Az Izrael által nemzetközi jognak ellentmondóan megszállt palesztin területek elcsatolása mellett szólalt fel Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke az új izraeli kormány eskütételekor – számolt be az Al Jazeera.
„Ideje, hogy alkalmazzuk az izraeli törvényt és újabb dicsőséges fejezetet írjunk a cionizmus történetéhez”
– mondta Netanjahu a Knesszetben.
„Ezeken a területeken született és nőtt a zsidó nemzet” – szólt Netanjahu a Ciszjordániában lévő illegális izraeli telepekről, ezzel az indoklással tartana igényt Izrael a palesztin területekre.
Egy éven belül tartott három izraeli országgyűlési választás és több sikertelen kormányalakítási kísérlet után múlt hónapban állapodott meg Netanjahu az ellenzék vezetőjével, Beni Ganzcal az újonnan felállított izraeli kormányról. A terv szerint három évig koalícióban kormányoznák Izraelt, az első 18 hónapban Netanjahu marad miniszterelnök, aztán átadja a hatalmat Beni Ganznak. Ganz beszédében nem mondott semmit a megszállásról.
Pénteken több demonstráció is szerveződött a szóban forgó ciszjordán területek izraeli megszállása ellen. A palesztin tüntetőket könnygázzal oszlatták az izraeli hatóságok, több tucat ember megsérült. Ugyanezen a napon legalább három palesztint le is lőttek, miután azok az izraeli hatóságok jelentése szerint robbanóanyaggal és Molotov-koktélokkal próbáltak megtámadni egy katonai támaszpontot a megszállt Kelet-Jeruzsálemhez közeli Abu-diszben.
Az izraeli megszállás ellen szervezett pénteki demonstrációk egybeestek a palesztin Nakba 72. évfordulójával, vagyis a „katasztrófa napjával” – ez volt az a nap, amikor 1948 májusában több mint 750 ezer palesztin erőltetett kitelepítésével és csaknem 500 település elpusztításával létrejött önálló államként Izrael.
A palesztinok Ciszjordániát saját leendő államuk részének szeretnék és illegálisnak tartják a területen lévő jelenlegi izraeli telepeket is. Nézeteiket világszerte számos állam osztja, csak éppen maga Izrael és legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok nem.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, az Európai Unió határozottan ellenez mindenfajta annexiós tervet, valamint „minden diplomáciai kapacitását” felhasználná az izraeli-palesztin konfliktus további súlyosbodásának megakadályozására.
Egy esetleges megszállás esetén a Jordán Királysággal határként szolgáló Jordán folyó mellett lakó mintegy 50 ezer palesztin földművelő megélhetése kerülne veszélybe – ráadásul a Jordán-völgy nagyjából ötezer hektár földjével kulcsfontosságú szerepet lát el a Ciszjordániában élő palesztinok élelmezésében is. Pénteken a Jordán Királyság vezetője, II. Abdulla király „hatalmas konfliktus” kitörésére figyelmeztette Izraelt, amennyiben az állam tettekre váltja a ciszjordán elcsatolás ötletét. Az Izrael és Jordánia közötti bilaterális egyezmények is veszélybe kerültek, ezeket Jordánia akár július 1-től felrúgná.
Ciszjordánia mostani, kormányalakításkor belengetett elcsatolása összhangban van Donald Trump amerikai elnök januárban bejelentett közel-keleti „béketervével”. Az „évszázad megállapodásaként” emlegetett béketerv hivatalosan is izraeli fennhatóság alá utalná vissza az ENSZ által egyértelműen palesztin területnek elismert földek akár 40 százalékát, Jeruzsálemet kizárólag Izrael fővárosává tenné meg, valamint többek között 350 ezer arabot távolítana el Izraelből. A létrehozni kívánt palesztin „állam” sem légterét, sem külső határait sem ellenőrizhetné – a tervről Balázs Gábor írt bővebben a Mércére.
Jövő héten, május 24-én kezdődik Benjamin Netanjahu korrupciós és hivatali visszaélési ügyeinek tárgyalása, a vád szerint a miniszterelnök több mint 80 millió forint értékben fogadott el különböző nagy értékű ajándékokat (többek között drága pezsgőt és szivarokat) nagyvállalkozóknak tett szívességekért cserébe, holott mindez egy izraeli miniszterelnök számára törvény által tiltott tevékenységnek minősül. Korábban az is felmerült, hogy a vádak miatt a jobboldali politikus kormányt sem alakíthat, azonban egy jogi kiskapu teszi lehetővé Netanjahu jelenlegi miniszterelnökségét mégis: míg az izraeli jogrend szerint a miniszterek nem lehetnek hivatalban, ha vádemelés alatt állnak, a miniszterelnök személyére vonatkozó konkrét ilyen szabályozás nincs.
