A koronavírus-járvány miatt jövedelemkieséssel küzdő emberek számára felfüggesztené a lakbérfizetési kötelezettséget a spanyol kormány – írja a baloldali Público. A várhatóan jövő hét elején elfogadásra kerülő javaslat első körben két hónapos könnyítést adna a bérlőknek, de fenntartja az intézkedés meghosszabbításának lehetőségét is.

A javaslat kedvezményezettjei azok lennének, akik nem tudják kifizetni a lakbéreiket a munkahely elvesztése, a munkaidő csökkentése vagy a gondoskodási feladatok (gyerekfelügyelet, idősgondozás stb.) ellátása miatt.

Ideiglenesen mentesülhetnek az irodáik vagy telephelyeik bérleti díjának fizetése alól azok az egyéni, illetve kis- és középvállalkozások is, akik a jelentős bevételkiesést könyvelnek el az egészségügyi vészhelyzet miatt.

A bürokratikus átfutási idő csökkentése érdekében Pedro Sánchez kabinetjének tervei szerint a fizetési kötelezettség felfüggesztését önbevalláson alapuló nyilatkozattal lehet kérvényezni, a jogosultságot igazoló dokumentumokat pedig elég lesz utólag benyújtani.

A baloldali kormány a bérbeadókra is gondolt: sávos rendszerben kompenzálná őket a bevételkiesésért.

A legjobban azok járnak, akik legfeljebb két ingatlant adnak ki, ők a kieső bérleti díjak 100 százalékát visszakapják. Ezzel szemben a 8 ingatlannál több fölött rendelkezők csupán 5 százalékos kompenzációra számíthatnak.

A tervezet várhatóan a kormány pénteki vagy jövő keddi ülésén kerülhet elfogadásra. A szociáldemokrata PSOE és újbaloldali Podemos koalíciója a válság idejére egy feltétel nélküli alapjövedelem bevezetését fontolgatja, azon kiskeresetűek számára, akikre az eddig bevezetett válságintézkedések nem terjedtek ki.

A spanyol kormány intézkedései nem egyedülállóak, épp ellenkezőleg Európa és Észak-Amerika kormányzatai sorra fogadnak el olyan intézkedéseket, amelyek a 2008 óta tartó megszorítási hangulatban elképzelhetetlenek lettek volna. Ahogy a New York Times csütörtöki összefoglalója rámutat, olyan megrögzötten jobboldali, állami költésellenes kormányok, mint a brit, vagy az eladósodástól erősen óvakodó német is nagy költségvetési források elköltése mellett döntött a koronavírussal szembesülve.

Az amerikai lapnak nyilatkozó gazdasági szakértők arra is rámutatnak: miközben a 2008-as pénzügyi összeomlás nyomán a kormányok csak a bankok és nagyvállalatok kimentésén fáradoztak, most a hétköznapi emberek megélhetésére is közvetlen forrásokat fordítanak.

Ahogy arról beszámoltunk, többek közt a brit, a cseh és a román kormányok is átvállalták a járvány által sújtotta dolgozók béreinek jelenetős részét, az USA-ban szerdán elfogadott gazdaságélénkítő csomag pedig több havi bérnek megfelelő pénzügyi támogatást nyújt minden állampolgárnak egy adott jövedelemszint alatt.

A feltétel nélküli alapjövedelem elképzelése sem ver már akkora hullámokat, mint pár hónapja. Nemcsak közgazdászok és szakértők szorgalmazzák annak bevezetését, de az ilyen típusú kezdeményezések iránt erősen szkeptikus Európai Központi Bank korábbi elnöke, Mario Draghi is jó megoldásnak tartaná a bevezetését.

A magyar kormány válságkezelése ebből a szempontból sokkal szűkmarkúbb és a neoliberális konszenzushoz sokkal inkább alkalmazkodó, mint európai kollégáié. Az Orbán Viktor által eddig bejelentett két gazdaságvédelmi intézkedéscsomag a dolgozók jövedelmi helyzetével szinte egyáltalán nem foglalkozik, központi elemei csupán az adókedvezmények és a hiteltörlesztések felfüggesztése. A legerősebb jóléti lépés ebben a csomagban a kilakoltatások és végrehajtások felfüggesztése – igaz a kilakoltatások tekintetében még amúgy is érvényes a téli moratórium, amely általában május elsejével szokott lejárni. Ugyancsak közvetlen jóléti intézkedésnek számít a veszélyhelyzet idején lejáró gyes-gyedek meghosszabbítása.