Szerdáig lehet csatlakozni a nyílt levélhez, amiben eddig már több mint hetven országból 451 szervezet csatlakozott és amit azért indítottak, hogy a multik ne használhassák ki a koronavírus válságot és ne perelhessenek be államokat a járvány kezelésének érdekében meghozott intézkedések miatt.
Az ELTE Humánökológia mesterszaka a Facebookon adta közzé az iratot, aminek célja, hogy felhívja a figyelmet a szabadkereskedelmi egyezmények részekét képező befektető-állam vitarendezési mechanizmusokra (ISDS), és a járvány miatt bevezetett intézkedések eredményeképpen kiesett profitjukat ezeken keresztül pótolni kívánó multinacionális cégek várható pereskedési hullámára.
A kereskedelmi egyezmények részét képező befektetői bírósági rendszer olyan párhuzamos jogrendszert hoz létre, amely korlátozza a kormányok multikkal szembeni szabályozási lehetőségeit. Ennek köszönhetően az óriáscégek beperelhetik a kormányokat, ha azok az állampolgárok egészsége vagy környezete védelme érdekében olyan döntéseket hoznak, amelyek veszélyeztetik a multik profit célkitűzéseit.
Az ISDS-esetek COVID-hez kapcsolódó hulláma óriási lehet. Az 1023 ismert ISDS-eset közül tizenhárom vezetett több mint 1 milliárd dollár jutalom vagy rendezés eredményeként, köztük a jövőbeni elmaradt nyereség miatt indult esetek is. 2018 végére világszerte a befektetőknek a nyilvánosan ismert ISDS-ügyekben 88 milliárd dollár megfizetésére köteleztek államokat. Vannak fejlődő országok, amelyek a mai napig többmilliárd dollár fizetési kötelezettséggel nézhetnek szembe a még folyamatban levő ISDS-perek következtében.
A járvány miatti gazdasági válság mellet az ehhez hasonló kiadások tovább ronthatják az egyébként is nélkülöző államok helyzetét.
Az ehhez hasonló esetek miatt kérte ki Belgium még 2017-ben az EU véleményét, ahogy arról mi is beszámoltunk. Akkor az Európai Bíróság az úgynevezett befektetői bírósági rendszert (ICS) összeegyeztethetőnek találta az uniós joggal, állásfoglalásukban ezen belül is az Európai Unió és Kanada közötti kereskedelmi megállapodásról (CETA) írtak, ami még 2016-ban született meg, létjogosultsága azonban azóta is sok szempontból vitatott.
A befektetői bírósági rendszer különleges elbánást biztosít a külföldi befektetőknek anélkül, hogy bármilyen kötelezettséget róna rájuk (pl. a környezetvédelmi, szociális, egészségügyi és biztonsági előírásoknak való megfelelés, vagy bármely más jogszabályi norma betartása).
Ezzel szemben nem biztosít jogorvoslatot azoknak az embereknek, akiket hátrányosan érint a befektetők tevékenysége (pl. szennyezett víz, vagy az egészségre gyakorolt hatások) – figyelmeztetett akkor a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Az aláíró szervezetek a levélben a következő lépések mielőbbi, lehetőleg az első peres ügyek megjelenése előtti megtételét javasolják:
- Az ISDS használatának beszüntetése minden, a kormányok által koronavírussal kapcsolatos lépésnek minősített esetben.
- Minden ISDS eljárás felfüggesztése a járvány elleni küzdelem idejére, addig, amíg a kormányoknak arra kell fordítaniuk az erőforrásaikat.
- Annak biztosítása, hogy a világjárvány idején nem kerül kifizetésre közpénz vállalatok számára ISDS eljárás eredményeként.
- Az ISDS-t tartalmazó egyezmények tárgyalásánk, aláírásának és ratifikálásának beszüntetése.
- Az ISDS-t tartalmazó, meglévő egyezmények megsemmisítése, annak biztosítása, hogy a „túlélési záradékok” ne engedjék meg az ügyek későbbi beindítását.
- A világjárvány nyomán napvilágra került fenyegetések fényében az ISDS-t is tartalmazó meglévő megállapodások felül vizsgálata, hogy megbizonyosodjanak arról, azok rendeltetésszerűek-e.
Magyar szervezetek közül egyelőre a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért és a Védegylet Egyesület.
