Nyithatnak a mozik, 5,1 milliárdból mentenék meg a magyar kultúrát, az Operatív Törzs dönt a további védekezési intézkedésekről – az Országgyűlés Trianon-emlékülése miatt rendhagyó időpontban, csütörtökön reggel fél tíz magasságában tartott kormányinfót Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely beszámolt a kormányinfón arról, hogy a járványügyi heyzetről tárgyalt tegnap a kormány.

Mivel a járvány egészen addig veszélyes, amíg nincs rá vakcina, ezért az Operatív Törzs továbbra is működni fog, a kórházak irányítási rendszere változatlanul a járványügyi helyzethet igazodik – mondta a miniszter.  Gulyás azt is hozzátette, Müller Cecília tisztifőorvos mindazon jogosultságai, amelyekkel járvány megelőzése érdekében intézkedéseket tehet, megmaradnak a vészhelyzet után.

A legfontosabb változás az lesz a vészhelyzet végetértével, hogy a rendeletekkel való kormányzás megszűnik. Ezért – ahogy Gulyás fogalmazott – fölöslegesnek tartja a kormány az arról szóló vitát, hogy lesz-e érdemi változás, vagy csak szemfényvesztés a vészhelyzet megszüntetése. Arról is döntetnie kell az Országgyűlésnek, hogy a most hatályát veszítő rendeletek közül mi az amit fent kíván tartani, és mi az amit nem. Gulyás azt is kiemelte, hogy a továbbiakban „alapjogok csak a szükséges arányosság mércéje szerint” korlátozhatók.

Felelőtlenség lennea nem fenntartani a járványügyi készültséget, hiszen a virológus szakembek azt jósolják, hogy második vagy akár harmadik hulláma is lehet a járványnak – mondta a miniszter.  „Ha a helyzet ma lényegesen jobb is, mint néhány hónappal ezelőtt volt, de mindannyiunk közös érdeke, hogy ne kerüljünk a két-három hónappal ezelőttihez hasonló helyzetbe” – mondta.

A miniszter beszámolója szerint a járvány elleni védekezésre eddig 590 milliárd forintot költött az állam, ami szerinte szükséges és arányos mértékű volt.

Gulyás szerint bár az egészségügy felkészült a tömeges megbetegedések kezelésére, jelen állás szerint nem kell azzal számolni, hogy tömeges megbetegedések következnének be, mert sikerült a járványt megfékezni és keretek közé szorítani.

A tegnapi kormányülésen arról döntöttek, hogy a rendezvényekre vonatkozó korlátozások fennmaradnak, de az általános korlátozások a veszélyhelyzet megszűnésével véget érnek.

Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés június 16-ai ülésnapját követően – amikor a honatyák várhatóan megszavazzák a vészhelyzet végét –  a szníházak, mozik és múzeumokra vonatkozó zárva tartási szabályok is megszűnnek, ezek az intézmények kinytithatnak.

A szórakozóhelyekre, védőtávolságra és maszkhasználatra vonatkozó szabályokat ezt követően az operatív törzs fogja meghozni, itt folyamatosan vizsgálni fogják, hogy lehet-e enyhíteni, de egyelőre ezzel kapcsolatos döntés nem született.

Az idősek számára fenntartott vásárlási sáv egyelőre szintén érvényben marad, ezt az operatív törzsnek lesz módja a továbbiakban módosítani.

Az idősotthonok, szociális ellátóhelyek és kórházak látogatási tilalma a veszélyhelyzet végéig biztosan fennmarad,  azt követően Müller Cecília döntésen múlik majd, hogy érvénysek lezsnek-e továbbra is a korlátozások.

Az autós koncerteket „azonnali a hatállyal generálisan engedélyezi a kormány” – jelentette ki szűkszavúan Gulyás. (Emlékezetes, hogy a múlt hétvégén a Tankcsapda együttes székesfehérvári koncertjére szabott jelent meg az egyetlen hétvége idejéig hatályos rendelet).

5,1 milliárdos kulturális támogatásról is döntött a kormány szerdai ülésén a Magyar Művészeti Akadémia javaslatai alapján, amelytől azt remélik, hogy a magyar kulturális életet sikerül visszaállítani a válság előtti állapotba, vagy legalábbis sikerül mérsékelni a bezárások miatti károkat.

Gulyás összefoglalta, hogy milyen adócsökkentésekről döntött az Országgyűlés a szerdai ülésén:

• a szociális hozzájárulási adó július 1-jétől 17,5 %-ról 15,5%-ra csökken
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szintén 15,5% lesz
• kisvállalati adó kulcsa jelenlegi 12 %-ról 11 %-ra csökken

Új döntés ugyancsak, hogy a cégek a teljes nyereségüket félretehetik társasági adómentesen egy négy éven belül megvalósuló magyarországi beruházásra, amennyiben annak össze nem haladja meg a 10 milliárd forintot.

Munkahelyvédelem területén Gulyás ismét elmondta, hogy a közmunkaprogram a jelenlegi 80 ezres létszámhoz képest akár 200 ezerre is bővíthető, de mint arról beszámolt, eddig a válság óta csak 7 ezerrel kellett növelni a közfoglalkoztatottak számát.

A gazdaság „nagyon megszenvedte” ugyan a vírus miatti leállást, de Gulyás szerint így is jó esélyünk van arra, hogy Európában „az egyik legstabilabb eredményt” tudjuk produkálni.

A miniszter kitért az új nemzeti konzultációra is, elmondása szerint a kérdőív fókuszában az álla majd, hogy „a magyar állampolgárok milyen irányokat szeretnének kijelölni a gazdaság újraindításához”.

A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva Gulyás elárulta, hogy a kormány tervei szerint egy 200 milliárdos hitelkeretet nyit a válság miatt megszorult önkormányzatoknak.

A miniszter szerint az önkormányzatokra is nagy szükség van ahhoz, hogy a védekezés sikeres legyen, a gazdaság újraéledjen, és szociális feladataikat eredményesen tudják ellátni, és eközben még fejlesztésekhez is hozzá tudjanak járulni.

Gulyás szerint a kormány partnerként tekint az önkormányzatokra, ezzel együtt a miniszter megfogalmazása szerint a védekezésbeől „szerény mértékben” nekik is ki kellett veinniük a részüket.

A miniszter ismét megvédte Kövér Lászlót, aki legutóbb egy szerdán megjelent interjúban rontott neki a magyar baloldalnak. Gulyás szerint Kövér megszólalása „igaz, de éles” volt.

Gulyás kifejtette a kormány álláspontját arról, hogy az iskolai erőszakot elkövető tanulók után a családnak ne járjon családi pótlék egy évig: mint a miniszter elmondta, saját javaslatuknak tekintik az előterjesztést – amelyet a héten már be is nyújtottak. Sok iskolában az ország bizonyos térségeibne vannak fegyelmi problémák, ezért lesz iskolaőrség Gulyás szerint, ezért vetnek be volt rendőröket, akik erőszakkal is felléphetnek az erőszakot elkövető gyerekek ellen.

„Ezt az intézkedést maximum onnan lehet kritzálni, hogy miért nem tettük már meg korábban”

– mondta Gulyás.

A RTL kérdésére – amely azt taglalta, miért nem teljesítette még a kormány az Európai Tanács korrupció visszaszorítására tett ajánlásait – válaszolva Gulyás azt mondta, Magyarország a bírákkal kapcsolatos ajánlások 50%-át teljesítette, miközben a GRECO – az Európai Tanács korrupcióellenes szervezete – tagállamai körében csak 36 % és az ügyészekre vonatkozó ajánlásokat is „jelentős számban” teljesítettük, és a korrupció visszaszorítása érdekében „szigorú intézkedéseket vezettünk be”, példaként a Btk.-ban szereplő büntetési tételeket és a közbeszerzési szabályokat említte a miniszter.

Újságírói kérdésre reagálva Gulyás elmondta, szerint az segíti leginkább a méltó emlékezést Trianonra a közelmúlt parlamenti vitáit látva, ha se a kormánypárti, se az ellenzéki frakciók nem szólalhatnak fel az Országgyűlés mai emlékülésén.

A 40 órás örökbefogadási tanfolyam opcionálissá tételéről Gulyás azt mondta, van olyan helyzet – például amikor a leendő nevelőszülő már régóta neveli az általa örökbe fogadni kívánt gyermeket – amikor ésszerűtlen, hogy a tanfolyam kötelező legyen.

Az Index arra volt kíváncsi, hogy kik lesznek pontosan az egészségügyi dolgozók számára megígért bruttó 500 ezres plusz juttatás érintettjei.

Gulyás erre válaszolva elmondta, hogy az egészségügyi intézmények technikai személyzete is beletartozik majd a pénzt megkapók körébe, a részleteket a miniszter ígérete szerint Kásler Miklós pénteken fogja ismertetni.

Gulyás az Index kérdésére, miszerint a járvány alatt felgyűlt mínusz-órákat le kell-e dolgozniuk a kórházi dolgozóknak és a kórházak technikai személyzetének azokban az intézményekben, ahol a koronavírus-járvány miatt osztályok zártak be, ezért a dolgozók nem járhattak be, a minsizter azt mondta, a Munka törvénykönyve szerint a felgyülemlett munkaórákat hathónapos keretben kell ledolgozni.

Az egészségügyi kérdéskörhöz kapcsolódóan Gulyás arról is beszélt még, hogy a  járványügyi védekezés elsöpörte a kórházi adósságok ledolgozását lehetővé tévő finanszírozást. Szerinte  azidei évben ezt a finanszírozási modellváltást nem lehet végrehajtani, de éppen a járványból tanulva át kell alakítani a rendszert, amiatt a jövő évben megkezdi az idevágó munkát a kormány.