A főváros, Tripoli kikötőjét,a Mitiga nemzetközi repülőteret és egy partmenti autóutat is bombatalálat érte Líbiában, miután az ENSZ által is elfogadott Nemzeti Egyetértés Kormánya (NEK) csapatai ellen indított támadást Halifa Haftár lázadó tábornok – jelentette ma délelőtt az Al Jazeera angol kiadása. A bombák legalább három emberrel, köztük egy civillel is végeztek.
Amín al-Hasemi, a NEK egészségügyi minisztériumának szóvivője szerint a biztonsági erők két tagja mellett egy munkás is meghalt a becsapódásokkor.
A Haftár által indított „A Harag Tűzhányója” nevű hadművelet nemzetközi jogi egyezményeket is sértett, amikor két hivatalos külképviselet, az olasz és a török nagykövet rezidenciájának közvetlen közelét is megcélozta, bár az épületekben sérülés nem keletkezett.
What ever was in mitiga is no more.#Libya #LNA
pic.twitter.com/VGMNPN9BEM— M.LNA (@LNA2019M) May 9, 2020
Mohamed Taher Sziala a GNA külügyminisztere élesen elítélte a nagykövetségeket veszélyeztető bombázást, amellyel szerinte Haftár egységei a nemzetközi hadviselésre vonatkozó, alapvető egyezményeket is megsértették.
A bombatámadások katonai válaszként is szolgálhattak arra, hogy még péntek délután a Haftárhoz hű egységek öt tagja adta meg magát a központi kormányzat offenzívája után, amelynek során elfoglalták a Haftár médiaközpontjaként is szolgáló al-Vatíja légibázist Tripolitól délnyugatra. Az al-Vatíja még 2014-ben került a Haftár vezetése alatt álló Líbiai Nemzeti Hadsereg ellenőrzése alá, a visszafoglalásig pedig a tábornok gyakorlati főhadiszállásaként is szolgált.
Tripolit jóval nagyobb erőkkel már szerdán is ágyúzta az LNH, ekkor több tucatnyi ember sérült meg, és legalább öten életüket is veszítették. Ez az év kezdete óta az első olyan eset volt, amikor lakóövezeteket újfent érintett a katonai komfliktus. Haftár tábornok ugyanis, sok évnyi de-facto uralom után Líbia nyugati felén, most elhatározta, minden erejét arra összpontosítja, hogy a fővárost is bevegye.
Líbia akkor zuhant végleg káoszba, amikor hosszú, és kíméletlen egyeduralom után, főként európai és amerikai beavatkozás mellett 2011-ben lázadók eltávolították, majd meggyilkolták Muammar Kaddafi diktátort. A háborúban a különböző európai országok a két kialakuló tábor mellett továbbra is részt vesznek: Haftár LNA-ját Oroszország, Franciaország és Egyiptom, valamint az Egyesült Arab Emirátusok támogatják, míg a NEK-nek Törökország, Katar és Olaszország biztosít támogatást és fegyvereket.
Halifa Haftár, aki a kilencvenes évek elejéig Kaddafi meghatározó tábornoka volt, ekkor menekülni volt kénytelen Tripoliból, és miközben az USA-ban, a virginiai Langley-ben élt nyugdíjasként, a rezsim otthon távollétében halálra ítélte hazaárulásért. Végül 2011-ben, Kaddafi bukása után tért vissza az országba, ahol a felálló tripoli kormánnyal szembehelyezkedő erők élén, 2014-től több offenzívát is indított Tripoli ellen.
A konfliktus az idei év első hónapjaiban élesedett ismét ki, amikor a központi kormányzat szorult helyzetét látva Recep Tayyip Erdogan török elnök csapatokat és katonai tanácsadókat is küldött Tripoliba, a török elnök szerint azért, hogy elkerüljék a Haftár csapatainak támadásai által kialakuló „humanitárius katasztrófát” az országban.
A beavatkozás eddig – noha Ankarának rengeteg pénzbe került – csupán mérsékelt sikereket hozott. Ráadásul amiatt az Egyesült Államok és Törökország viszonya is megromlott, a török beavatkozás bejelentésének napján, január 2-án Trump elnök telefonon is figyelmeztette Erdogant.
Az nem ismert azonban, hogy a segítségnyújtásnak köze lehet-e ahhoz, hogy Haftár éppen a török és az olasz nagykövetek rezidenciáit célozta ma.
