Hétfő délután tartott vitát és szavazást az Országgyűlés a börtönkártérítési perek kifizetéséről, miután február 25-én megszavazták, hogy június 15-ig felfüggesztik ezeknek a kifizetését.
A börtönkártérítési perek ügye 2020 elején kezdődött, amikor Orbán Viktor az év első Kormányinfóján azt mondta, nehezményezi az „elítélt bűnözők” kártérítését a rossz körülmények miatt. Varga Judit igazságügyi miniszter nem sokkal később bejelentette, hogy sürgősségi eljárásban fognak tárgyalni a börtönkártérítések kifizetéséről, majd 139 igennel, 2 nemmel és 4 tartózkodással az Országgyűlés február 25-én meg is szavazta a kifizetések felfüggesztését.
A Helsinki Bizottság szerint kártalanításra 2017 óta van lehetőség, és azért tarthatnak erre igényt elítéltek, mert gyakran évekig olyan körülmények között tartják őket fogva, ahogyan „kutyát sem lehetne tartani”.
A Törvényalkotási bizottság álláspontját Budai Gyula, a Fidesz képviselője ismerette, aki elmondta, hogy a koronavírus-járvány okozta vészhelyzet miatt az új kártalanítási rendszer kialakítására még nem volt lehetőségük, ezért
június 15. helyett december 31-re módosítanák a kifizetések felfüggesztésének határidejét, a kártalanításokkal való visszaélések megszüntetése és az áldozatok kárainak enyhítése miatt tervezett új szabályozási rendszert pedig május 15. helyett október 31-ig dolgozzák ki.
A Parlament ezt a zárószavazáson 139 igen, 8 nem és 4 tartózkodás ellenében megszavazta.
Arató Gergely, a DK országgyűlési képviselője a vita során emlékeztetett, hogy a börtönkártérítéseket jelenleg is olyan jogszabály alapján határozzák meg, amit annak idején a Fidesz fogadott el, ugyanis amikor döntöttek arról, hogy az elítélteket kártérítés illeti meg nem megfelelő körülmények esetén, azt ígérték, néhány éven belül meg fogják oldani az intézmények túlzsúfoltságát.
Arató úgy fogalmazott, nem lehet felróni a kormánynak, hogy járvány idején fontosabb dolgaik voltak, „de ne mondják, hogy egy jogszabályt nem tudtak előkészíteni”. Szerinte ez csak politikai időhúzás, hogy még többet kelljen az ügyről beszélni, miközben továbbra is fennmarad a jogbizonytalanság és újabb igények keletkeznek, amikért aztán újabb kártérítéseket ítélhet meg Strasbourg.
Gyüre Csaba, a Jobbik képviselője is felrótta a Fidesz-KDNP-nek, hogy nem orvosolták a börtönzsúfoltságot, ezért az ő hibájukból kell most milliárdokat kifizetni a kártérítései perekre, és szerinte nem reális, hogy a törvényjavaslattal most megint körülbelül 3 hónapot adtak maguknak arra, hogy megoldják a rabok elhelyezését, hiszen ennyi idő nem lesz elég arra, hogy hatékonyan járjanak el.
„Bocsánatot kellene kérniük a magyar társadalomtól, mert 8-9 milliárd forintot dobtak ki a magyar adófizetők pénzéből a rabok kifizetésére ahelyett, hogy megoldották volna a börtönzsúfoltsági problémát” – fogalmazott Gyüre.
Budai Gyula mindezekre csak annyit reagált, a baloldalnak – beleértve a Jobbikot is – színt kell vallania, hogy elutasítja vagy támogatja-e a „börtönbizniszt” és a „Soros-hálózatot”.
A Jobbikból kivált, jelenleg Mi hazánkos Volner János a vita során arra tért ki, hogy szerinte egy világméretű kampány indult el a baloldalon azért, hogy a rendvédelmi szerveket és az igazságszolgáltatást folyamatos támadásnak tegyék ki – most épp az USA-ban és más nagyvárosokban szerveződő, rasszizmus elleni tünetésekkel.
