik fő letéteményese a magyar alkotmányos rendszerben, felemelje a szavát, és jelezze, hogy ilyen megnyilvánulásoknak nincs helyük egy olyan demokráciában, amely tiszteletben tartja az etnikai kisebbségek tagjainak méltóságát és a diszkriminációmentes bánásmódhoz való jogát” – fogalmaz a levél.