Törvényjavaslatot nyújt be a Párbeszéd annak érdekében, hogy Magyarország területén minden háztartás számára ingyenesen elérhető legyen egy olyan szélessávú internetes kapcsolat, amely alkalmas otthoni munkavégzésre és tanulásra egyaránt – erről vasárnap adott ki közleményt a párt.

A Párbeszéd azt javasolja a kormánynak, hogy minden magyar háztartás számára legyen hozzáférhető egy ingyenes internetes alapcsomag vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatokon. A szolgáltatók a javaslat értelmében adókedvezményre lennének jogosultak a biztosított ingyenes csomagok arányában.

A párt azzal érvel: aki nem fér rendszeresen hozzá, az gyakorlatilag kiszorul a társadalomból. „Hiánya olyan mértékű versenyhátrányt jelent az egyénnek, mintha nem tudna olvasni – nem tudja képezni magát, beszűkülnek a kommunikációs lehetőségei, nem tud boldogulni a munkaerőpiacon. Ahogy az analfabetizmus felszámolása állami feladat, amelyben szintén van elmaradás, úgy az állampolgárok internethez juttatása is az”  – teszik hozzá.

A KSH 2018-as számai szerint a háztartások 83 százaléka rendelkezett akkor internet-hozzáféréssel; tehát mint látszik, a hazai internetpenetráció terén – bár az emlmúlt években sokat nőtt ez az érték (2013-ban például még csak 69 százalék volt) van még hová fejlődni a vírus okozta helyzet nélkül is.

A koronavírus-járvány alatti megváltozott oktatás és munkarend azonban még inkább aktualitást ad a Párbeszéd javaslatának (amellyel a szélessávú internet kvázi alapjoggá válhatna), hiszen – ahogyan aarról a Mércén is írtunk nemrég – a hirtelen távoktatásba kényszerült diákok és pedagógusok, az otthonról dolgozó munkavállalók helyzete is ellehetetlenül internethozzáférés nélkül.

Mint arra márciusban a Partizán riportja is rámutatott, az elmaradottabb településeken vannak alapvető infrastrukturális hiányosságok: sokaknak nemcsak internet-előfizetése, hanem számítógépe sincs. Ennek ellenére a diákok esetében az iskola elvárja, hogy fel legyenek töltve a házi feladatok, különben a tanuló nem fogja tudni teljesíteni az évet.

Április elején az Index foglalkozott cikkében azzal, hogy milyen a számítógéppel való ellátottság a magyar tanulók családjaiban a 6., 8. és 10. évfolyamos diákokkal felvett Országos kompetenciamérés (OKT) háttérkérdőívében felvett adatok alapján. Az utolsó elérhető, 2017-es adatok szerint a hatodikosok 12 százalékánál nincs otthon számítógép vagy internet, további 7,7 százaléknál pedig ugyan van, de egy gépre legalább három tanuló jut.

Az Ipsos még 2019 októberében felmérte a hazai gyerekes háztartások eszközellátottságát. A főváros kiemelkedő penetrációs értékeivel ( gyakorlatilag 100%-os internetellátottság a gyermekes családokban) a kelet-magyarországi régió, valamint a kis települések háztartásai állíthatók szembe: ezen az országrészen, valamint településkategóriában egyaránt átlagosan 95%-os értéket mértek.

Egyes régiókra szűrve azonban ennél sokkal rosszabb mutatókkal is szembesülhetünk: amikor idén márciusban megkezdődött az átállás a digitális oktatásra, a borsodi roma gyerekeknek foglalkozásokat tartó InDaHouse Egyesület önkéntesei arról számoltak be az Átlátszónak, hogy  31 iskolás korú gyermekből csak 11-nél voltak adottak adigitális oktatás feltételei, ezért nekik 20 háztartásban kellett segíteniük eszközökkel.

A Párbeszéd hat éve, 2014-ben követelte először az ingyenes, mindenki számára elérhető internetet, akkor az órisái tömegtüntetés kiváltó „netadó” kapcsán jött elő az elképzelés. Akkoriban Deutsch Tamás, a netadó-botrány után kinevezett miniszterelnöki biztos „egy széles rászorulói kört” kedvezményekkel segítő internetes alapcsomagra vonatkozó javaslatot nyújtott be. A Párbszéd ehelyett támogatta a mindenki számára elérhető, ingyenes megoldást, amelynek tárgysorozatba vételét az akkor még Rogán Antal vezette gazdasági és informatikai bizottság elutasította.