A kormány a koronavírus-járványra hivatkozva új kormányhatározatban írta át a kis- és középvállakozások támogatására létrehozott Széchenyi Tőkealap-kezelő általt kezelt tőkealapok feltételeit. Úgy tűnik, az eddig szigorúan kis- és középvállalkozások tőkésítésére szakosodott állami alapkezelő ezentúl a nagyobb cégeknek is adhat pénzt – szúrta ki a Népszava.
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 100 százalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, amelynek megbízott vagyonkezelője a Pénzügyminisztérium. Az Alapkezelő első tőkealapját, a Széchenyi Tőkebefektetési Alapot (SZTA) 2011-ben indította el a hazai kkv-k támogatására. Azóta már négy további tőkealapot hozott létre a kis- és középvállalkozások fejlesztésére. Jelenlegi tőkeprogramjain keresztül közel 71 milliárd forint tőkekerettel gazdálkodik.
A Magyar Közlönyben pénteken megjelent határozat szerint a tőkealapra vonatkozó szabályokat rögzítő 1599/2016.(XI.8.) kormányhatározat az alábbiak szerint módosul:
Az eredeti jogszabály első pontja így szólt:
„A Kormány egyetért azzal, hogy a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. […]kezelésében működő, európai uniós társfinanszírozású tőkebefektetési programok kiterjesztése és új tőkebefektetési alapok létrehozása eredményesen és hatékonyan járulhat hozzá a magyar gazdaság versenyképességének javításához, az innovatív iparágak fejlesztéséhez, a hazai kis- és középvállalkozások tőzsdeképessé válásához és a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési célokhoz, […]
Az ebben a pontban szereplő „a hazai kis- és középvállakozások” szövegrész helyébe az
„elsősorban hazai kis- és középvállakozások”
szöveg lép az új módosítás értelmében.
Az indoklás szerint „a koronavírus-világjárvány negatív gazdasági hatásainak mérséklése érdekében” hajtja végre az Orbán-kabinet a változtatást.
A Népszava rámutat továbbá, hogy a kormány most új időpont megjelölése nélkül törli a Széchenyi Tőkebefektetési Alap pénzkihelyezési időszakának 2025 végi határidejét. Az „elsősorban” szó beiktatásával a Széchenyi tőkealap-kezelőnek 56 milliárd forint visszatérítendő támogatást adó 2017-es kormányhatározatból szintén törlik, hogy a pénzt kis- és középvállalkozások létrehozása és feltőkésítése céljából nyújtanák.
Nem ez az egyetlen módosítás a határozatban: kikerült belőle az szövegrész is, hogy a kabinet „kiemelten egyetértene a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési célokkal” A 2016-ban elindított Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Alapnak – jelenlegi nevén Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Kockázati Tőkealap – a kormány szerint most már nem csak hazai kis- és középvállalkozások Kárpát-medencei tevékenységét kell segítenie. Ehelyett immár csupán „elsősorban” szorgalmazzák kis- és középvállalkozások támogatását, mégpedig az eddiginél tágabb, „határon átnyúló” befektetések esetén.
A Népszava értelemzése szerint a kicsi, ám jelentős módosítás egyértelműen azt az új irányt jelöli ki az alap számára, hogy a kormány kis- és középvállalkozások mellett immár nagyobb társaságoknak is juttathasson visszafizetési kötelezettség nélküli pénzt.
Mint arról már a Mércén többször írtunk, a kormány válságkezelő csomagja alapvetően az exportra termelő nagy cégeknek kedvez, kiegészítve a NER oligarcháinak gazdasági kisegítésével. Mindezt az után, hogy a a járvány előtt sem éehetett okok panaszra a nagy cégeknek: a társasági adóbevételek legutóbb 2000-ben voltak alacsonyabbak, mint 2019-ben, 2010 és 2018 között pedig 346 milliárd forint állami támogatást, valamint több száz milliárd forintnyi adókedvezményt adott a kormány a multiknak.
Eközben pedig minden ötödik budapesti vállalkozás szinte kilátástalannak látja a helyzetét, sokan tartalék nélkül maradtak, és hasonló a helyzet vidéken is.
(Népszava)
