Szerdán Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, a közeljövőben pont kerülhet a német kormány és a Lufthansa légitársaság közötti több hete zajló tárgyalások végére. Csütörtökre virradóra a vállalat is megtette kötelező hivatalos bejelentését a tőzsde felé, amelyben tudatja, előrehaladott tárgyalásokat folytat a kormánnyal egy mentőcsomag feltételeit illetően.
A légitársaság kilenc milliárd eurós támogatásért fordult a német szövetségi kormányhoz, miután a koronavírus-járvány hatására több mint két hónapja drasztikusan csökkent a légi forgalom, a tönk szélére küldve a céget. Hírügynökségi források szerint az állami stabilizációs alapból származó támogatás legfontosabb feltétele,
hogy a német állam (és rajta keresztül a német állampolgárok) 20 százaléknyi törzsrészvényt és 5%+1 átváltható részvényt szerezzen a társaságban.
Ez a gyakorlatilag 25% százalékos részesedés által a német állam „blokkoló kisebbségi tulajdonossá” válhat a Lufthansában, ezzel pedig azt is akadályozni tudná, hogy más piaci szereplők átvehessék azt.
Az állami mentőcsomagért cserébe a vállalatnak ideiglenesen le kellene állítania a részvényeseknek járó osztalékok kifizetését, illetve korlátoznia kellene a menedzsment fizetéseinek mértékét is. A légitársaság felügyelőbizottságának két tagját is a kormányzattal konzultálva kellene kinevezni.
A dpa hírügynökség szerint Angela Merkel konzervatív-szociáldemokrata kormánykoalíciója szerdán állapodott meg a mentőcsomag feltételeiről, miután a kancellár pártjából, a Kereszténydemokrata Unióból (CDU) többen is „kvázi-államosításnak” nevezték a részvényszerzési feltételt, és kijelentették, az államnak nem szabadna beavatkoznia magánvállalatok menedzsmentjébe.
A Lufthansa csoport komoly pénzügyi gondokkal néz szembe, miután a világjárvány hatására minimálisra kellett csökkentenie járatainak számát. A cég szerint havonta 800 millió eurót veszít a járvány következtében, és a fertőzések csökkenése után sem valószínűsíti, hogy a korábbi szintre állna vissza a légi forgalom. A vállalat önbevallása szerint 4 milliárd euró pénztartalékkal rendelkezik, ám ebből 1,8 milliárd valójában az elmaradott járatok miatt visszatérítésére kerül az utasoknak.
Az állami mentőcsomagokért cserébe kapott részesedés gondolata a 2008-as válság után is felmerült, ám akkor ezt a megoldást gyakorlatilag sehol nem használták. A korábbi világválság után kiderült, ez hiba volt, hiszen a legtöbb érintett vállalkozás nem hajtott végre lényeges strukturális reformot, megtartották azokat az igazságtalan és korrupt gyakorlataikat, amelyek egyébként a válság kialakulásához is vezettek.
Az, hogy közvetve az adófizetők is részesedést szereznek egy-egy vállalatban a pénzükből finanszírozott mentőcsomag fejében, még nem garancia semmire, ám mindenképp egy jó irányba tett lépés.
Az államok más feltételeket is elkezdtek szabni a koronaválság alatti mentőcsomagokért cserében: az USA-ban például a kis- és közepes vállalkozások akkor részesülhetnek támogatásból, ha ígéretet tesznek, hogy nem rúgják ki dolgozóikat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a rekordnagyságú, 2000 milliárd dolláros amerikai mentőcsomag sajnos a nagyvállalatokkal szemben nem támaszt ilyen elvárásokat, sőt sem a társadalmi egyenlőtlenségeket növelő részvény visszavásárlásokat sem tiltja, az osztalékok, felsővezetői bérek tekintetében szintén elnéző.
