Bár egy pillanatra úgy tűnt, az oktatásirányítás hajlandó megfontolni az érettségi tervezett időpontját, és egyeztetéseket kezdeni az érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel, Maruzsa Zoltán államtitkár végül bejelentette: az idei érettségi vizsgák – az épp tetőző koronavírus-járvány ellenére – megkezdődnek május 4-én.

A döntés annak ellenére született, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és 30 másik szakmai szervezet egyértelműen ellenezte, hogy az érettségit a meghirdetett módon bonyolítsák le, ugyanakkor több jól működő alternatív megoldást is javasoltak, amelyek a kontaktok számát minimálisra csökkenthették volna.

Alig 3 nappal az érettségi előtt azonban kijelenthetjük: egyik javaslatuk sem fog teljesülni, így mind egészségügyi, mind jogi szempontból kifogásolható lesz a lebonyolítás.

Mint azt a PDSZ írja a helyzetet elemző cikkében, a kezdetektől fogva szinte kizárólag a kormányzat és az oktatásirányítás által szolgáltatott információkból kiindulva próbálta felhívni a figyelmet, hogy az érettségizők és hozzátartozóik között is pont annyi krónikus beteggel kell számolni, mint a szélesebb társadalomban (ezt a számot a kormányzati források is 30%-ra becsülik). Sok háztartásban ráadásul veszélyeztetett korú, idős ember is él,

így 30 ezer fő körül lehet azok száma, akiknek különösen aggályos ezen az érettségin részt venniük.

A szakszervezet emlékeztet: Müller Cecília tisztifőorvos április 29-én arról tájékoztatott, hogy az érettségin résztvevők körében nem éri el az egy százalékos átfertőzöttséget a vírus terjedése, ami alapvetően megnyugtatónak hangzik, de valójában nem az.

Ha valóban csak az érettségizők és résztvevők egy százaléka fertőződik meg, az 900 embert jelent, akik haza is viszik a betegséget, majd megfertőznek még legalább egy, de inkább több embert. Ha 2000 beteggel számolunk, abból 30 százalék (a krónikus betegek) súlyos lefolyású betegségre számíthat. Közülük – a kormányzat saját statisztikái szerint – nagyjából háromszázan igényelnek majd kórházi ellátást, felük pedig várhatóan a legsúlyosabb következményekkel kell szembenézzen.

„Hogy magas-e ez a szám, vagy alacsony, mindenki maga döntse el – a PDSZ szerint viszont egy emberélet is sok egy amúgy ezer sebből vérző írásbeli érettségiért”

– írják.

A szakszervezet úgy tudja, sokan veszélyeztetettként (pl. krónikus betegek) készülnek megjelenni az érettségin, ami különösen ijesztő, főleg mivel a kormány a részvétellel járó kockázatokat elhallgatta, bagatellizálta.

A PDSZ szerint a kormányzatnak a mellébeszélés helyett kötelessége lett volna azon diákoknak is üzenni, akik érintettek, vagy érintett családokban élnek. El kellett volna mondania nekik, hogy:

• Mik a kockázatai számukra/hozzátartozóik számára a részvételnek?
• Milyen megbetegedési aránnyal számol a kormányzat ezen az érettségin?
• Hogyan tanulhatnak tovább szeptembertől, ha ezt az érettségit most kihagyják?

Emellett úgy látják, megjelent a tanárok hibáztatása is: a tankerületi igazgatók kommunikációjában „már megjelent az vonal is, hogy az érettségit megtagadó tanárok ‘nem teszik kötelességüket’ – holott fogalmuk sem lehet, ezek a pedagógusok milyen krónikus betegségekkel küzdenek, ápolnak-e otthon beteg embert” – olvasható a PDSZ beszámolójában.

Az idei érettségi jogi szempontból is több sebből vérzik:

• A felügyelő tanárok nem lehetnek képzetlenek – mégis diákok, kormányhivatali tisztségviselők is szóba jöttek felügyelőként.
• A felügyelő tanárok nem kapták kézhez határidőn belül megbízásaikat.
• A diákok nem kapták meg időben értesítéseiket – holott erről is jogszabály rendelkezik.
• Több helyről jelezték, hogy alig négy-öt nappal az érettségi előtt még mindig nem volt érettségi elnök (a jogszabály szerint 15 nappal az esemény előtt minden helyen ki kell jelölni), holott az ő szerepe megkerülhetetlen. Az elnök felügyeli ugyanis a jogszabálynak megfelelő lebonyolítást, ilyen körülmények között viszont sok helyen jogszerűtlenül történik az érettségiztetés.

A PDSZ úgy látja, hogy az érettségi eredmények könnyen megóvhatók lesznek, erről ugyanis a szervezés körülményei, a szervezési hibák, a jogszerűtlen megoldások tömege gondoskodik.

A szakszervezet szerint a diákok érdekeit nem az szolgálja, ha most minden áron megtartják az érettségit, tekintve, hogy a felkészülés időszakát teljesen felborította a járvány miatt bevezetett online oktatás, az érettségi bizonytalansága és az egész helyzet miatti stressz.

„Különösen megsínylették ezt azok a diákok, akik családi háttere nem ideális az otthoni tanuláshoz. Az esélyegyenlőség az írásbeli vizsgák erőltetésével hatalmas csorbát szenved – az elmúlt évekkel szemben is hatványozottan igaz az az állítás, hogy azok tudnak jól érettségizni most, akiknek ezt támogató családi hátterük lehetővé teszi”

– írja a szakszervezet.

De maga a lebonyolítást is fejetlenség jellemzi: a szakszervezethez több jelzés is érkezett például, hogy a tanároknak kell majd alkoholos permettel körbejárniuk az osztályokat és fertőtleníteniük az érettségi napjain, mindenféle képzés, előzetes oktatás vagy védőfelszerelés nélkül.

A segédeszközök használatáról sem sikerült koherens útmutatást adni, ahogy arról sem lehet tudni semmit, hogyan hogyan lehet fertőtleníteni a diákok által használt atlaszokat, szótárakat, és meddig kellene „pihentetni” a beadott dolgozatokat, hogy ne jelentsenek veszélyt a javító tanárokra. Ezzel kapcsolatban egyébként az egyes területeken igen eltérőek a gyakorlatok: míg a bíróságokon 7 napot, a rendőrségeken, tűzoltóságokon 48 órát pihennek az iratok, Maruzsa Zoltán államtitkár viszont csak 24 órát adott meg.

„Úgy tűnik, az oktatásban hamarabb elpusztulnak a vírusok”

– kommentálják az államtitkár döntését.

A PDSZ szerint a kormány azzal az egy határozott céllal állt neki az idei érettségi megszervezésének, „hogy akármi is lesz, bármilyen érvek is szóljanak ellene, azt tűzön-vízen keresztülviszi”.

Az érettségi így egy politikai eszközzé vált,  amivel szemben ha valaki ellenvéleményt fogalmaz meg, azt megbélyegzik.

„A kormányzat közérdekű adatokat tart vissza, lehetetlen választások elé állítja a jobb sorsra érdemes diákságot, a szülőket és a pedagógusokat is, akiknek hiányos adatok alapján kell dönteniük, sok esetben súlyos következményeket felvállalva. A felelősség kormányzati elhárítása pedig talán a leginkább visszatetsző ebben a helyzetben. A kormány nem ment át ezen a vizsgán – akármi is lesz a végeredmény”

– írja a szakszervezet.