A múlt héten Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető, a VIII. kerület korábbi polgármestere azzal érvelt Pikó András regnáló városvezetővel folytatott vitájában a józsefvárosi költségvetési források vészhelyzeti átcsoportosítása mellett, hogy „az emberek élete az elsődleges egy világjárvány idején, nem a játszóterek felújítása”. Ennek apropóján kicsit szétnéztünk a  különböző fővárosi és vidéki önkormányzatok háza táján, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassuk, valójában mennyire nem volt szükségszerű a városfejlesztések háttérbe szorítása a járvány elleni védekezés hevében.

„Ha túlvagyunk a járványon, akkor a munkahelyeket kell feltámasztani, és azok a beruházások, amelyekről ezek a viták folytak, nem az emberéletekről szóltak, én ezért értettem egyet a kormánynak ezzel a döntésével, mert minden felelős politikusnak be kell látni, hogy most az az elsődleges cél, hogy a járvány ellen mindent megtegyünk”

– ezt már az ATV Egyenes Beszéd című műsorában nyilatkozta Kocsis Máté, a VIII. kerület országgyűlési képviselője szerdán.

Ezek a mondatok egyben azt is sugallják, hogy a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerint a vírussal szembeni védekezés a háttérbe kell, hogy szorítsa a „békeidőben” szükséges fejlesztéseket, és az azokról szóló döntések meghozásának nem most van itt az ideje.

Ezzel kapcsolatban érdemes egy pillantást vetni arra, hogy milyen ”nem életmentő” beruházások is maradnak el most Józsefvárosban az ominózus forráselvonás miatt:

• önkormányzati bérlakásfejlesztések 620 millió forint értékben (ez 110 család életét oldotta volna meg Pikó András polgármester szerint),
• óvoda- és bölcsődefejlesztés 200 millió forint értékben,
• a Horváth Mihály tér fejlesztése 150 millió forint értékben,
• közbiztonsági fejlesztések (kamerarendszer) 95 millió forint értékben,
• a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előtti parkoló fejlesztése 60 millió forint értékben.

Ezek tehát azok a fejlesztések, amelyekről a tavaly a döntést meghozó kormány és az azt támogató józsefvárosi Fidesz szerint a közteherviselés nevében le kell mondania a kerületnek. Pikó szerint ez lényegében az ősszel megválasztott városvezetésnek a kötelező feladatokon túli, önként vállalt politikai programjának a fedezete lett volna.

Számos kerületi és vidéki önkormányzat példája mutatja azonban, hogy a józsefvárosi állami támogatáshoz hasonló, korábban már az Országgyűlés által megítélt összegeket nem kell szükségszerűen feláldozniuk a járványhelyzet oltárán, épp ellenkezőleg: pontosan azokra a célokra fordítják, amelyek a helyi emberek érdekeit szolgálják, amelyek miatt a legutóbbi választáson megkapták a bizalmat a választóktól, és a járványhelyzet ellenére is végrehajtják az idei évre tervezett fejlesztéseket, vagy a korábban megkezdett beruházások aktuális ütemeit.

Sőt mi több, éppen azért gyorsítanak fel vagy hoznak előre jó pár építkezést és felújítást több helyütt, mert a kijárási korlátozások lehetővé teszik azt, hogy ezáltal is kevesebb kényelmetlenséget okozzanak az érintett intézményeknek és az ott élőknek.

Budapesten is elsősorban éppen Kocsis párttársai azok, akik nem tétlenkednek a járvány alatt, már ami a felújításokat illeti. Ezt Csepel példája is mutatja, ahol az elmúlt két hónapban is gőzerővel épültek az utak, és szépülnek meg olyan közterületek, ahol a munka végeztével lesz többek között futókör, parkoló, gyalogos sétány és sportpálya is. Nem szakította meg a védekezés a hegyvidéki milliárdos beruházásokat sem: mint a Népszava rámutatott, semmi nem utal arra jelenleg, hogy az elvonások érintették volna az elmúlt hetekben az olyan, összesen 7,375 milliárd forintos állami támogatásból megvalósuló projekteket a XII. kerületben, mint a Normafa Park kialakítása, az Alkotás utca ráncfelvarrása vagy a libegő felújítása.

Míg a fideszes önkormányzatok közleményei a járvány alatt vegyesen szólnak a vírus miatti szociális segítségnyújtásról és a beruházásokról, az ellenzéki irányítású kerületek honlapjain már sokkal ritkábban találunk híreket fejleszetésekről az elmúlt két hónapban. És nem is nagyon lehet arra számítani, hogy ez hamar megváltozik: a fent említett Józsefvárostól, Ferencvárostól és Erzsébetvárostól összesen mintegy 2 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást vont el a kormány a járványvédelemre hivatkozva.

Vidéken még látványosabban lehet azt tapasztalni, hogy

bár a fideszes városvezetések is jelentős kiadásokat szentelnek a védekezésnek és a helyi lakók megsegítésének, emellett gyakorlatilag akadálytalanul folynak tovább a tervezett fejlesztések.

Ezt jól érzékeltetik azok a mondatok, amelyek több megyei jogú város kormánypárti polgármestereitől származnak, és amelyekkel a most folyó felújításokat, építkezéseket kommunikálták a lakosok felé. Íme néhány példa:

„a veszélyhelyzet napi menedzsmentje mellett sem fogunk elfeledkezni a távlati célokról, melyek elérésére csapatommal megkaptuk a fehérváriak felhatalmazását.”

(Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, április 22.)

Ezekkel a szavakkal a fehérvári autóbuszpark bővülését jelentette be a polgármester, de az elmúlt időszakban emellett egy rekortánpálya építésének kezdetét és 115 új parkolóhely elkészültéről is hírt adott.

[…]”Elkezdődtek a munkálatok, hiszen az élet nem állhat meg a koronavírus veszélyhelyzet ellenére sem.”

(Papp László, Debrecen polgármestere, április 3.)

A fenti Facebook-bejegyzéssel útépítési munkálatok megkezdéséről adott hírt a hajdúsági városvezető, méghozzá a több éve folyó, nagyszabású, a Főnix Terv nevet viselő városfejlesztési program keretein belül. Ugyancsak a Főnix Terv részeként közlekedésfejlesztési program is kezdetét vette Debrecenben.

Hasonló léptékű városfejlesztési program dübörög Zalaegerszegen is. A Modern Városok Program keretében futó beruházások közül soknál most, az elmúlt hetekben pörögtek fel igazán a munkálatok: épül az új uszoda, tanuszoda és városi strand, de múzeumot is bővítenek és tornacsarnokot is újítanak a zalaegerszegiek, arról nem is beszélve, hogy több street workout pályát is telepítettek, illetve telepítenek a városba ezekben a hetekben.

Győrben szökőkút-felújító program zajlik, de kerékpárút is újult meg, és gyógyfürdő bővítése is kezdetét vette.

Hasonlóan gondolkodnak az ellenzéki vezetésű városokban is arról, hogy a közlekedés mérséklődése és a közterületek csökkent mértékű használata szempontjából ideális időszak a mostani a munkálatokra, azonban az ő esetükben már sokkal meghatározóbb az, hogy kinek meddig ér a takarója, azaz mennyi megtakarítása maradt az elmúlt évekből.

„A megfelelő óvintézkedések mellett a járvány idején is folytatjuk a fontos felújításokat és beruházásokat a városunkban”

– ezt már Botka László, Szeged polgármestere írta  április 4-én.

És valóban, látunk példát arra, hogy Szegeden óvoda és bölcsőde újul meg, s ugyanez történik a jobbikos vezetésű Egerben is (a heves megyeiek útfelújításról is beszámoltak a járvány idején), de összességében mégsem ez a jellemző.

Bár Szombathelyen például éppen megújul a vásárcsarnok, a vasi megyeszékhely szocialista vezetője, Nemény András szerdán az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kifejtette, az olyan ellenzéki önkormányzatok, mint a vasi megyeszékhelyé is, eddig leginkább a megfelelő színvonalú szociális segítségnyújtás és a még éppen tartható költségvetés között lavíroztak. Annak ellenére is, hogy Szombathely iparűzési adóbevétele az átlagnál magasabb, ám ezeknek a pénzeknek a többsége a kéthónapos leállás miatt ki fog esni.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely szeptemberben újraválasztott polgármestere azt nyilatkozta a múlt héten, hogy augusztusra előállhat az a helyzet, hogy nem fognak tudni bért fizetni az önkormányzati dolgozóknak.

Az elvonások tehát a jelek szerint messze nem érintik egyenlően az egyes önkormányzatokat, többeket kritikus helyzetbe is hoznak. Azt pedig, hogy miért nem magától értetődő az a szükségszerűség, amellyel ezekben a városokban és kerületekben fontos beruházásokról kell lemondani, megmutatja az LMP-s Csárdi Antal, a Józsefvárost érintő másik budapesti parlamenti választókerület képviselőjének hétfői parlamenti felszólalása. Csárdi a beszédében rámutatott, hogy lenne honnan elvonni forrásokat az ellenzéki önkormányzatok helyett is annak a kormánynak, amely a járvány alatt

• elköltött 15 milliárdot propagandára
• élsportra 10 milliárd 800 millió forintot
• és amelytől az Eximbank is kapott közel 15 milliárd forintot.