A különféle vasúti teherkocsik gyártására és javítására szakosodott cégnél ugyanis a szakszervezet szerint a dolgozókkal teljes nevük és adataik feltüntetésével szavaztatták meg a munkaidőkeret 6 hónapra emelését és annak korlátlan ideig való fenntartását.
A VSZ közlése alapján négyszáz munkavállalóból mindössze tíz merte megtagadni a nyilatkozatot. A VSZ az üggyel az Európai Üzemi Tanácshoz is fordul, s elvárja a jogsértő gyakorlat megszüntetését.
Mint közleményükben írják, a TSH vezetése közvélemény-kutatásnak álcázva olyan nyilatkozatot íratott alá a dolgozókkal, amelyen az állt, hogy maguk kérik az egyhavi helyett 6 hónapra emelt munkaidőkeretben való részvételt, amely a jelenlegi 40 helyett hetente akár 56 órás munkaidővel is járhat:
„a 6 havonta megújuló véglegesen bevezetett munkaidőkeretben szeretnék részt venni”.
Igaz, a nyilatkozaton – választási lehetőségként – egy, a dolgozók számára még rosszabb megoldás, a 24 hónapos keret is szerepelt, ezt az ésszerűtlen lehetőséget is lehetett volna választani – erről Zlati Róber, a VSZ alelnöke írt a szakszervezet közleményében.
A VSZ alelnöke a dolgozók egybehangzó állítása és egy sokak által aláírt feljegyzés alapján állítja, a félrevezető dokumentumot a nyomaték kedvéért a főnökök irodájában kellett aláírni az adatvédelmi törvényt sértő módon: teljes névvel, s minden olyan adattal, amivel tökéletesen be lehet azonosítani a nyilatkozókat, s ki lehet szűrni azokat is, akik jogukkal élve megtagadták azt.
Igaz, ezt ilyen körülmények között a 400 érintettből mindössze tíz merte vállalni, holott a szakszervezet többször is megerősítette: senkit nem kötelezhetnek az aláírásra sem azonnal, sem máskor. Zlati szerint a főnökök többször is kijelentették: azok, akik nem töltik ki a „kérdőívet”, automatikusan a rosszabb verziót, a 24 hónapos munkaidőkeretet támogatják. Legalábbis a cégvezetés így értékeli – mondták.
Mint ismert, ez utóbbi verziót a „nagypénteki rabszolgatörvényként” elhíresült kormányhatározat teszi lehetővé, s az a lényege, hogy a vészhelyzet ideje alatt kiesett munkanapokat és órákat a következő két évben bármikor ledolgoztathatja a munkáltató, ám plusz pénz, pótlék nem jár érte. A „kérdőívet” egyébként nem lehetett kihozni az irodából, nem lehetett senkivel sem egyeztetni róla. Ijesztő helyzet volt – állítják az érintett munkavállalók.
A Magyar Közlöny nagypénteki számában jött ki „A Kormány 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet munkajogi szabályainak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő kiegészítéséről”, amely szerint a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet. Ráadásul ehhez nincs szükség kollektív szerződésre: míg békeidőben a munkáltató legfeljebb hat hónapos munkaidőkeretet rendelhet el kollektív megállapodás nélkül, ezt most mindenféle korlátozás nélkül megteheti.
A VSZ többször is tárgyalt a munkáltatóval, tiltakozott a módszer ellen, s különösen aggályosnak tartotta a munkaidőkeret korlátlan határidejű bevezetését. A szakszervezet erre legfeljebb két évet tartott elfogadhatónak.
A Vasutasok Szakszervezete szerint a „közvélemény-kutatásnak” ez a módja nemcsak végtelenül felháborító és félrevezető, hanem adatvédelmi jogokat, valamint a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot is sérti, sőt a Munka törvénykönyve ide vonatkozó passzusaival is ellenkezik. Zlati leszögezte: a szakszervezet belső vizsgálatot kezdeményez, s az Európai Üzemi Tanács elé is viszi az ügyet.
A VSZ által kifogásolt közvélemény-kutatásról megkérdeztük a TS Hungáriát is, ha válaszol a cég, frissítjük cikkünket.
