Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A techcégek a koronavírus kapcsán végre elkezdtek lépéseket tenni az álhírek terjedése ellen, de ez még mindig kevés

Másként viselkedik a Google keresője, ha beütjük, hogy koronavírus, mint általában tenné – a keresés nyomán megjelenő találatok között nincsenek hirdetések, valamint a találati sorrend sem a keresőoptimalizáláson múlik, hanem kormányzati és egyéb hitelesnek tartott források jelennek meg elsőként. Ráadásul nem egyedül Google-ön van az így, hanem más vezető közösségi médiafelületen is, biztosítva azt, hogy a felhasználók lehető legnagyobb százalékát elsősorban a kormányaik weboldalai és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hiteles információi tájékoztassák. Felugró ablakokkal, új opciókkal, kiemelt gombokkal vette fel a harcot a Facebook, a Google, Instagram, Reddit és Pinterest is a járvánnyal szemben.

A mindenfajta álhírek és összeesküvés-elméletek esetén megfigyelt hagyományos semmittevéssel szemben a közösségi médiaszolgáltatók most először hatékonyan és módszeresen kezdtek el leszámolni az álhírekkel.

A mindenféle választások idején, az 5G- vagy épp oltásellenességgel kapcsolatosan korábban megvalósíthatatlannak ítélt álhír-ellenesség a koronavírus esetén alapvető eljárássá vált, a hírek valóságtartalmát állandóan ellenőrzik: a vezető találatok a hitelességük, és nem csak keresőmotorokra optimalizáltságuk miatt tudnak a mezőnyből kitűnni.

A Facebook külön „koronavírus információs központot” hozott létre a főoldalán, a Pinterest a járványhoz kapcsolódó témákban kizárólag egészségügyi szakemberek grafikonjainak, például a WHO járványügyi anyagainak megosztását engedélyezi, az Instagram pedig az amerikai és angol felhasználóit „coronavirus” keresés esetén felugró ablakokkal irányítja a hiteles nemzeti vírusweboldalra.

A Google lépései nyomán most először a weboldalak azt illetően vannak csak versenyben egymással, hogy melyikük a hitelesebb és felelősebb hírforrás. A mindenfajta beavatkozásokat és szabályozásokat meggyőződésesen ellenző, libertariánus Szilícium-völgyi techóriások a korábbi évek hosszú vonakodása után most először proaktív szerkesztői szerepet vettek fel az oldalaikon megjelenő tartalmakkal kapcsolatban.

Amit az eddigi rengeteg felháborodás, tiltakozás és állami elégedetlenség nem ért el a gyűlöletbeszéd vagy épp az oltásellenes propaganda térnyerésének visszaszorításával kapcsolatosan, most elérte a vírus: a felületek végre elkezdtek felelősséggel tekinteni a saját szerepükre.

Persze ez nem jelenti azt, hogy mostantól kezdve kizárólag a valóság lenne hozzáférhető az említett platformokon – az oxfordi Reuters Intézet egyik kutatása 225 hamis vagy félrevezető tény terjedését vizsgálta, és megállapították, hogy azok 88%-a közösségi médiafelületeken, 9%-a tévében és 8%-a nyomtatott médiában jelent meg. Az amerikai felnőttek mintegy harmada úgy gondolja, hogy a SARS-CoV2 koronavírust laborban fejlesztették ki, valamint nagy mértékben terjed az a nézet is, ami a koronavírus-járványt az épülő 5G hálózatokhoz köti.

Claire Wardle, a nonprofit First Draft nevű szervezet munkatársa szerint a cégek koronavírusra adott válasza és a megtett lépéseik annak is köszönhetők, hogy a járvány esetén nincsen két külön oldal. Nincs senki, aki a saját nézetei mellett kampányolna a „másik oldalon” úgy, mint ahogy az egyébként az oltáselleneseknél vagy épp a politikai álhíreknél megfigyelhető. Egyszerű továbbá kiválasztani a hiteles információforrásokat is a nemzeti egészségügyi és állami csatornák és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) révén, kevésbé játszik szerepet a politikai elköteleződés, mint más témákban.

Carl Bergstrom, a Washingtoni Egyetem professzora szerint azonban a közösségi médiacégek túl későn és túl keveset tettek annak érdekében, hogy megfékezzék a hamis információkat:

„Egy egész ökoszisztémát húztak fel a bevonódásra, ami megengedi a vírusszerű terjedést és egyáltalán nem foglalkozik a pontossággal. Most egyszer csak itt vagyunk egy komoly globális krízis közepén, erre ragtapaszokkal akarják megjavítani. Persze ez jobb, mintha semmit sem tennének, de dicsérni őket épp ugyanolyan, mint Philip Morrist dicsérni amiatt, hogy szűrőket rakott a cigarettáira.”

Kifogásolható az is, hogy a Facebook a csoportjaiban terjedő tartalmakat továbbra sem kifejezetten szűri, így robbanásszerűen terjedhet bármilyen tartalom, ami elég jól tud félelmet, felháborodást vagy gyűlöletet kiváltani ahhoz, hogy minél több ember megossza – és e téren különösen veszélyeztetettek az idősek, éppen úgy, mint a valódi járvány esetén. Arra pedig továbbra sincsen ígéret vagy bármifajta jel, hogy a techcégek egyelőre megváltozó viselkedése kiterjedne a későbbiekben más, hasonlóan érzékeny és nagy társadalmi hullámokat generáló ügyekre az álhírek megfékezésének esetén.

Bergstrom arról is beszélt, hogy bár évek óta készültek és tudni lehetett, hogy jönni fog egy ilyen vírus, arra nem számítottak, hogy a háború két fronton fog zajlani: egyrészt a pandémia ellen, másrészt pedig az összes álhír, félelem és gyűlölet ellen, amit a politikai oppurtunisták a saját megerősítésükre akarnak felhasználni.

(The Guardian)