Egyszerűen rábólintottak az ország kormányhivatalai azokra az önkényes polgármesteri döntésekre, amelyek a járvány okozta veszélyhelyzet alatt egyoldalúan felfüggesztették a képviselőtestületek munkáját. A Társaság a Szabadságjogokért mai közleménye arról ír, több esetben is segédkezet nyújtottak a kialakult helyzet miatt önkormányzati képviselőknek abban, hogy panaszt tegyenek az illetékes járási és megyei hivataloknál tapasztalataikat azonban „lesújtónak” nevezték.

Március 13-án, amikor a kormány kihirdette a járványhelyzetet, Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára és a helyi illetőségű kormányhivatalokat irányító Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely közös levélben tájékoztatták a települések polgármestereit arról, hogyan, és milyen feltételek mellett határozhatnak a képviselőtestület és szakbizottságok összehívása nélkül is a járványidőszak alatt.

Ahogy arra a TASZ akkor kiadott elemzése is felhívta a figyelmet, a polgármesterek különleges jogköreinek alapjául a 2011-es Katasztrófavédelmi törvény (Ktv.) szolgált. Ez, a szervezet jogászainak értékelése szerint azt jelentette, hogy

„a polgármester, illetve a főpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és megyei közgyűlés feladat- és hatásköreit. Ennek keretében a polgármester nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.”

Mindezek ellenére már közvetlenül a veszélyhelyzet kihirdetése után két, ellenzéki többségű képviselőtestülettel szembenéző fideszes polgármester is felfüggesztette a képviselőtestület munkáját Komlón és Szekszárdon.

A TASZ arról számolt be, ebben az időszakban három különböző település képviselőtestületének tagjai fordultak hozzájuk panasszal, a polgármesterek veszélyhelyzetben tapasztalt intézkedései miatt. Volt olyan hely, ahol a helyzetet a településvezető a vele kritikus helyi média akadályozására használta fel, máshol a képviselők bizottsági munkáját lehetetlenítették el, egy helyen pedig a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot igyekezett megszüntetni.

Külön is idézik a Mérce cikkét, amelyben megírtuk, a 22. kerületi (Budafok-Tétény) Karsay Ferenc fideszes polgármester ott a veszélyhelyzet végének kihirdetésekor előrehozta testületi ülést, hogy az összes kérdésről dönthessen még egy személyben az utolsó alkalmat is megragadva.

Mindezekkel a panaszokkal az elvileg minden magyar polgármester törvényes működését közvetlenül ellenőrző kormányhivatalokhoz is lehet fordulni, bár elvileg saját kezdeményezésre kellene ezeket ügyeket vizsgálniuk. Mivel ez elmaradt, több kérdéses ügyben maga a TASZ nyújtott be panaszt a kormányhivataloknál.

Noha a jogi problémákat a képviselők és a civil szervezet a panaszokban részletezték, rámutatva arra, hogyan, mikor és hol lépték túl szerintük a városvezetők a Ktv.-ben rájuk ruházott hatalmukat, és ahogyan hangsúlyozták, mind kormánypárti, mind pedig (kevesebb esetben) ellenzéki polgármester is emeltek ilyen panaszt, a kormányhivatalok ezek közül mindet, egytől-egyig elutasították.

Volt ahol úgy érveltek, a helyi médiát a járványhelyzet idejére „szükséges volt” a polgármester közvetlen hatáskörébe vonni, hogy az a járványról tájékoztathasson. A TASZ jogászai szerint ennek azonban egyáltalán nem követelménye az egyszemélyi irányítás.

„A különleges jogosítványok használatakor is meg kellett volna vizsgálni, hogy valóban szükséges-e az adott intézkedés, nem lehet-e megvárni, amikor a képviselőtestület újra összeülhet. Az csak egy dolog, hogy néhány polgármester visszaélt ezzel, de az igazi probléma az, hogy a törvényesség ellenőrzésére hivatott kormányhivatal nem töltötte be az ellenőrző szerepét, amikor valóban szükség van rá.”

-fogalmaz közleményük.

Nemcsak a fideszes Komlóról, Szekszárdról vagy Budafokról, de a kispesti, szocialista önkormányzat esetében is megírtuk korábban, hogy az ellenzéki képviselők által létrehozott, korrupciós vizsgálóbizottság ügyében annak elnöke, Ferenczi István, és Paróczai Anikó átláthatóságért felelős kerületi polgármester-helyettes szerint is jogilag tisztázatlan körülmények között nem hosszabbította meg Gajda Péter polgármester, a Ktv. értelmében formálisan egyoldalúan a bizottság mandátumát. Gajda az állításokat tagadta, szerinte veszélyhelyzet alatti, egyoldalú döntése csupán „formaság volt”, míg Ferenczi és Paróczai hangsúlyozta, nem votl tisztázott a veszélyhelyzet alatt, hogy jogilag érvényes formában csak a polgármester, vagy a bizottsági elnök is hívhat-e össze ülést.