Tegnap este Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes benyújtotta Az iskolai erőszak megszüntetése és megelőzése érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot.
Ahogy azt a Mérce is megírta: a múlt heti Kormányinfón került először szóba, hogy a kormány úgynevezett iskolaőrség létrehozását tervezi, véleményük szerint ugyanis mintegy 500 olyan iskola van ma Magyarországon, ahol a tanárok védelme érdekében, súlyos fegyelmi problémák miatt ilyenre szükség van.Az elképzelés szerint a korábban rendőrként dolgozó kollégák a tantestület részei lesznek, fegyvert nem hordhatnak maguknál, de más, fegyelmezésre alkalmas eszközt igen.
A tegnap megjelent javaslat tovább körvonalazza a már belengetett iskolaőrséget, illetve további részleteket is tartalmaz arról, miként képzeli el a kormány az iskolai erőszak felszámolását.
„Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a nevelési-oktatási intézmények rendjének fenntartását – a nevelési, oktatási intézmény területén tanítási időben – iskolaőrség útján biztosíthatja.”
Külön érdemes kiemelni az alábbi passzust:
„Az iskolaőr az e törvényben meghatározott feladatokat ellátó, kényszerítő eszközzel rendelkező, sajátos jogokkal felruházott személy, aki az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel munkaviszonyban áll.”
Tehát valóban lesz „kényszerítő eszköz” az iskolaőröknél, és „sajátos jogokkal” lesz felruházva.
Szintén érdemes kiemelni, hogy a javaslat értelmében amennyiben „a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytató gyermeket a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen bűnösnek mondta ki, de büntetésként rá szabadságvesztést nem szabott ki,
a gyermekre tekintettel megállapított iskoláztatási támogatást a családtámogatási ügyben eljáró hatóság – az ítéletet hozó bíróság központi családtámogatási szervnek megküldött tájékoztatása alapján, a szüneteltetés elrendelése hónapjától számított 12 naptári hónapon át – szünetelteti.”
Valamelyest megnyugtató, hogy a javaslatban szerepel: az oktatási miniszter felhatalmazást kap, „hogy az iskolaőrök pedagógiai és gyermekpszichológiai ismeretek megszerzésére irányuló képzéseinek és vizsgáinak részletes tartalmi elemeit, a vizsgaszabályzatot rendeletben határozza meg” – vagyis valamiféle pedagógiai és gyermekpszichológiai képzést az iskolaőrök is kapni fognak.
A javaslat indoklásában szerepel, hogy „a közelmúltban elszaporodtak a társadalom jogos felháborodását kiváltó, pedagógusokkal,illetve iskola- vagy kortársakkal, de akár felnőttekkel szembeni verbális, illetve fizikai támadások, amelyeket részben kiskorú diákok, részben őket segítő felnőttek követtek el, jellemzően az oktatási tevékenység közben…”, ráadásul ezek közül többről videófelvétel is készült, amelyek nyilvánosságra kerültek.
„Az ilyen esetek erőszakos mivoltuk mellett súlyosan negatív hatást fejtenek ki a társadalom egészére, különösen az iskolai nevelő-oktató munka minőségére, szétzilálják az iskolai közösségeket, megzavarják a köznevelési tevékenység rendjét, korlátozzák, veszélyeztetik az erőszakos cselekményekben elkövetőként nem érintett tanuló köznevelésben való részvételre vonatkozó jogának gyakorlását, valamint a szülők azon alkotmányos jogát is, hogy gyerekük taníttatásáról gondoskodhassanak.”
Az indoklás szerint azonban az iskolaőrök köznevelési intézményekben biztosított jelenléte növeli a pedagógusok, oktatók biztonságérzetét, másrészt a diákokban erősítheti a visszatartó erőt attól, hogy a pedagógusokkal szemben fenyegetően lépjenek fel.
A törvényjavaslat egyes pontjai az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülnek, ezért csak kétharmados többséggel lehet megszavazni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete korábban jelezte: nem értenek egyet az intézményi erőszakra adott válasz ennyire leegyszerűsítő módjával, az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, hogysem kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás.
