Miután az Európai Unió beutazási tilalmat rendelt el az unión kívül eső térségekből a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, a görög kormány az ország szigetein található menekülttáborokra vonatkozóan intézkedéseket vezetett be.
Szerdától a menekülttáborokat este 7 óra és reggel 7 óra között zárlat alá vonták, nappal pedig családonként csak egy fő hagyhatja el a táborok területét, és az ő mozgásukat is szorosan nyomon követik a hatóságok.
Vannak olyan táborok is, amelyeket teljesen lezártak, ilyenek a Lérosz és Kosz szigetén találhatók.
A menekülttáborok fogadóközpontjait is lezárták, a látogatási lehetőséget felfüggesztették, ez alól csak a bent dolgozók szolgáltatnak kivételt. Minden érkezőn kötelező lázmérést végeznek.
Az intézkedések csak a táborok területére érvényesek, a szigetek lakosságára nem.
Azokon a görög szigeteken, amelyeket a Törökország irányából érkező menekültek útja érint, eddig csak egy igazolt koronavírusos eset van, de ő sem menkült, hanem egy leszboszi görög lakos, a menekülttáborok lakói között egyelőre nincsen megerősített fertőzött. Egész Görögország területen 464 megbetegedést regisztráltak, és hatan hunytak el a fertőzés következtében. Az országban – számos más európai példához hasonlóan – betiltották a tömegrendezvényeket, és tizenhárom kórházat járványkórházzá alakítottak át a szárazföldi területeken.
A menekülttáborokban hozott intézkedéseket az Orvosok Határok Nélkül helyi operatív törzsének vezetője kritizálta, aki szerint „elfogadhatatlan és diszkriminatív” az, hogy a korlátozások csak a táborokra és azok lakóira vonatkoznak, míg a szigetek lakóira egyáltalán nem.
Aggasztónak találják továbbá a táborokban dolgozó orvosok azt is, hogy a menekülteket olyan helyekre zárják be, amelyek eleve túlzsúfoltak, és ahol katasztrofálisak a higiéniai viszonyok.
A legnagyobb befogadóképessű, móriai táborban Leszbosz szigetén például 20 ezren tartózkodnak jelenleg ahhoz képest, hogy a tábor eredeti kapacitása mindössze 6 ezer fő. Ugyanitt 1300 főre jut egy vízcsap, 167 főre egy vécé, és 242 ember használ egy zuhanyzót. Az sem ritka, hogy egyszerre hatan alszanak egy zsebkendőnyi, mindössze három négyzetméteres területen.
Amellett, hogy fizikalilag nincs lehetőség az izolációra, az is prroblémát jelent, hogy nincs elég víz és szappan, hogy rendszeresen kezet mossanak a menekültek.
A móriai táborban lakók többsége már több mint fél éve a szigeten tartózkodik: jellemzően Afganisztánból, Irakból, Szíriából, Palesztinából vagy a Kongói Demokratikus Köztársaságból keltek útra. A menkültek körülbelül egyharmada kiskorú. A táborokban a mostoha körülmények miatt már jelenleg is rengetegen küszködnek egészségügyi problémákkal.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Orvosok Határok Nélkül a móriai tábor azonnali kiürítését sürgeti már hetek óta.
A táborokban dolgozó orvosok szerint katasztrofális helyzet áll elő, ha a táborokba zárt menekültek között elterjed a koronavírus.
Az orvosok figyelmeztetésére egyelőre nem reagált a táborok lakóinak állapotáért is felelős Görög Nemzeti Közegészségügyi Szervezet. Az Európai Bizottság szóvivője úgy kommentálta a helyzetet: az EU pénzbeli támogatást ad a szigeteken dolgozó orvosoknak. Emellett arra is rámutatott: ha kitör a járvány a táborokban, akkor a fertőzötteket a tábori kórzházi ellátás után légi úton evakuálni kell, és a szárazföldi járványkórházakba kell átszállítani. A helyzetet azonban nehezíti, hogy görög egészségügyi ellátásból tavaly júliusban kizárták a táborokba érkező menekülteket.
Menekültek tízezrei próbálnak jelenleg Görögországba jutni Törökországból, mióta Törökország február 28-án elállt attól az EU-val kötött 2016-os megegyezéstől, aminek részeként EU-s segélyért cserébe a területükön, menekülttáborokban tartják a menekülteket. A kiújuló menekültválságról szóló cikkeink itt olvashatók.
