Miután a kormány érdemi segítséget nem nyújtott a bérek átvállalásában, számos cég most már nem akar vagy nem tud a dolgozóinak bért fizetni, ezért sem lehet várni, és követhetetlen feltételekhez kötni a munkahelymegtartó lépéseket – így vélekedik a Vasas Szaszeszervezeti Szövetség és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) is.
László Zoltán, a Vasas alalnöke arról beszélt a Népszavának, hogy a szakszervezet jelenleg is féltucatnyi, összesen mintegy 10 ezer dolgozót foglalkoztató gyár vezetőivel tárgyal a bérekről és a munkahelyek megtartásáról. Elmondása szerint van, ahol a fizetés nélküli szabadsággal próbálkoznak, holott azt a munka törvénykönyve szerint csak a dolgozó kérhetné. Másutt vis maiorra hivatkozva nem akarnak állásidőt fizetni, ami László Zoltán szerint azért képtelenség, mert a járványveszélyről már jó ideje lehetett tudni. A Vasas ezért ezeket a döntéseket később bíróságon fogja megtámadni, most pedig azt kérik a dolgozóktól, ne írjanak alá semmit a fizetés nélküli szabadságokról.
Van ugyanakkor olyan cég is, amelyik kijelentette: ha nem fogadják el a dolgozók a döntéseket, akkor a 2400 munkavállaló felét el fogják bocsátani.
Az utóbbi napokban megkezdődött a saját állományú dolgozók leépítése is, a Vasas területén eddig mintegy 2 ezer embert bocsátottak el.
Hasonló a helyzet a vegyipar működési területén, ahol csak most 5000 ember van otthon munka helyett, és a VDSZ attól tart, hogy a kormány teketóriázása alatt elveszítik állásaikat – erről a szakszervezet közleményt adott ki csütörtökön.
Ebben „átláthatatlannak és kezelhetetlennek” nevezik a kormányzat eddigi bejelentéseit, amelyekkel szerintük a kormány csak halogatja a valódi munkahelymegtartó lépéseket.
Mint írják, továbbra is teljes a bizonytalanság azoknál a vállalkozásoknál, amelyek nem 15, nem 50, hanem 100 százalékban kénytelenek leállni.
A kormány bejelentéseire utalva hozzáteszik: nem részmunkaidősöket kell gyártani „okosban”, hanem munkahelyeket kell megőrizni.
Kiderült ugyanis, hogy ha valaki elmegy rövidített munkaidőre, akkor kevesebbet
kap, mintha munkanélküli segélyen volna 3 hónapig. Munkanélküli segélyként
ugyanis erre az időre 107 ezer forintot kap, a sajátos magyar „kurzarbeit” ennél
kevesebb pénzt jelent az utcára kerültnek.
Mint az mi is megírtuk tegnap, Palkovics László a akormány bejelentését a kieső bérek átvállalásáról úgy pontosította: a rövidített munkaidőben dolgozók nem a teljes, 5 napos munkahét bérének 70 százalékára, hanem csupán a rövidítés miatt kieső munkaidőre járó pénz 70 százalékára számíthatnak majd a kormány gazdaságvédelmi akcióterve szerint.
A VDSZ szerint ha ráadásul, meg is tanul valaki online képzésben egy szakmát, nincs biztosíték arra, hogy ha újra üzemel az eredeti munkahelye, akkor oda vissza is mehet majd.
A VDSZ ötpontos javaslatcsomagját is közzétette. A szakszervezet a következőket várja a kormánytól:
- Azonnali párbeszédet kell kezdeményezni valamennyi szakszervezettel ( ahogy fogalmaznak, „nemcsak három konföderációval a Versenyszféra Konzultatív Fóruma mögé bújva”).
- 75%-os bértámogatáshoz kell juttatni mindenkit a Nemzeti Foglalkoztatási Alapon keresztül, a NAV 2019. évi SZJA bevallások alapján.
- Terjedjen ki a GYÁP (gyermekápolási táppénz) mindazokra, akik 14 éven aluli gyermek felügyeletét látják el
- Az álláskeresési járadék időszakát terjesszék ki 90-ről 270 napra.
- Tegyék azonnal lehetővé a 60 és 64 év közötti munkavállalók korengedményes nyugdíjba vonulásának lehetőségét.
A VDSZ odaszúrt a minap az ATV-n nyilatkozó Parragh László iparkamarai elnöknek is. álláspontjuk szerint:
„Ahány ember ment, és megy tönkre megy az elmúlt és a következő napokban, annyi emberrel és a többiekkel is kezdeni kellvalamit!”
Ide kapcsolódó, ugyancsak csütörtöki hír, hogy az Ipsos fogyasztói magatartást vizsgáló, reprezentatív felmérése szerint a teljes felnőtt lakosság 7 százaléka már elvesztette eddigi munkahelyét a járvány miatt.
