Újabb három, kulcsfontosságú államban – Floridában, Illinois-ban és Arizonában szerezte meg a szavazatok többségét a demokrata elvőválasztáson Barack Obama egykori alnöke, Joe Biden, aki most már szinte minden kétségét kizáróan Donald Trump kihívója lesz novemberben az elnökválasztáson, miután előnye lényegében behozhatatlanná vált vetélytársa, a demokratikus szocialista Bernie Sanders számára.
A választás e heti fordulóját beárnyékolta a koronavírus-járvány terjedése, amely az USA-ban is egyre súlyosabb. Ohio államban például, ahol szintén ezen a héten szavaztak volna a demokraták, el kellett halasztani a voksolást júniusra az egészségügyi vészhelyzet miatt.
A még nem végleges eredmények szerint Biden Floridában a voksok 61,6 százalékával, Illinois államban pedig a szavazók 56,6 százalékának bizalmát élvezve győzött. Bernie Sanders Floridában 22,8 százalékos, Illinois-ban pedig 38,5 százalékos támogatottságot szerzett. E két államban összesen 432 delegátus sorsa dől el, ám mindkét helyen arányos a rendszer, vagyis az elért eredmények arányában osztják el a delegátusokat az indulók között. Az előválasztásokon és jelölőgyűléseken megválasztott küldöttek döntenek majd a nyári országos elnökjelölt-állító konvención a párt elnökjelöltjéről.
Arizonában – amely 67 küldöttet delegál a nyári konvencióra – a szerda hajnalban nyilvánosságra hozott részeredmények szerint szintén Biden nyerte meg az előválasztást. A szavazatok 70 százalékos feldolgozottságánál az egykori alelnök több mint 42 százalékot tudhatott magáénak, míg vetélytársa, Bernie Sanders a választók mintegy 30 százalékának bizalmát nyerte el.
Sanders újabb vereségeivel válaszúthoz érkezett: a kampány hátralevő részében vagy bent marad a liberális elittel szemben elfoglalt pozíciójában, vagy inkább – ahogyan 2016-ban is Hillary Clinton esetében – arra összpontosítja energiáit, hogy Joe Biden mögé beállva egyestíse a demokrata szavazokat eddigi ellenfele mögött a Trump elleni küzdelemben.
Biden az előválasztások kezdetén nyújtott rendkívül gyenge teljesítményét követően a március 3-án tartott „szuperkedden”, amelyen 14 államban szavazhattak a demokrata jelöltekre a választók, hirtelen előretört: a 14-ből 10 államban ő szerezte meg a legtöbb voksot, míg fő ellenfele, Bernie Sanders csupán négyben. Az akkori eredményt befolyásolhatta az a tény, hogy Pete Buttigieg, aki az első előválasztási fordulóban Iowában még fej-fej mellett végzett Sanders-szel az első helyen, váratlanul felfüggesztette kampányát a szuperkedd előtt, így a centrista szavazók szavazatai nem oszlottak meg akkora mértékben Biden és Buttigieg között, mint amennyire erre számítani lehetett.
Időközben biztossá vál, hogy a republikánusok Donald Trumpo indítják újra az elnöki székért. Kedden a párt két államban – Floridában és Illinois-ban –, valamint a Csendes-óceán nyugati vidékén fekvő Északi Mariana-szigeteken tartott előválasztást, Trump több mint 1276 delegátus támogatását nyerte el – miután nem akadt érdemi vetélytársa-, s az elnökjelöltséghez a Republikánus Pártban pont ennyi küldött támogatására lesz szükség a párt nyári jelöltállító konvencióján.
Az előválasztásoknak ezt a szakaszát jelentősen megnehíztette a súlyosbodó járványügyi vészhelyzet, amelynek következtében nemcsak Ohióban, hanem a másik három érintett államban is felmerült, hogy nyárra halasztják a szavazást, ám ezeket még megtartották végül.
Hétfőn Kentuckyban is bejelentették, hogy a május 23-ára meghirdetett előválasztásokat június 23-ára halasztják. A múlt hét végén Louisiana és Georgia jelentette be, hogy az eredetileg áprilisban és márciusban tartandó előválasztásukat júniusban, illetve májusban tartják meg.
Keddig- annak ellenére, hogy viszonylag kevés tesztet végeznek az Egyesült Államokban – már 6300 amerikainak lett pozitív a vírustesztje, és 108 halálos áldozata van a kórnak a tengerentúlon, a hatóságok szerint pedig még ennél is sokkal súlyosabb helyzhet alakulhat ki.
(The Guardian, MTI)
