Flashmobbal tiltakoztak a Budapest Pride önkéntesei kedden délután a Sándor-palotánál nem sokkal azt követően, hogy az Országgyűlés fideszes kétharmada elfogadta azt a salátatörvényt, amely megtiltja a transznemű embereknek a nemük jogi elismertetését.

Az aktvivisták egy kis csoportja a köztársasági elnöki rezidencia elé vonult, ahol felszólították Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá, hanem küldje az Alktománybíróság elé a transzneműek jogait korlátozó törvényt.

Ezt követően a flashmob résztveői megafon segítségével olvasták fel transznemű emberek személyes, mindennapi történeteit, hogy felhívják a figyelmet az érintettek egyébként is hátrányos helyzetére, amely most még tovább romlott a Semjén Zsolt által áprilisban, a járványügyi vészhelyzet kellős közepén benyújtott salátatörvény elfogadásával.

A flashmobot a Mérce élőben közvetítette, itt nézhető vissza teljes hosszában:

Az „Egyes közigazgatási tárgyű törvények módosításáról” elnevezésű törvényre hivatkozva mostantól a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelmeket elutasíthatják az illetékes hatóságok. Köztük azon transznemű emberek a kérelmeit is, amiket két éve tartanak felfüggesztés alatt azzal az indoklással, hogy egy megfelelő jogi szabályozást szeretnének kidolgozni rá.

A Budapest Pride közleménye szerint azonban a valóságban egy közel 20 éve működő joggyakorlatot szüntetnek be, több tízezer transznemű magyar állampolgárt kényszerítve arra, hogy a nemével ellentétes iratokkal éljen.

„Minden állásinterjún, hivatalos ügyintézésnél, bankkártyás fizetésnél, postai csomagátvételnél vagy egyetemi órán arra kényszeülnek majd, hogy elmagyarázzák, hogy férfi létükre miért vannak női irataik, vagy nő létükre férfi irataik” -írja a szervezet a törvényjavaslat megszavazására reagálva.

A Háttér Társaság kutatása szerint a magyar transzneműek körében már most kiugró, 24% az öngyilkossági kísérletek száma, és a magyar transzneműek 40%-át rúgták már ki amiatt, mert transznemű. A kényszerű coming outok bevezetésével ezek a számok drámaian megnőhetnek.

A törvény 33. paragrafusa – amely szerint az anyakönyvi nyilvántartásokban a „nem”-et felváltaná a „születési nem”, amit nem lehetne megváltoztatni a személyi okmányokban sem – a Budapest Pride szerint szembemegy az Alkotmánybíróság 2018-as döntésével is, miszerint a nem- és névváltoztatás a transznemű emberek számára alapvető emberi jog, ezért nem elvitatható.

„A transznemű közösség tagjai alapvetően súlyos munkahelyi és egészségügyi diszrkiminációnak vannak kitéve, ha nem jutnak hozzá a számunkra megfelelő iratokhoz, és a helyzet csak drámaian romlani fog. Minden egyes diploma, személyi igazolvány vagy lakcímkártya bemutatásnál magyarázkodni kényszerülnek, és olyan embereknek (leendő munkaadóknak, HR-eseknek, fejvadászoknak) kénytelenek beszélni a transzneműségükről, akikkel alapvetően nem osztanák ezt meg” – véli a szervezet.

„Több László van a parlamentben, mint nő. Vajon a parlamentben ülő Lászlók hogy éreznék magukat, ha Lilla szerepelne az irataikban? Nem értek egyet azzal, hogy mostantól bajszos férfiakat női kórteremben kell ápolni, csak azért, mert születésükkor nőként jegyezték be őket”

– nyilatkozta Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője.

„Áder János úgy is köztársasági elnök lenne, ha férfi létére Janka szerepelne a születési anyakönyvi kivonatában és személyi igazolványában? Azoknak a transznemű embereknek, akik a nemükkel és használt nevükkel nem egyező iratokat kényszerülnek majd használni, teljesen ellehetetlenül az életük” – tette hozzá.

A törvényjavaslat ellen több nemzetközi szerv is felszólalt, köztük az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosa, az ILGA és a TGEU ernyőszervezetek és az ENSZ emberi jogi főbiztosa is. Az Európai Parlament elítélte a kormány transzneműek életét ellehetetlenítő törvénjavaslatát, a salátatörvény visszavonását levélben is kérték a Miniszterelnökséget vezető minisztertől és az Igazságügyi minisztertől, amit 63 képviselő aláírása nyomatékosított. Helena Dalli, az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy törvényalkotóként nagyon nehéz megértenie, hogy ennyi kutatás és tudás birtokában miért hoznak tagállamok szándékosan kárt okozó törvényeket.