Meglehetősen pesszimisták a saját jövőképükkel kapcsolatban a szakképzésben oktató pedagógusok a PDSZ legújabb felmérése szerint: igazságtalannak látják a számítást, amelyen a differenciált bérezés alapul, amióta megszűnt közalkalmazotti jogviszonyuk.
Az elmúlt pár napban a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy online kérdőívet küldött szét a tagjai között, hogy közvetlen képet alkothassanak arról, hogyan élik meg az érintett munkatársak a szakképzés átalakítását. Mint az ismert, a legnagyobb változást az jelenti, hogy az eddig közalkalmazotti státuszban lévő dolgozók kikerülnek a Közalkalmazotti törvény hatálya alól, ami sokkal előnytelenebb munkajogi helyzetet jelent
2019 novemberében lépett érvénybe az új szakképzési törvény, ami miatt a következő tanévtől gyökeresen megváltozik majd a szakképzési rendszer: az oktatók a közalkalmazotti törvény helyett a munka törvénykönyvének hatálya alá fognak tartozni. A Pedagógusok Szakszervezete már akkor elmondta, hogy ez miért problémás: rövidebb lehet a felmentési idő, megszűnhet az áthelyezési lehetőség és a munkáltató állásfelajánlási kötelezettsége.
A PSZ szerinta munkaszerződés miatt könnyebben sérülhetnek majd a diákok jogai is, vélhetően elég alacsony fizetést kapnak majd, illetve azt sem lehet tudni, hogyan lesz idejük az érettségire is felkészítő technikumba járó diákoknak tanulni az érettségi vizsgákra. A szakképzési törvényről itt írtunk bővebben.
A Pedagógusok Szakszervezete alkotmánybírósághoz fordult, miután érdekegyeztetés és jogorvoslati lehetőség nélkül szüntették meg a szakképzésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogviszonyát.
491-en válaszolták meg a PDSZ kérdőívét, ami az érintett munkavállalók közel két százaléka.
Az eredményként kapott számok a PDSZ közlése szerint már önmagukban is tanulságosak, de a legfontosabb információkat a szöveges megjegyzések ből nyerték, mert ezekből rajzolódik ki legplasztikusabban, hogyan élik meg a szakképzés átalakítását az érintettek.
A közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakulását a válaszadók többsége egyértelműen negatív fejleményként éli meg, mivel tisztában vannak azzal, hogy ezáltal előnytelenebb munkajogi helyzetbe kerülnek.
„Évtizedek óta tanító, elhivatott szakemberek állnak értetlenül a folyamatok előtt, becsapva érzik magukat, és egyértelműen méltánytalanságként élik meg mindazt, ami most történik velük” – foglalja össze a felmérés főbb tanulságait a PDSZ közleménye.
Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a változás miatt a pályelhagyást, 54,4 százalék felelt úgy, hogy még bizonytalan a kérdésben, de a válaszadók 5,7 százaléka biztosan másik foglalkozás után néz, és csak 39,9 százalék marad biztosan mostani munkaviszonyában.
Ezenkívül a válaszadók 87,4 százaléka alkalmatlannak látja azt teljesítménymenedzselési rendszert, amely alapján elvileg a differenciált béremlést végrehajtja a kormányzat. A szöveges beszámolók alapján az egész procedúra igazságtalan, és méltatlan a sok évtizede a szakmában dolgozó pedagógusokhoz.
A Népszava által ismertetett pontrendszer szerint 10 szempont alapján minősítik a tanárokat, ezeket 1-től 6 pontig lehet értékelni, vagyis összesen 60 pont szerezhető. Nézik egyebek mellett a képzettséget, a szakmai tapasztalatot, a felkészültséget, a munkaerőpiaci értéket, a „szakképzés-releváns” módszertan alkalmazását, az innovációs tevékenységet és szakmai elkötelezettséget.
Az értékeléseket a lap szerint többen már múlt pénteken kézhez kapták, a közismereti tantárgyakat (magyar, matek, történelem, idegen nyelv) oktatók pedig igencsak meglepődtek. Egy vidéki szakgimnázium tanára például lapunknak azt mondta, a maximális pontszám 66 százalékát sem érte el. A Népszavának nyilatkozó oktató harminc éve tanít ugyanabban az intézményben, egyetemi diplomával, közoktatási vezetői végzettséggel, most mégis úgy érzi, eddigi munkájának nagy részét semmibe vették.
Ami a munkabéreket illeti, a szakképzésben dolgozók az eddigiek fényében nem sok jóra számítanak, a változtatás kormányzati promóciójában központi elemként szereplő béralkura és a majdani versenyképes bérekre nem sok esélyt látnak az érintettek.
Arra az egyszerű kérdésre, amely úgy szólt:
„Van információd arról, hogy mennyi lesz a munkabéred?”
97,6 százelék nemmel felelt.
Ezzel kapcsolatban a PDSZ szerint az információhiány a legnagyobb probléma, a többségnek fogalma sincs arról, hogy többet vagy kevesebbet kell majd dolgoznia, mint eddig.
A munkaidő és a bérezés közeljövőbeli alakulásával kapcsoaltban kevesen számítanak arra, hogy ugyanannyi pénzért több munkaórát kell majd ledolgozniuk, és csak elenyésző számban gondolják azt, hogy kevesebb munka mellett több fizetés üti majd a markukat. A legtöbben (55,8 százalék) úgy gondolják, nem emelkedik számottevően a fizetésük, vagy ha több is lesz valamivel, az hamar elinflálódik.
