A kormány járványügyi kommunikációja nem nyújt elegendő információt ahhoz, hogy a mindennapi életünket meghatározó kérdésekben megfelelő döntéseket tudjunk hozni, illetve a meghozott intézkedések megalapozottságát megismerve azokat megérteni és elfogadni tudjuk. Sőt, a hiányos tájékoztatás mellett a jelen helyzetben politikai alapon lehetetleníti és hitelteleníti el a kulcsfontosságú tájékoztató és hatalom ellenőrző szerepet betöltő független médiumokat.
Az emberek nem kapják meg a válságkezeléshez elengedhetetlen bizalom megalapozását jelentő megfelelő információkat, a kommunikációs csatornák beszűkítésével csökken a kormányzati intézkedések hatékonysága, azok közvéleményhez való eljutása és széles társadalmi elfogadása.
A politikusok és katonák a szakvélemények háttérbeszorításával hitkérdéssé teszik a járványkezelést
Az emberek most a mindennapi döntések meghozatala során is felmerülő járványügyi és szakmai kérdésekben úgy kénytelenek döntéseket hozni, hogy valójában azokról nincsen elegendő nyilvános információ. Bár azok valahol rendelkezésre állnak, a politikusok úgy döntöttek, hogy nem teszik közzé őket. – írja a G7 tegnap megjelent, kormányzati járványkommunikációt körüljáró elemzésében.
Ezért például arról, hogy a járvány tetőzése május 3-ra várható és hogy a kormány mennyi lélegeztetőgépet próbál beszerezni, Orbán Viktor Facebookon megjelent kórházlátogatós videójából értesült a közvélemény első ízben. Azonban az, hogy ezt a dátumot és a beszerzendő egészségügyi eszközök számát mire alapozva jelölték ki, nem ismertették.
Az ilyen kijelentések, magyarázat nélküli számok és dátumok éppen annyira jelenthetnek további bizonytalanságot, mint amennyire azokat megnyugtatónak szánják, mivel ezek látszólag a semmiből jönnek. A mindenki által elérhető halálozási és megbetegedési adatokból a laikusok számára ezek nem következnek egyértelműen.
A teljesebb kép ebben az esetben is csak napokkal később itt ott megjelenő, hasonlóan részleges információk összerakásával rajzolódott ki. De ugyanez a mintázat volt megfigyelhető a kórházi ágyak kiürítése, az arcmaszkviselés vagy a tesztelési protokoll kapcsán is: előbb érkezik egy következtetés, eredmény, és csak azután, lassan, darabokban a magyarázat.
A járvány már közel két hónapja tart az országban, azonban a sokat emlegetett modellekből háttérszámításokból és szakértői adatokból, amikre a kormány a döntéseit alapozza, eddig jóformán semmit sem láthattunk.
Ahelyett, hogy ezen információk nyilvánosságra hozatalával a kormány döntéseinek szélesebb körű megértésére és elfogadottságára törekedne, inkább csak sekélyes félinformációkkal kommunikál. Így az, hogy valóban a legjobb szakértői vélemények alapján történnek az intézkedések, az emberek számára hitkérdéssé válnak.
Ezért is jelenthetett üdítően sok, bár így a háttérbe így is csak pillanatnyi betekintést enged, a titkolózó kommunikációt eddig egyedüliként megtörő és mindenki számára elérhető felvétel az Információs és Technológiai Minisztérium április 23-i online tudományos konferenciájáról készült felvétel. A szakmai előkészítő munkára való minimális rálátás is elegendő volt ahhoz, hogy sok, információ híján megalapozatlannak tűnő, vitatott kérdést tisztázzon.
A Palkovics László nevével fémjelzett konferencián elhangzott előadásokban szereplő adatok alapján, a kormányzat elmúlt hónapokban alkalmazott és elkövetkezendő időszakra alkalmazandó, a környező országokéval egyébként összhangban álló stratégiája:
- Magyarországon a korlátozó intézkedések elég jó eredményt hoztak a kapcsolatok számának csökkentésében. Ennek köszönhetően a reprodukciós arányszám (R) értéke megközelíti 1-et, azaz közel állunk egy stagnáló állapothoz, de az enyhítésnél ez könnyen nőhet. Az eddigi taktika fő eleme az időnyerés volt, hogy az egészségügyi ellátórendszert fel tudják készíteni a legrosszabb forgatókönyvekre.
- Az enyhítés elsősorban a gazdaság újraindítása miatt fontos, de számolni kell azzal is, hogy nem lehet hosszú időre ilyen mértékben korlátozni az emberek közötti kapcsolatokat. Az enyhítés szükségszerű, de kockázatos, és ezért csak folyamatos lehet, ha R értékét nem akarjuk szabadjára engedni. Csak két hét késéssel látjuk, hogy mi történik az országban, ezért folyamatosan modellezünk az adatok alapján, és megpróbálunk nem későn reagálni.
- Eddig viszonylag kevés tesztet végeztünk, mert a taktika részeként csak monitoroztuk a járvány lefutását. Az enyhítés elkezdése után viszont rengeteget szeretnénk tesztelni, mert változik a tesztelés célja: monitorozás helyett a fertőzöttek kiszűrése és azonnali elkülönítése lesz a fő feladat.
Kiderült az is, hogy ha szakemberek adataira támaszkodva magyarázzák a meghozott intézkedéséket és a lehetséges forgatókönyveket, akkor egyrészt a nagyobb kép is egységesebben állhat össze, másrészt azok többé nem politikai vagy hitkérdések.
(Bár sajnos nem vethetjük el azt a lehetőséget sem, hogy a kormány a háttérszámítások bemutatásának mellőzésével, a járványkezelés depolitizálódásának elkerülésével saját status quo-ját akarja megerősíteni, mint a vírussal és egyéb krízisekkel megküzdő, az árral szemben úszó omnipotens harcos.)
Látjuk azt is, hogy az itthoni Operatív Törzs felállásának vannak alternatívái. A G7 két példát említ ezekre, az egyik a járvány kezeléséhez más utat választó Svédország, ahol szakemberek, rengeteg adatot felhasználva, azokat (és többet) közérthetően és elérhetően közzé téve magyarázzák napról napra a helyzetet. A másik Finnország, ahol ugyan alapvetően politikusok vezetésével folyik a napi tájékoztatás, az a mai napig sajtónyilvános, a kérdésekre a szakmai háttérstábtól kapott adatok alapján kivétel nélkül igyekeznek válaszolni.
Ezzel szemben nálunk katonák, a sajtó és az ellenzék ellen uszító politikusok tartják az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatóit. Ráadásul ezeken már csak a kormány által kiválasztott orgánumok átrostált kérdéseire adnak választ.
A független sajtó kizárása a tájékoztatásból tovább rontotta a magyar sajtószabadság amúgy sem fényes helyzetét
A TASZ egy 2018 szeptembere és 2019 októbere között végzett, idén februárban bemutatott kutatására alapozva, tulajdonképpen megismételve azt április első két hetében, egy „rapid kutatást” készített. Az alapul szolgáló méréshez hasonlóan, 19 közhatalmi anyagi forrásoktól független, rendszeres híradást és elemzést végző hazai sajtóorgánum munkatársaival készítettek mélyinterjút.
Ennek során arról kérdezték őket, hogyan változott a kapcsolatuk a közhatalmi szervekkel, érzékelnek e változást az információ áramlásban a járvány magyarországi kezdete óta, illetve arról, hogyan érinti őket a rémhírterjesztés bűncselekmény tényállásának módosítása.
A válaszokból kiderült, hogy még a korábbi eredményekhez képest is tovább romlott a sajtószabadság helyzete a járvány megjelenése óta. A hétfőn megjelent gyorskutatás által feltárt problémákat négy csoportba gyűjtötték.
Az első a tájékoztatás központosítása. A kormány január 31-én létrehozta a járvány kezelésért felelős operatív törzset, ami március 5-től kezdve naponta tartott a vírussal kapocslatos kérdésekben sajtótájékoztatót. A jogvédő szervezetnek nyilatkozó sajtómunkatársak többsége úgy vélekedett, az első időszakban, amikor még személyesen két-két majd egy-egy kérdés feltétlére is lehetőségük volt, az Operatív Törzs funkciójának megfelelően látta el tájékoztató feladatát, konstruktív kommunikációt mutatott.
Aztán ez egy csapásra megváltozott, amikor március 15-én, a magyar sajtószabadság napján, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is részt vett a sajtótájékoztatón. Az államtitkár újságírókkal szembeni lekezelő hangneme, válasz helyetti kioktatása és kirohanásai, majd a március 20-án bevezetett online sajtótájékoztató lényeges fordulatot jelentett a közhatalom és a független médiumok egyébként sem felhőtlen kapcsolatában.
A második feltárt probléma az informátorok kiiktatása és megfélemlítése. A megkérdezett újságírók közül többen arról számoltak be, hogy a központosított tájékoztatással együtt beszűkültek az egyéb információforrásaik is. Az egészségügyben dolgozók félnek a retorzióktól, ezért nem nyilatkoznak, még név nélkül sem, ezzel pedig a helyzet bemutatásához nélkülözhetetlen hangok maradnak csendben.
A harmadik a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállásának módosítása. A kormány a különleges felhatalmazásával együtt szigorította a BTK-t úgy, hogy már nem csak a hamis közlések, hanem azok is büntethetők, amik „alkalmasak lehetnek a védekezés eredményességének akadályozására”. Ráadásul a kiszabható szabadságvesztést is megemelték 3-ról 5 évre. Bár a nyilatkozó médiumok nem változtattak szerkesztési és cikkírási gyakorlataikon, az tény, hogy a törvény rugalmasságából adódóan bizonytalan, hogy pontosan mit is jelentene egy ilyen eljárás, aminek csupán a megindulása is nehéz helyzetbe hozhat egyes újságírókat és szerkesztőségeket.
A negyedik a független médiumok hiteltelenítése – a közmédia szerepe. A közmédia híradója „Leleplezzük az Álhíreket” címmel indított, az esti híradásába ágyazott „szpot-műsort” ahol elsősorban a kormánnyal kritikus, független médiumok cikkeit mutatják be, azokat álhírként aposztrofálva. A felhozott szerkesztőségek nem kapnak lehetőséget a megszólalásra a velük szemben felhozott vádak megcáfolására.
Ezt később a kormánymédia egésze átveszi, az egyoldalú információkat széles körben terjeszti, egyértelműen a független hírforrások nyilvános lejáratása és hiteltelenítése céljából.
A minisztériumok és az állami intézmények a független médiától szokásoshoz képest is nagyobb mértékű elzárkózásának köszönhetően, az információ elsődleges forrásaivá az elégtelen és töredékadatokat biztosító kormányzati oldal és Operatív Törzs lettek. Bár öröm az ürömben, hogy ezen médiumok és az önkormányzatok kapcsolata szorosabbra fonódott, tény az is, hogy ezek a hivatalok is csupán a kormány által rendelkezésükre bocsátott adatokból, információkból tudnak gazdálkodni.
Ami nem sokban különbözik a sajtó és a közvélemény számára biztosítottaktól, amint az a Népjóléti Bizottság tegnapi, az Operatív Törzset és Karácsony Gergelyt is meghallgató ülésén kiderült.
Nem csak az emberek és a sajtó, de a döntéshozók sem jutnak megfelelő információhoz
A döntések mögött álló számításokból és modellekből a már egy hete napvilágot látott Palkovics-féle konferencián elhangzottaknál nem igen derült ki több a Népjóléti Bizottság tegnapi, parlamentben tartott közel hatórás ülésén. Mind az Operatív Törzs, mind a kormány részéről megjelent képviselők is inkább a közvélemény felé alkalmazott sekélyes, politizált kommunikációt folytatták.
Olyan alapvető kérdésre, mint tervezik-e a tesztelések kiterjesztését, nagyjából azt a választ adta Müller Cecília, hogy „szeretnék”. Mindenféle megalapozottságra okot adó információ, vagy szakvélemény ismertetése nélkül. Mindezt már nem a „széleskörű laikus” közvélemény felé, hanem az ország döntéshozatalában résztvevő politikusoknak.
Több kérdésben is inkább tereltek, mintsem érdemi választ adtak. Mivel Kásler Miklós, a járvány elleni védekezésben kulcsfontosságú szerepet játszó EMMI vezetője nem jelent meg a bizottság ülésén, helyette Rétvári Bence államtitkár válaszolt az egészségüggyel kapcsolatos kérdésekre. Gyakran szinte meglepődve azon, hogy kérdezni mernek tőle, arra hivatkozva, hogy bizonyos információk elérhetőek mindenki számára az interneten.
A források, amiket említett, ugyan valóban hozzáférhetőek, azok az átlagember, de már csak a témában kevésbé jártas szakemberek számára sem feltétlenül érthetőek, kezelhetőek, így azok sem adhatnak megfelelő, megnyugtató, megértető támpontokat.
Pedig a járvány kezelésében és a normális rendhez való visszatérésben kulcsfontosságú lenne a közvélemény megfelelő tájékoztatása, a kormányzati döntések tudományos megalapozottságának kommunikálása, így a vezetés kompetenciájába vetett bizalom megerősítése. Ezek hiányában az emberek nem lehetnek biztosak abban, hogy a kormány jó döntéseket hoz-e, és a járvány kezelése is veszélybe kerülhet. Ahogy a veszélyhelyzet elmúltával a mindennapok egy ismerősebb kerékvágásába való visszatérése is.
Erre már most látunk példát: Vuhanban a járvány lecsengésének és a vezetés tilalomfeloldásának ellenére sem mernek még sokan kilépni az utcára a kormányzat által közölt adatokkal szembeni bizalmatlanság miatt.
