Könnygázzal oszlattak fel egy több ezer fős tüntetést Hongkong egy forgalmas vásárlónegyedében, a helyiek a Peking által bevezetni kívánt nemzetbiztonsági törvény ellen tiltakoztak.
A rendőrség vízágyúkkal, harckocsikkal, úttorlaszokkal készült a tüntetésre, ez volt az egyik legnagyobb megmozdulás a koronavírus-járvány kezdete óta Hongkongban. A tüntetők figyelmen kívül hagyták a közösségi távolságtartás szabályait is – a hét és fél milliós városállamban a járvány kezdete óta összesen 1066 megbetegedést regisztráltak, valamint mindössze négyen hunytak el koronavírusban.
A Kína által bevezetni kívánt nemzetbiztonsági törvény szerint Hongkongnak „javítania kell” a nemzetbiztonságát az „árulással és felforgatással” szemben – mégpedig úgy, hogy a helyi rendfenntartó erők mellett a kínai hatóságok is megjelennének a városban.
A jelenlegi törvénytervezet Hongkong alaptörvényének harmadik mellékletét egészítené ki, a terv szerint
„szükség esetén a Központi Népi Kormány releváns nemzetbiztonsági szervei ügynökségeket hoznak létre Hongkongban, hogy a törvényeknek megfelelően teljesítsék a nemzetbiztonság védelmére vonatkozó feladataikat.”
A törvénytervezetről a kínai Országos Népi Gyűlés május 28-án, csütörtökön szavaz, ezután az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságához kerül véglegesítésre, majd június végétől iktathatják törvénybe.
A tüntetők és a nemzetközi kritika szerint azonban ez nem más, mint egy átfogó támadás Hongkong autonómiájával és az ottani alapvető szabadságjogokkal szemben, 23 ország politikusai nyilatkozatban bírálták a tervezetet.
Állításuk szerint Peking jelenlegi tervei „nyilvánvalóan megsértik” az 1984-ben kötött kínai-brit visszacsatolási megállapodást is. Ezen kétoldali megállapodás értelmében Hongkong 1997-től kezdve bár újra kínai uralom alá került, de egyúttal különleges igazgatású terület státuszt is kapott ötven évre – független, demokratikus, kapitalista jogállamként működhetne a megállapodás szerint 2047-ig. Kína ezt rúgná fel.
„Ha a nemzetközi közösség nem bízhat Peking adott szavában Hongkong ügyében, akkor vonakodni fog a bizalomtól egyéb kérdésekben is”
– írták a tiltakozó politikusok.
A mostani törvénytervezet várhatóan újabb löketet adhat a függetlenség és demokrácia pártján álló Kína-ellenes tábor megmozdulásainak: 2003-ban egy hasonló törvény bevezetésének felvetődésekor több mint félmillióan vonultak utcára Hongkong függetlenségéért.
A kínai kormány szerint azonban épp ez a törvény kell ahhoz, hogy „megelőzzék, megállítsák és megbüntessék” a hasonló tiltakozásokat a jövőben – a mostani hongkongi tüntetők az ellenállás lehetőségéért küzdenek.
Nemrég több száz hongkongi fiatal lepte el a városállam egyik bevásárlóközpontját, hogy énekléssel és skandálással hívják fel a figyelmet a demokrácia és a független Hongkong fontosságára, és hogy kiálljanak az áprilisban a demokrácia-párti aktivistákat érintő letartóztatási hullám ellen. A hongkongi tüntetések azután törtek ki közel egy éve, hogy a kormány bevezette a kiadatási törvényt, amely a tiltakozók szerint lehetővé tette, hogy ellenzékieket adjanak ki Kínának, ezzel fenyegetve az városban élők szabadságjogait és Hongkong függetlenségét.
