Csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a „civiltörvénynek” keresztelt szabályozás sérti az uniós jogot, mivel „hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be”, így a törvényt a kormánynak vissza kellene vonnia. Gulyás Gergely szavai a mai kormányinfón azonban nem engedtek feltétlenül arra következtetni, hogy ez be is fog következni.

A „külföldről támogatott civil szervezetekről” szóló törvényt még 2017 áprilisában fogadták el. Kimondja, hogy minden civil szervezet, amely egy évben legalább 7,2 millió forint támogatást kap határainkon kívüli forrásokból, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásában és ezt a bélyeget honlapján és kiadványain feltüntetni.

Ezen felül több ponton is igen homályos módon állít feltételeket a civilek elé, elfogadása óta változatos gyakorlat alakult ki a magyarországi szervezetek között azzal kapcsolatban, hogyan is álljanak hozzá a megbélyegzéshez. Épp a jogszabály gumijellegéből fakadóan eddig nincs tudomásunk arról, hogy a hatóságok valóban eljártak volna a civil törvényt érintő ügyekben.

Az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy

a nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségek előírásával a törvény hátrányosan megkülönböztetett egyes szervezeteket, ráadásul azon az „elvi jellegű, különbségtétel nélküli véleményen alapul, hogy a civil szervezetek bármilyen külföldi finanszírozása önmagában véve gyanús”

– írja az Index.

A diszkrimináción túl a törvény több ponton is sértette az EU-s jogot:

• a tőke szabad mozgásának elvét,
• az egyesülés szabadságát,
•  a magán- és családi élet tiszteletben tartását
• és a személyes adatok védelméhez való jogra vonatkozó rendelkezéseit

is megszegte, valamint alkalmas arra, hogy aláássa a civil szervezetek iránti bizalmat. Ezen jogok megsértése miatt indított már 2017 júliusában Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, mivel azonban a kormány azóta se változtatott a törvényen, ezért az Európai Bíróság elé került az ügy. A bíróság főtanácsnoka, Campos Sánchez-Bordona már januárban kiadott közleményében azon az állásponton volt, hogy a törvény uniós jogot sért, innentől kezdve pedig szinte biztosra lehetett venni, hogy az ítélet tartalma hasonló lesz.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón érintette az ítélet kérdését, bár hangsúlyozta, hogy mivel röviddel a tájékoztató kezdete előtt került a döntés nyilvánosságra, ezért még nem volt kiforrott álláspontja az ügyben. A miniszter arról biztosította a kormányinfón megjelenteket, hogy ahogy eddig, úgy ezután is tiszteletben fogja tartani a magyar kormány az Európai Bíróság döntéseit, ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy az ítélet „fontos ügyekben a magyar államnak adott igazat”, és az „alkalmazott intézkedést tartotta jogsértőnek.” A nyilvánosság, átláthatóság témakörében Sánchez-Bordona főtanácsnok korábbi véleményezése megalapozottnak vélte a magyar állam igényét, csak az „alkalmazott módszert” nem tartotta megfelelőnek.

„Úgyhogy tanulmányozni fogjuk az ítéletet és annak megfelelő jogalkotással fogunk élni, ami az eredeti céljainknak is megfelel, ugyanakkor megfelel az Európai Bíróság ítéletének is” – jelentette ki Gulyás.

A kormányinfó vonatkozó része az alábbi felvétel 29. percétől tekinthető meg:

A törvény elleni küzdelem során létrejött Civilizáció koalíció a bírósági ítéletre Facebook-posztban reagált, a szervezet szerint a döntéssel „egy fontos cél teljesülhet: a magyar kormánynak kezdeményeznie kell a jogszabály hatályon kívül helyezését. A civilellenes törvény megszűnésével a kormány egy újabb lehetőséget kap arra, hogy el- és felismerje: a civil szervezetek minden nap azért dolgoznak, hogy a világot és benne Magyarországot jobb és élhetőbb hellyé tegyék. A civilek támogatása egyet jelent az elesettek segítésével, a közösségeink ápolásával, a környezet megóvásával és a jogaink védelmével. Ezek mindannyiunk közös ügyei, tegyünk együtt érte!”

Gulyás megjegyzései azonban azt sugallják, hogy a kormány nem tervezi teljesen elengedni a civil törvényt, csupán átdolgozza annyira, hogy az már ne szúrja az Európai Bizottság és Bíróság szemét.

Ugyanakkor a bíróság ítélete nem sok mozgásteret ad a kormánynak arra, hogy a civil szervezeteket a saját szája íze szerint megbélyegezze: a döntésben ugyanis az áll, hogy „Magyarország nem bizonyította azt, hogy az egyesületi finanszírozás átláthatóságának növelésére irányuló, általa hivatkozott cél miért igazolná az átláthatóságról szóló törvény által konkrétan bevezetett intézkedéseket.”