Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy fideszes és egy ellenzéki képviselő mentelmi jogát is felfüggesztették

Az Országgyűlés mai ülésnapján a parlament egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő mentelmi ügyében is döntenie kellett.

A fideszes Boldog István esetében a képviselők 183 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött úgy, hogy átadják az ügyészségnek, míg a jobbikos, a dunaújvárosi időközi választáson februárben a parlamentbe került Kálló Gergely mentelmi jogát 173 igen, 13  nem és 0 tartózkodás mellett függesztették fel.

Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését uniós pályázatok jogellenes befolyásolásának gyanúja miatt indítványozta a legfőbb ügyész.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, a gyanú szerint Boldog lényegében megzsarolta választókerülete polgármestereit, hogy csak akkor kaphatnak uniót támogatást Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból, ha a megfelelő cégeknek juttatják a munkákat. Boldog állítólag még 2017-ben rendelte magához a környék településvezetőit, hogy elmagyarázza nekik a „helyes” pályázati eljárást. A fideszes képviselő úgy kommentálta a vádakat: „Az én lelkiismeretem tiszta. Ezért magam kérem a mentelmi jogom felfüggesztését, hogy az igazságszolgáltatás előtt tisztázhassam magam.”

A jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogáról plakátrongálás miatt folyamatban lévő nyomozás miatt kellett dönteni. Az ügyről az ellenzéki politikus korábban azt mondta: ő nem rongált plakátokat, hanem a szabad politikai véleménynyilvánítási jogával élt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy 2018-ban és később is a kormánypárt tagjai, aktivistái, még alpolgármesterek is rongálták folyamatosan a Jobbik plakátjait, és az ő értelmezésükben ez nem számított bűncselekménynek, hanem politikai véleménynyilvánításnak. Ő maga is ezt tette a 2019-es EP-kampány során pár fideszes plakáton.

A mentelmi ügyekről döntő hétfői parlamenti ülésen Boldoggal ellentétben Kálló élni kívánt az ilyenkor őt megillető felszólalási lehetőséggel. Rögtön mondandója elején „bűntársának” szólította Boldog Istvánt. Mint mondta, örömére szolgál, hogy vészhelyzet idején ilyen gyorsan dolgozik az ügyészség, példaként említve Simonka György és Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését, ami az övével ellentétben hónapokig húzódott.

„Semmilyen bűcselekményt nem követtem el, még az önök olvasatában sem” – mondta a fideszes padsorokban ülőknek címezve. Hangsúlyozta: 2018-ban százezerszámra rongáltak a plakátokat a fideszes aktivisták, de ugyanez történt a 2020-as Fejér megyei 4-es körzetben zajlott időközi választáson is, ahol elmondása szerint a kormánypártiak az ő összes A0-s plakátját megrongálták Dunaújvárosban. Ismét kiemelte: ő csak a politikai véleménynyilvánítás jogával élt.

Mint mondta, ugyanazt a törvényi eljárást kéri, ami a Fidesz és a Fidelitas aktivistáinak biztosítva volt a 2018-as esetek után után, de óva intette a Fideszt, mondván, ha őt elítélik, akkor egyenlő mérce alapján az összes fideszest is el kell, és akkor nem marad aktivistája a kormánypártnak 2022-re.

„Az én ügyem nem teszi meg azt a szívességet, hogy árnyékot vessen a Boldog által eltüntetett pénzek ügyére”

– zárta felszólalását Kálló.

Ebben a parlamenti ciklusban több képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére is sor került: a kormánypárti oldalról Simonka Györgyöt, a KDNP-s Aradszki Andrást, az ellenzékből a jobbikos Farkas Gergelyt, a DK-s Varju Lászlót és az LMP-s Demeter Mártát adta ki a parlament az ügyészségnek.

Címlapkép: MTI/Soós Lajos