Akár utólag is kritikus napnak bizonyulhat a mai a Covid-19 elleni, globális küzdelemben. Donald Trump elnök ugyanis, magyar idő szerint még tegnap este bejelentette, az USA azonnali hatállyal megszünteti az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkájához való anyagi hozzájárulását. Donald Trump elnök ezt sajtótájékoztatóján azzal indokolta, szerinte a WHO „elmulasztotta kötelességét”, és nem figyelmeztette a világos a kitörésre idejében. A lépést a nemzetközi orvosközösség egyenesen „emberiség elleni bűntettnek” minősítette, mivel így a WHO koordinált, vírus elleni akciói is lelassulhatnak, amennyiben a Washingtonból küldött pénzt nem sikerül pótolni.

Magyarország

Hazánkban ma 1579-re nőtt az ismert fertőzések száma, eddig 192-en gyógyultak meg, és 134-en hunytak el a betegségben, 13.360-an vannak hatósági házi karanténban és 37.326 teszteléssel pedig ezek száma is relatívan magasabbá vált. A gyógyulások számának következtében a hivatalos adatokban először csökkent jelentősen az aktív esetek száma a vírus megjelenése óta. Ez akár azt is jelentheti, hogy a Covid-19 jelenlegi hulláma hamarosan tetőzhet itthon, bár ennek kijelentéséhez az kell, hogy ez a trend napokig folytatódjon.

A környező országok tendenciáihoz képest a hét végén jelentősen megugrott az azonosított magyarországi esetszám, igaz, mindez továbbra sem kiemelkedő növekedés a térséghez mérten:

Itthon a mai napon két nagy botrány is tovább gyűrűzött. Továbbra is jelentős felháborodást kelt az, hogy a magyar kormány 36.000 kórházi ágy felszabadítása céljából folyamatosan küldi haza a komoly fájdalmakkal rendelkező, krónikus betegeket is, akiket azután otthon a hozzátartozók képtelenek ellátni. Müller Cecília országos tisztifőorvos a problémát érintve „türelmet és megértést” kért a lakosságtól, és „orvosszakmailag indokolt” döntéseknek nevezte az elküldéseket.

De szó volt az Operatív Törzs mai sajtótájékoztatóján a „garázdasággal” vádolt iráni diákok ügyéről is. Az egyik, neve elhallgatását kérő érintett ma több sajtóterméknek, közöttük a Partizánnak is cáfolta, hogy verekedett, dulakodott vagy karantént szegett volna, az egyébként Magyarországon tanuló diákokat, akiknek állapota már jelentősen javult, ezzel együtt kitoloncolhatják az országból.

Az Innovációs- és Technológiai Minisztérium pedig ugyancsak , hogy a körülmények miatt a kormány engedélyezi majd, hogy a nyelvvizsgákat ez évben online is megtarthassák. A számítógépes nyelvvizsgák lebonyolítására érvényes engedéllyel rendelkező vizsgaközpontok ugyanis – az országos veszélyhelyzet idejére – kérelmezhetik az Oktatási Hivatalnál (OH), hogy akkreditációjukat kiegészítsék online vizsgáztatással, és így a koronavírus-járvány idején is biztosított legyen a nyelvvizsgázás lehetősége – ismertette a szaktárca.

Nyugat-Európa: kismértékű enyhülés

Főleg továbbra is az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kialakult helyzet miatt, de mára a koronavírussal igazoltan megfertőződött emberek száma a világon átlépte a kétmillió főt.

Továbbra is jelentős a megbetegedettek halálozási száma Franciaországban, innen ma 1458 halálesetet jelenetettek, amelyek közül 924 különböző időseket ellátó intézményekben történt. Jérôme Salomon, a francia egészségügyi hatóság vezetője mai sajtótájékoztatóján elmondta, immár összesen 106.276 fertőzöttet ismernek az országban.

A korábbi helyzethez képest enyhült azonban a nyomás az olasz egészségügyi szerveket: ma jelentett, 572 halálos áldozatuk még mindig rengetegnek számít, azt is mutatja viszont, hogy közel másfél hónap után az országban lassan biztosan csökkenő pályára állt mind a fertőzések, mind pedig a halálesetek száma. Az olasz polgári védelmi hatóságok szóvivője ma közölte, immár 1000-el kevesebben szorulnak a vírus miatt intenzív ellátásra, mint két hete.

Kis mértékű csökkenés következett be Nagy-Britanniában is, ahol a halálesetek száma viszont 761 fővel emelkedett ma, ez a szörnyű, napi közel 1000-es halálozási számhoz képest viszont kis mértékű csökkenést jelent. Magyarországhoz hasonlóan az országban igencsak elterjedt szociális- és idősotthonok vezetői ma az Egyesült Királyságban is a kormányt kérték számon azért, mert szerintük nem készítette fel őket megfelelő védelemmel a járványra, és még mindig nem biztosította védőfelszereléseiket sem.

Van olyan ország is, ahol már drasztikusan lazítottak a karanténon: Dánia kormánya például ma már újranyitotta az általános iskolákat a 11 éves, és az alatti gyermekek számára. Mette Frederiksen, az ország munkáspárti miniszterelnöke közölte, „kissé idegesek” ez után a döntés után, de bíznak abban is, hogy a szigorú higiéniai- és távolságtartási szabályok betartása esetén legalább részben helyreállhat a közoktatás.

De az enyhítéseken gondolkozik Németország is.

Április 20-án megkezdik a koronavírus-járvány lassítására bevezetett korlátozások fokozatos lazítását Németországban a szövetségi kormány és a tartományi kormányok szerdán kötött megállapodása szerint.

Ugyanezen a napon megnyithatnak a 800 négyzetméternél kisebb kiskereskedelmi üzletek is, ha üzemeltetőik biztosítják, hogy nem alakul ki torlódás a boltban, és sor a bejáratoknál.

Mérettől függetlenül megnyithatnak az autókereskedések, kerékpár-szaküzletek és a könyvesboltok.

Azonban továbbra is érvényben marad a társadalmi távolságtartás alapszabálya, miszerint mindenki legfeljebb egy további emberrel tartózkodhat együtt a lakásán kívül, vagy azokkal, akikkel közös háztartásban él, és a többiektől legalább másfél méter távolságot kell tartani.

 Az iskolák legkorábban május 4-től működhetnek ismét, de egyelőre csak a végző évfolyamokban folytathatják a tanítást, tömegrendezvényt pedig legalább augusztus 31-ig nem lehet tartani.

Ismét terveket tett közzé az Európai Bizottság is a karantén és a járvány utáni helyzetet illetően.

A koronavírus okozta járvány megfékezésére irányuló korlátozások feloldásához elengedhetetlenül fontos, hogy hosszabb időn keresztül megbízható tesztadatok álljanak rendelkezésre – közöltéka koronavírus-tesztelési módszerekre vonatkozóan szerdán kiadott iránymutatásaiban.

USA: Trump a WHO-t okolja a súlyos járványért

Donald Trump amerikai elnök bejelentette kedden Washingtonban, hogy leállítja az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nyújtott amerikai pénzügyi hozzájárulást, mert szerinte a szervezet nem megfelelően reagált a koronavírus-járványra.

 Az amerikai elnök a Covid-19 járvány elleni intézkedéseket összehangoló kormányzati munkacsoport szokásos napi sajtókonferenciáján hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak kötelessége elszámoltatni a világszervezetet a járvány ügyében tett lépései miatt.

Donald Trump leszögezte: „a WHO elősegítette Kína félrevezető tájékoztatását a vírusról”. Hozzátette: az amerikai kormányzat átfogó vizsgálatot folytat arról, hogyan kezelte a WHO a világjárványt.

A lépést élesen kritizálta például Bill Gates, a Microsoft alapítója és a járványügyekben aktív milliárdos is, szerinte a lépés „pontosan olyan veszélyes, mint amilyennek hangzik.” A WHO közölte, „sajnálja” az amerikai lépést, és bár nem lesz egyszerű, de „próbálják pótolni” a kieső forrásokat.

Trump WHO-val szembeni, radikális startégiaváltása annak a külpolitikának a része, amellyel a Fehér Ház megpróbálja a nemzetközi szervezetekre és Kínára hárítani a felelősséget a súlyos kitöréssel kapcsolatban.

Az USA számai egyébként, főleg a szövetségi kormányzat lassú intézkedései miatt, elkeserítőek: New Yorkban a fertőzésben meghaltak száma keddre már 11.586 volt, Andrew Cuomo kormányzó pedig bejelentette, kötelezővé fogja tenni a szájmaszkok viselését az államban.

Indiában több tízezres zavargás volt, Irak korlátozza a Reuterst a tudósításban a járvány alatt

További súlyos problémákat okozott a drasztikus lezárás Indiában is, ahol ma több helyen is ezres tüntetésekre került sor, mivel számos, a kijárási tilalom miatt a nagyvárosokban rekedt vendégmunkás minden megélhetését elvesztette, és még haza sem tud jutni.

A demonstrációkat a rendőrség minden helyen a legszigorúbban és a legrövidebb idő alatt feloszlatta.

Irakban eközben még a nagy hírügynökségek sem tudnak tudósítani a járvány következményeiről és a politikai helyzetről, ugyanis ma a kormány ideiglenesen megfosztotta újságírói engedélyétől a Reuterst. Mindez azért történt, mert az ügynökség cikkében megkérdőjelezte a feltűnően alacsony, hivatalos bagdadi esetszámot.