Azonnali hatállyal bezártak három brit húsfeldolgozó üzemet a Nyugat-Yorkshire-ben található Cleckheatonban , a walesi Anglesey-ben, valamint Wrexhamben, miután mindhárom helyen tömegesen fertőződtek meg a munkások koronavírussal.

A Guardian szerint cleckheatoni Kober húsipari üzemben, amely az Asda szupermarketeknek szállít be elsősorban szalonnát a bezárás után a fertőzött dolgozók kontaktkutatása során 100 embert már szigorú karanténra köteleztek. A wrexhami Rowan Foodsnál az igazoltan fertőzöttek száma összesen 38-ra tehető. Őket, és az ugyancsak érintett Anglesey-i 2 Sisters húsfeldolgozót a tömeges fertőzési gócként való azonosítás után azonnal bezárták, a termelés mindhárom helyen szünetel.

A hírportál megjegyzi, Franciaországhoz és az Egyesült Államokhoz hasonlóan a szigetországban is fenyegető veszéllyé vált, hogy a rendkívül előnytelen munkakörülmények között és védőfelszerelés híján, szorosan összezárva dolgozók munkások között újra megjelenő vírus ismét tömegessé teheti a járványt. Múlt hónapban ráadásul Dél-Yorkshire-ben már három dolgozó bele is halt az elkapott fertőzésbe.

A korábbi, USA-ban kitört hasonló esetekről készült Guardian-elemzés kimutatta, hogy a több mint 300 milliós országban a kialakult fertőzési gócpontok mintegy fele köthető húsüzemekhez. Ezek az üzemek már komplex munkát végeznek, a beérkező csirkéket, sertésesek és marhákat általában ott helyben mészárolják le, dolgozzák fel, és csomagolják is az áruházak polcaira. Azonban annak érdekében, hogy éppen a járvány alatt az élelmiszeripari ellátólánc a szokásos gyorsüzemet fenn tudja tartani, sehol sem állt le a húsfeldolgozókban a munka, annak ellenére sem, hogy a fertőződés az összezártság, és a túlhajtottság miatt eleve sokszor legyengült szervezetű dolgozók napi kontaktusai miatt szinte garantált.

Amikor például április végén az amerikai húsipari szakszervezeti szövetség a rendkívül veszélyes járványhelyzet miatt több helyen sztrájkot szervezett, Donald Trump elnök aktiválta a második világháború alatt meghozott védelmi termelési törvény (Defense Production Act) által biztosított azon szövetségi jogkört, amely szerint kijelölt iparágakban a termelés irányítását átveszi a központi kormányzat. Noha korábban a törvény igen hasznos lett volna kórházi védőfelszerelések és maszkok tömeggyártására, az elnök csupán a húsipari lobbi követelésére, és a munkások gyárakban tartása miatt lépte meg a különleges jogkörök hatályba helyezését.

De folyamatos, komoly baj van a húsfeldolgozókkal olyan, viszonylag szélesebb munkajogokat biztosító országokban is, mint Németország, ahol Rheda-Wiedenbrückben például eddig a Tönies Húsipari vállalat összesen 730 munkásánál mutatták ki a koronavírus-fertőzést és 6400 embert helyeztek karanténba.

Mint ahogy ott, Nagy-Britanniában is jellemző, hogy a nehéz, és elég alacsonyan fizetett, de nélkülözhetetlen húsipari fizikai munkát vendégmunkások, bevándorlók végzik el, mivel náluk jellemző az, hogy munakerő-kölcsönző cégek foglalkoztatják őket a nagy gyáraknál, ezért az elengedhetetlen munkavédelmet, és biztonságot is jóval nehezebb kikényszeríteni a nagyvállalatokból.  A vállalatok azonban nem, vagy csak alig hajlandóak a felelősséget vállalni az esetekért. Egy bajorországi húsipari cégnél például román vendégmunkások tömeges megbetegedése után annak igazgatója például azt nyilatkozta, azért történt a fertőzés, mert „a románok szeretnek együtt mulatozni.”

Annyi azonban már történt, hogy a német szövetségi kormány az egyre sokasodó, súlyos esetekre reagálva május végén úgy határozott, 2021-től betiltja az ilyen munakörökre a külföldről kölcsönzött dolgozók alkalmazását.