Az elmúlt pár napban két tüntetés képe járta be a világot, miközben nagyon sok országban az állampolgárok most nem élhetnek gyülekezési jogukkal a koronavírus miatt hozott különböző rendeletek, vészhelyzet kihirdetések okán.

Az egyik tüntetés az Egyesült Államokban történt, ahol az ellen tiltakoztak sokan, hogy kijárási korlátozásokat vezettek be a vírus terjedésének meggátolása érdekében. Ez ellen az egészségügyben dolgozók ellentüntetést tartottak, és pár helyen megpróbálták megakadályozni, hogy a tüntetők csoportulása megtörténjen, ahogy az a híressé vált kép is mutatja, amikor az egyik egészségügyi dolgozó elállja az autóval érkező tüntetők útját. A tiltakozásra érkezők semmilyen egészségügyi vagy fizikai távolságtartásra felhívó ajánlást nem tartottak be.

A másik emblematikussá vált kép Izraelből érkezett, ahol ezrek vonultak az utcára Netanjahu és korrupt kormánya ellen, aki a COVID-19 idején teljes mértékben visszaél a hatalmával. Ezen a tüntetésen az emberek megpróbálták tartani a két méteres fizikai távolságot egymástól és maszkot is viseltek. Néhány újság úgy mutatta be ezt a tüntetést, mint a tüntetések jövőjét és követendő példát.

Hajlamosak vagyunk elítélni az USA-ban tüntető embereket és közben teljesen egyetérteni és ünnepelni az izraeli tüntetést. De ez valójában kicsit kettős mérce. Az USA-ban egy olyan intézkedés ellen tüntettek, a karantén, a kijárási korlátozások ellen, ami elengedhetetlen biztonsági, egészségügyi szempontból. Míg Izraelben egy olyan kormány ellen, amely visszaél a hatalmával és rengeteg korrupciós botrány köthető hozzá. Előbbi nem törődött egyáltalán az előírásokkal, utóbbi betartotta azokat, vagy legalábbis ezt a látszatot keltette. Azonban mindkét tüntetés veszélyes egészségügyi szempontból, elég, ha néhány ember nem megfelelően használja a maszkját, ezen kívül a két méteres távolság nem elég, főleg ha hosszasan tartózkodnak egymás mellett az emberek, illetve arra a tüntetésre valahogy el is kellett jutniuk és az utazás, a térre érkezés közben nem lehet betartani a két méteres távolságot.

Klasszikus tüntetést szervezni ezekben az időkben teljes felelőtlenség, egy szervező sem tudja garantálni azt, hogy a résztvevők között nem lesz koronavírusos és mindenki betartja a szabályokat.

De ha be is tartja, akkor is könnyedén megtörténhet a baj.

Emlékezzünk vissza arra, hogy Spanyolországban hogy terjedt el a koronavírus nagyon gyorsan és hogy ugrott meg a fertőzöttek száma. Madridban 120.000 ember tüntetett a Nemzetközi Nőnap alkalmából, ugyanezen a napon 60.000 ember töltötte meg a város stadionját egy futballmeccsen és a szélsőjobboldali VOX párt egy 9.000 fős rendezvényt tartott zárt légtérben. Most már mindenki tudja, hogy nem érte meg. Tanuljunk a spanyol esetből és próbáljunk meg alternatív megoldásokat találni ebben a helyzetben a véleményünk kinyílvánítására.

Nem csak az USA-ban és Izraelben voltak tiltakozások. Máshol is, csak kisebb létszámban, elszigeteltebben vagy kevésbé látványosan. Portugáliában például az izraelihez hasonló tüntetést szerettek volna tartani a szakszervezetek május 1-jén. Csakhogy a tüntetés résztvevői az ország különböző pontjairól utaztak volna oda, ami igencsak veszélyes helyzetet teremthetett volna a vírus terjedése szempontjából. A portugál kormány hasonlóan szigorúbb intézkedéseket hozott május 1-re, ahogy azt húsvétkor is tette – senki nem hagyhatta el a lakcíme szerinti települést az ünnepek alatt. A szükségállapot miatt pedig senki nem gyülekezhetett volna az utcán, a CGTP azonban mégis megszervezett egy tüntetést ahol valamivel több, mint 300 fő vett részt Lisszabonban.

A tüntetés képein látható volt, hogy sokan – ráadásul idősek – nem viseltek maszkot, és a beállított képen kívül nem tartották a távolságot. A PCP (Portugál Kommunista Párt) elnöke, aki szintén szervezője volt a demonstrációnak, ráadásul úgy adott interjút a tüntetés helyszínéről, hogy a mellette álló embertől kb. 3 cm-es távolságra állt és semmilyen védőfelszerelés nem volt rajta. A tüntetést a jelenlegi rendeletek szerint fel kellett volna oszlatni, azonban olyan helyzetbe hozták a rendőrséget, hogy ha ezt meglépték volna, abból hatalmas felháborodás lett volna. Így az állam kénytelen volt hagyni, hogy a vírus terjedése szempontjából veszélyes esemény megvalósuljon. Portugáliában hétfőtől jönnek a lazítások, de ha ilyen felelőtlen események miatt vissza kell majd térni akár még szigorúbb intézkedésekhez, az senkinek nem fogja megérni.

Magyarországon is voltak egyéni vagy kisebb csoportos próbálkozások a Kossuth téren, a Hősök terén a jelenlegi rendeletek „kijátszására”. Élő közvetítések voltak, amikor egyének vagy kisebb csoportok kimentek „egészségügyi sétára”, közben kritizálták a kormányt és másokat is erre buzdítottak.

Ez nem egészségügyi séta, hanem véleménynyilvánítás, tüntetés. Nagyon veszélyes ezzel visszaélni.

Európában vannak olyan települések, ahol az egészségügyi séta sem megengedett a vírus nagymértékű jelenléte miatt. Valakinek ez tényleg sokat jelent az egészségi állapota miatt, de ha ezt kihasználva tiltakozók csoportosulnak, akkor pontosan azt veszélyeztetik, hogy azok élhessenek ezzel a joggal, akiknek tényleg szüksége van rá.

De ehhez hasonló volt Cseh Katalinék tüntetése is a Clark Ádám téren, amit ugyan autós tüntetésnek hirdettek, de a Mérce közvetítésének 51. perce után látható, hogy az emberek egymás mellett gyülekeznek és tiltakoznak, ráadásul egyesek már maszk nélkül. Ezzel pedig nem csak saját magukat veszélyeztetik, hanem környezetüket is, az intézkedő rendőröket is beleértve.

Vannak alternatív formái az utcára vonulásnak. Sokan az erkélyeken tiltakoznak. Pamplonában például így fejezték ki az emberek a katonaság utcai jelenlétével kapcsolatos ellenérzéseiket. Brazília történetének pedig talán legnagyobb és legerősebb tüntetése zajlott az erkélyeken az elnök, Bolsonaro ellen, aki a mai napig nem veszi komolyan a koronavírust. A tiltakozók különböző – általában konyhai – eszközöket használtak zajcsapásra, illetve a „Fora Bolsonaro” (Menj el, Bolsonaro) jelszavat skandálták. Ezen a tiltakozáson számítások szerint nem ezrek, nem százezrek, hanem milliók vettek részt.

Azonban még ebben a helyzetben is van legitim formája a klasszikus utcai tiltakozásokhoz közel álló véleménynyilvánítási formáknak. Ilyen volt az USA-ban az egészségügyi dolgozók kiállása a tiltakozók ellen, hiszen ők azok, akik tényleg el tudják mondani a közvéleménynek, hogy mekkora a baj, és hogy miért kell otthon maradni. Az egészségügyi dolgozók nem is csoportosultak, hanem megpróbálták a csoportosulások elejét venni.

Egy másik eset, amikor a dolgozók tiltakoznak azért, mert nem kapják meg a megfelelő egészségügyi védelmet munkahelyükön. Az Amazon dolgozói például, akiknek a helyzete jelenleg talán a legrosszabbak közé tartozik, május elsején beteget jelentettek és úgy sztrájkoltak. Az Amazon dolgozóihoz több másik amerikai cég munkavállalói is csatlakoztak, többek közt a Walmarttól, Targettől és a FedExtől. Néhány helyen kiálltak a gyár elé és ott mutatták követeléseiket transzparenseken. Mivel  a gyárban nem biztosítottak számukra az egészségügyi szempontból biztonságos körülmények, ezért nem volt veszélyesebb számukra előtte gyülekezni, ráadásul pont az egészségük érdekében tiltakoztak, ahogy az egészségügyi dolgozók is az emberek egészsége miatt álltak ki az utcára az Egyesült Államokban.

Ebben a helyzetben fontosabb az egészség és az, hogy minimalizáljuk a vírus terjedését és azt, hogy egyszerre hányan kapják el.

Hiszen láthattuk Olaszország, Spanyolország és New York példáján, hogy a legnagyobb probléma az, amikor nincs elég hely a fertőzöttek számának ugrásszerű növekedése miatt, ennek következtében pedig az orvosok kénytelenek élet és halál között dönteni a megfelelő eszközök limitált mennyisége miatt. A vírus terjedését pedig akkor tudjuk a leginkább kordában tartani, ha nem csoportosulunk, nem megyünk az utcára és a brazil tüntetők példáját követjük. Bírjuk ki még egy kicsit ezt, hogy ne azért kelljen kibírni, mert már nagy a baj, hanem mert lassítjuk a vírust, és ezzel több ember életét megmenthetjük!