Bencsik János független országgyűlési képviselő néhány hete közérdekű adatigényléssel fordult az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK), hogy megtudja, pontosan hány:

• fekvőbeteg-ellátásban részt vevő betegnek kellett elhagynia a kórházat, és ők milyen alapbetegség, illetve egészségügyi probléma miatt vettek részt az ellátásban;
• előre betervezett műtéti beavatkozást halasztottak el, és ezek milyen beavatkozások lettek volna;
• műtét utáni rehabilitáción részt vevő betegnek kellett elhagynia a kórházat, és ők milyen műtét után lábadoztak;
• kemoterápiás kezelésben részesülő betegnek kellett elhagynia a kórházat.

A részletes adatok helyett azonban csak egy egymondatos válasz érkezett, miszerint az ÁEEK nem gyűjt erre vonatkozó adatokat.

A képviselő szerint ha az egészségügy operatív működtetését ellátó állami szerv nem tud választ adni arra, hogy mi történik az egészségügyi intézményekben, akkor „vagy teljes a káosz, vagy nem mondanak igazat.”

Bencsik úgy véli, a jobbik verzió még mindig az lenne, ha hazudnának, a másik lehetőségből ugyanis szerinte az következik, hogy a magyar egészségügyi rendszer összeomlott, és már az ÁEEK sem lát át a romokon.

A járvány miatt elrendelt kórházi ágyfelszabadításokat teljes homály fedi: Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere még a veszélyhelyzet idején is igencsak ritkán jelenik meg a sajtó, illetve az Országgyűlés előtt, és ha néha napján meg is szólal, akkor sem árul el semmi érdemlegest.

Mivel a kormánypárti politikusokból nem lehet válaszokat kicsikarni, több ellenzéki képviselő is adatigényléssel élt a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatban. Tóth Bertalan, az MSZP elnöke például már több mint 2 hete várja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium vagy a kórházak válaszát azokra a kérdéseire, amelyekből kiderülne, hogy pontosan hány beteg embert raktak ki a a kórházakból a veszélyhelyzeti intézkedések alapján. A képviselőt végül az operatív törzshöz irányították, de onnan sem kapott választ, a kórházak közül pedig 91-ből csupán 1 válaszolt neki, itt azonban nem tartottak bent betegeket, az viszont kiderült, hogy ebben az intézményben a beavatkozások közel háromnegyedét elhalasztották.

Mindeközben egymás után látnak napvilágot olyan tragikus történetek, melyek szerint olyan (sok esetben súlyos) beteg embereket küldtek haza a kórházakból, akiknek kórházi ellátásra lenne szükségük. Sok család rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetett, hiszen az otthonápolás körülményeit egyik napról a másikra kellett megteremteniük, ami nem egyszerű, főleg pénz, egészségügyi szaktudás és szociális segítség híján, egy válság kellős közepén.

Hogy pontosan hány emberről van szó, azt talán csak évek múlva tudjuk majd meg, miután valaki kiperelte az adatokat az EMMI-ből – az eddigi tapasztalatok alapján legalábbis ez sem lenne meglepő.