Magyarországon továbbra is emelkedik a koronavírus fertőzöttjeinek és áldozatainak száma, de még mindig nem értünk el a tömeges megbetegedések szakaszáig. A kormány információs honapjának adatai szerint a mai napon 1998 fertőzöttet, 267 koronavírus-fertőzöttet és 199 koronavírus miatt elhunytat tartanak számon idehaza.

Müller Cecilia országos tisztifőorvos az operatív törzs mai tájékoztatóján megerősítette: számításaik szerint május 3-ára „fut csúcsra” a járvány Magyarországon, ami azt jelenti, hogy több napig stagnálni fog a megbetegedések száma, de hogy ez az időszak meddig fog tartani, nem lehet tudni.

Orbán Viktor egyébként éppen erre a napra ígéri a veszélyhelyzetből kivezető „kilábalási terv” bemutatását, mert ekkorra „eléri az ország a teljes önvédelmi képességet, és onnantól megengedheti magának, hogy lépésről lépésre megpróbáljon visszatérni a megszokott, normális élet kerékvágásába.” A miniszterelnök szerint most sincs garancia arra, hogy a járványt sikerül ellenőrzés alatt tartani, ezért az a kérdés, mire készítsék fel az országot (ő egy keresztény forgatókönyvet alkotott meg, azaz „reménykedj a legjobban, és készülj a legrosszabbra”).

Miközben szinte minden szakszervezet (még a kevésbé kormánykritikusak is) Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár bocsánatkérését, vagy lemondását követelte szombati, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét terrorista szervezethez hasonlító kijelentése miatt, az államtitkár csak annyit közölt ma: amennyiben a járványügyi szempontok az érettségi időpontjának „mozgatását” indokolják, a szükséges döntést meg fogják hozni – vagyis még változhat a járvány tetőzésével egybeeső érettségi dátuma.

A tisztifőorvos tájékoztatása szerint az országban 19 idősotthonban van jelen a koronavírus, többek közt a Pesti úti idősek otthonában is, ahol jelenleg is vizsgálat zajlik. Utóbbi intézménnyel kapcsolatban ma tovább fokozódott a kormány és a főváros közötti feszültség, miután Müller Cecília azt mondta, a rendelkezésre bocsátott dokumentációk alapján kiderült, hogy „legalább egy hétig fizikailag nem volt” az intézményben jelen orvos, így bizonyosan nem tudta helyben a gondozottakat vizsgálni.

Karácsony Gergely főpolgármester Müller kijelentésére reagálva azt írta Facebook-oldalán: 

„Hazugságokra tényekkel, politikai rágalmakra dokumentumokkal válaszolunk – már megint. A járvány elleni védekezés szempontjából meglehetősen aggasztó, hogy a tisztifőorvos asszonyt is politikai szerepbe kényszerítik.”

Karácsony arról is ír, hogy azon a napon, amikor Müller Cecília szerint nem volt orvos a Pesti úti idősotthonban, az intézménnyel szerződésben álló háziorvos éppen az idősotthon lakóit és ellátottjait tesztelte. „Jegyzem meg, a tisztiorvosi szolgálat helyett dolgozott, a kormányhivatal helyett a főváros által biztosított tesztekkel” – írja.

Később az orvos is a koronavírus-fertőzés tüneteit mutatta, amikor viszont a tisztiorvosi szolgálat utasítására végeztek rajta tesztelést, akkor ezt elrontották, ám erről csak egy hét késéssel értesítették az intézményt. „Ha valami felelőtlenség, hát ez az. És az a felelős hozzáállás, hogy amikor az orvos karanténba került, azonnal intézkedtünk a pótlásáról.” – írja Karácsony.

A főpolgármester ma közzétette a Pesti úti idősotthon vezetőjének levelét is, amelyben leszögezi: az intézménynek a járványveszélyt megelőzően és a járvány időszakában is mindvégig volt főállású orvosa.

A Parlamentben ma továbbra is Kásler Miklós és az általa elrendelt kórházkiürítés volt az ellenzéki felszólalások középpontjában, délután pedig Szél Bernadett, Hadházy Ákos független képviselők és a Momentum szervezésében autós tüntetés is zajlott ellene Budapesten. Az emberi erőforrások minisztere ezt a sokak által kifogásolt, túlzónak és embertelennek tartott intézkedést természetesen nem vonta vissza, egy másikat viszont váratlanul módosított, így a koronavírus által nagy veszélynek kitett, 65 évnél idősebb orvosok most önként mégis visszaállhatnak a munkába, amennyiben másképpen nem szervezhető meg az ellátás.

Külföldön a legtöbb országban már – Orbán Viktorhoz hasonlóan – a veszélyhelyzet lassú feloldását tervezgetik, ami általában az iskolák és a kisebb boltok megnyitásával fog kezdődni, az adatok alapján viszont ez még kissé távolinak tűnik, még ha több helyen valóban érzékelhető is némi javulás.

Az egyik legsúlyosabb helyzetben lévő Olaszországban ma először csökkent a fertőzöttek száma a járvány kezdete óta, ugyanakkor még mindig magas a halálozások száma: 24 óra alatt 454 koronavírusos halálesetet jegyeztek fel, ezzel több mint 24 ezerre nőtt az áldozatok száma.

Franciaországban a halálozások száma ma átlépte a 20 ezeret, így a koronavírus már messze többeket ölt meg, mint bármelyik influenzajárvány, ugyanakkor jó hír, hogy folyamatosan engedik haza a gyógyultakat a kórházakból. Az aggasztó adatok ellenére szakemberek azt javasolták, hogy engedélyezzék a családi kapcsolatok fenntartását az idősotthonok lakóinak, akik közül többen depresszióban szenvednek a hozzátartozóik hiánya miatt.

A brit egészségügyi minisztérium hétfő délutáni bejelentése szerint az elmúlt 24 órában 449 halálesetről érkezett bejelentés a hatóságokhoz, ami a halálozások számának legalacsonyabb napi növekedése az utóbbi két hétben Nagy Britanniában. De már csak az elmúlt két nap adataihoz képest is jelentős a csökkenés, ugyanis egy nappal korábban a brit kórházak 596, két napja pedig 888 koronavírus-fertőzött beteg haláláról számoltak be.

Világszerte rengeteg kutatás zajlik a koronavírussal kapcsolatban, és már több elmélet is született arról, hogy a légszennyezés milyen módon befolyásolja a koronavírus halálozási rátáját. Régóta köztudott hogy a nitrogén-dioxid sokféle légzőszervi és szív-érrendszeri betegséget okoz, és mivel az új koronavírus a légzőszervet támadja meg, ésszerű feltételezni, hogy összefüggés lehet a légszennyezés és a betegség okozta halálozási arány között. Hogy ezt be is bizonyítsák, német kutatók műholdas légszennyezettségi és légáramlási adatokat vetettek össze a koronavírus elhalálozási adataival, és kimutatták, hogy azokban a térségekben, ahol állandóan magas a légszennyezés szintje, jelentősen magasabb az új koronavírus okozta elhalálozás, mint más térségekben.

A képlet egyszerű: ha van légmozgás, a föld közeli szennyező anyagok szétoszlanak, ha nincs, a szennyező anyagok a föld közelében maradnak, és az emberek belélegzik nagy mennyiségben, ami egészségi problémákhoz vezethet, ami a koronavírus kockázatát is növeli. A járvány kitörése előtti, január-februári adatok alapján  beigazolódni látszik az elmélet, de a kutatás csak az első jelzés arra, hogy kapcsolat lehet a légszennyezés szintje, a légáramlás és a járvány súlyossága között. A kutatók szerint ezt több térségre is vizsgálni kell, és szélesebb összefüggésbe kell helyezni.

A vírus kutatását és a tudásmegosztást szorgalmazza az Európai Bizottság új projektje is, amely a kutatási adatok megosztására szolgáló internetes platformot hoz létre, ahol a kutatók nyitott, megbízható környezetben tárolhatják és oszthatják meg a koronavírussal kapcsolatos anyagaikat – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Szerinte

„ha együttműködünk a betegség tesztelésének és kezelésének optimalizálásán és megosztjuk szakértelmünket az ellenanyag kifejlesztésével kapcsolatban, akkor megnyerjük a harcot a járvány ellen”.

A platform egyfajta kísérleti projekt is, amelynek hosszabb távú célja az európai nyílt, tudományos adatfelhő létrehozása.