A mai napon vitáztak az Európai Parlament képviselői a magyar veszélyhelyzeti törvényről. Bár ez valóban csak egy vita volt, szemben azzal amikor április 17-én elfogadtak egy ajánlást, ma erre sem fog sor kerülni, mégis hatalmas felhajtás kerekedett körülötte. Varga Judit fel szeretett volna szólalni, azonban a Parlament szabályzata ezt nem teszi lehetővé, de Orbán Viktor külön meghívást kapott a szerv elnökétől, aminek nem tett eleget.

A miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy járványidőszakban van ennél fontosabb dolga is, azonban arra mégis maradt ideje, hogy az általuk „betiltottnak titulált”, de a Varga követőinek 40%-a szerint is jogosan el nem hangozható beszéddel pózoljon Facebookon.

A Fidesz szerint mellettük kiálló Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke elmondta, a válságra adott válaszoknak meg kell felelniük az emberjogi követelményeknek, a szükségesség és az arányosság elvének. A Bizottság éppen ezért monitorozza az összes tagállam intézkedéseit, különös figyelemmel azokra, ahol a parlamentnek nem áll jogában a szükséghelyzet, vagy (mint Magyarország esetében) ahol nincs időbeli hatálya az intézkedéseknek.

Emellett az európai joggal való összhangot is vizsgálják az intézkedéseknél, amivel kapcsolatban, a kormányzati narratívával szemben azt mondta, Magyarország esete aggodalomra adhat okot.

Mivel szerinte a sürgősségi helyzet adta intézkedéseket sokkal szélesebb körben alkalmazták, és nem világosak a dezinformációra vonatkozó szabályok sem: ez a jogbiztonság és a szólásszabadság szempontjából is aggályos. Mivel most enyhülni látszik a koronavírussal kapcsolatos helyzet, az alelnök a magyar parlamentet arra bíztatta, hogy gyakorolja az ellenőrző szerepét a kormány felett.

Több képviselő is gyávaságnak nevezte Orbán Viktor távolmaradását. Szóba került továbbá az Isztambuli egyezmény ratifikációjának elutasítása, aminek kapcsán Ramona Strugariu megjegyezte, amig a miniszterelnök a járványhelyzetre hivatkozva visszautasítja az Európai Parlament képviselőinek a válaszadást, addig az egyezmény elutasítására, a kormányt kritizáló ellenzékiek vegzálására van ideje.

A Parlament magyar kormány intézkedéseivel szemben kritikus felszólalói közül többen is a Hetes Cikkely szerinti eljárás felgyorsítását és a Fidesz Néppártból való kizárását követelte. Catarina Delbos-Corfield a hetes cikkely szerinti eljárás vezetője szerint, amíg a többi tagállam által bevezetett rendkívüli intézkedések időben korlátozottak, addig Magyarországon egyedüliként nincs végső határideje a kormány rendkívüli felhatalmazásának.

Szóba kerültek az elmúlt napok rémhírterjesztés miatti letartóztatásai is:

„Letartóztattak valakit azért, mert közzétette, hogy hány ágyat ürítettek ki egy kórházban, és a magyar kormány még mindig arról beszél, hogy nincs itt semmi látnivaló, és politikailag motiváltan támadják őket. Pedig itt arról van szó, hogy mindenkit támadnak, aki más, mást gondol, mint ők”

-Mondta Terry Reinke zöld képviselő, hozzászólását nagy taps fogadta.

A kormány mellet kiálló politikusok között Deli Andor a néppárt vezérszónoka elmondta, szerinte most Európának a koronavírus-járvány kezelésével kellene foglalkoznia, ehelyett a balliberális oldal megint Magyarországot támadja, ráadásul a szervezők előre tudták, hogy a résztvevők 90 százaléka nem tud jelen lenni. Ha máskor az EP-képviselők felszólalhatnak online, miért nem tehette ezt meg a magyar kormány képviselője? – tette fel a kérdést.

Bár nem lehetett jelen, írásban szólt hozzá a vitához Újhelyi István, az MSZP EP képviselője. A politikus írásában ismerteti az elmúlt idszak kormányzati döntéseit és javasolja, az uniós források kifizetését az Európai Ügyészséghez való csatlakozáshoz, hozzátéve, amíg a magyar kormány erre nem hajlandó, addig független brüsszeli döntéshozók bírálják el a pályázatokat, hogy Orbán ne hízlalhassa tovább oligarchái zsebét az EU-s forrásokból.

A képviselő a kormányzat kommunikációjáról azt írja:

„Orbán Viktor és kormányának most vitatott hozzáállását tökéletesen példázzák az elmúlt napok eseményei: Vera Jourova uniós biztost fideszes kormánytagok és az állami média is hivatkozási pontnak, valamint az európai értékek őrzőjének tartotta, amikor azt nyilatkozta, hogy a fideszes parlamenti többség által áterőltetett felhatalmazási törvény nem sért uniós jogot. Alig pár nappal később, amikor Jourova biztos pontosított, mondván csak annyit közölt, hogy nincs egyelőre jogalap a kötelezettségszegési eljárás megindításához és figyelni fogják Orbánék lépéseit a törvényi felhatalmazás birtokában, máris újra Soros Györggyel közös fényképeit posztolták ugyanezek a kormánytagok, az állami média pedig az európaiság elárulójaként hivatkozta. Ilyen gyorsan fordul a szél Orbánisztánban.”

A vita végén Jourová elmondta, jól informált a magyarországi fejleményekről, az elmúlt napokban történt két, rémhírterjesztés miatt kihallgatott állampolgár ügyével is tisztában van.

Ezzel kapcsolatban most értékelik, hogy tehetnek-e jogi lépéseket. Egyelőre még nem indítanak kötelezettségszegési eljárást, de szorosan követik a történéseket.

Megjegyezte, a 7-es cikkely szerint eljárás továbbra is folyamatban van, amire visszatérnek az általános ügyek tanácsán. A biztos aggódik amiatt is, hogy a munkáltatók most a munka törvénykönyve szinte minden rendelkezésétől egyoldalúan eltérhetnek.

A munkajogot EU-s jogszabályok is szabályozzák, így az EU-nak igenis van beleszólása abba, hogy egy tagállam ezt hogyan szabályozza. Ugyanez vonatkozik az adatvédelemre is.

-hangsúlyozta Jourová.

A Facebookon élőben közvetítettünk a vitáról:

Frissítés (12:30):

Gulyás Gergely a mai Kormányinfón a vitával kapcsolatban azt mondta: már előre megírták az ítéletet és még az igazságügyi miniszter beszédét is betiltották. Példátlan, hogy miközben az EU soros elnökségét egy államtitkár képviseli, a magyar kormány tagjának nem adnak lehetőséget a megszólalásra – fogalmazott. Hozzátette: „ez a legrosszabb időket idézi”, de még a kommunista koncepciós eljárásokban sem tekintettek el a vádlott védekezésének elmondásától.

Úgy vélte, ezek az eljárások csak arra jók, hogy az EU megítélését rontsák és a közös intézményekbe vetett bizalmat meggyengítsék. „Ez az eljárás tűrhetetlen és elfogadhatatlan”, sem a jogállamhoz, sem az EU alapvető értékeihez nincs köze – jelentette ki Gulyás.

Frissítés (19:00)

Hírünkből kimaradt a jobbikos Gyöngyösi Márton felszólalása: az EP képviselő elmondta, sajnálja, hogy Varga Judit nem jöhetett el, hogy megpróbálja kimagyarázni a szerinte is példátlan úgynevezett felhatalmazási törvényt. Hozzátette azt is, Orbán az európai adófizetők pénzéből építi az autokráciát, és az ellenzéki önkormányzatok pénzéből a kormányközeli oligarchákat gazdagítja. Ezt addig fogja folytatni, amíg az alacsony bérek és nekik kedvező munkajogi szabályok miatt, a nagy német cégek jól elvannak Magyarországon.

Dobrev Klára a DK Európai Parlamenti képviselője videó-üzenetben reagált a mai vitára. Az európai parlament egyik alelnökeként dolgozó politikus elmondta, nem volt szavazás a vita végén hiszen a válság alatt kizárólag olyan ügyekben történik szavazás, amik közvetlenül érintik a koronavírust. A vita azért fontos mégis, mert Orbán a vírus leple alatt olyan lépéseket tett, amikről azt gondolta, nem veszi észre Európa, de tévedett.

„Tudták, hogy már két embert elvittek rémhírterjesztés miatt. Tudták, hogy elveszik az önkormányzatok pénzét. Tudták hogy az ellenzék ellen használja fel a vírus elleni háborút.”

Hozzátette, most kezdődött meg a hétéves ciklus költségvetésének tárgyalása, most először kötik az európai jogok betartásához. Magyarországon a pénzek nem oda kerülnek, ahova kellene, az emberekhez, civilszervezetekhez, dolgozókhoz, hanem Orbán Viktor barátaihoz.

Elmondta azt is, a szélső jobboldalon kívül senki sem védte meg Fideszt, még a néppártból felszólaló képviselők is arra kérték a Parlamentet, hogy vessenek véget Orbán ámokfutásának.

Orbán már a saját pártcsaládja számára is kínos:

Donáth Anna, a Momentum EP képviselője szintén Facebook videóban foglalta össze a mai vitát: