Bár a koronavírus jelentősen felülírta a március 15-i ünnepségeket (szinte minden rendezvényt lemondtak az országban), azért mégis csak nemzeti ünnep van, amiről nem lehet elfelejtkezni.

Nem is felejtkeztek el róla a politikusok sem.

Orbán Viktor miniszterelnök például levelet intézett a határon kívüli magyarsághoz, amelyben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc örökségén túl Trianon 100. évfordulójáról is megemlékezett – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár vasárnap.

A miniszterelnök többek közt azt írta:

„1848. március 15-e minden magyar közös öröksége és ünnepe. 172 év óta ezen a napon együtt teszünk hitet szabadságunk és nemzeti összetartozásunk mellett. Bárhol éljünk is a világon, mind emlékezünk a márciusi ifjakra, és felidézzük a hősöket, akik Pákozdtól Háromszékig, Branyiszkótól Szenttamásig egy emberként küzdöttek a magyar szabadság lobogója alatt.”

Az ünnepnek Orbán szerint „különös hangsúlyt ad”, hogy 100 évvel vagyunk Trianon után, és „Magyarország ma sem létezhet az erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai magyar közösségek nélkül, amelyek megerősítése és jogainak védelme közös feladatunk és felelősségünk.”

Orbán Viktor levelét úgy zárta: „engedjék meg, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján tisztelettel köszöntsem Önöket, felemelő ünneplést, az utána következő hétköznapokhoz pedig további sok erőt és kitartást kívánjak Mindannyiuknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

A miniszterelnök a Facebook-oldalára is kitett egy videót „A haza minden előtt” címmel, amelyben a teljes magyar honvédség nevében köszöntik, kap egy kokárdát, illetve a házaséletről diskurál az azt feltűző hölggyel (elég zavarbaejtő videó), az MTI tájékoztatása alapján pedig ezután Belgrádba utazott, ahol találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel. Az informális megbeszélésen a koronavírus-járvány elleni védekezés és a migrációs válsághelyzet volt a téma.

Áder János köztársasági elnök beszédében a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen az ünnepre.

„Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva” – tette hozzá.

A köztársasági elnök szerint 1848-49 sokkal több volt egy lázas forradalomnál, egy hősies szabadságharcnál: a változás az ország lelkében, a nemzet egészében zajlott. 1848 márciusa a szabadság örömét, az önrendelkezés szépségét, a polgári fejlődést, egy közösség összetartozásának felemelő érzését hozta el – fejtette ki.

„Ünnepeljük meg ma is azt a napot, amelynek megítélésében nincs vita közöttünk!” – mondta Áder.

Lássuk is, hogyan ünnepelték a napot, amiről „nincs vita köztünk”, mások.

Az ellenzék lassan hagyományossá váló, közös kiállású demonstrációt szervezett volna erre a napra, a járványügyi helyzet miatt azonban ezt (is) lemondták. Helyette közös videót tettek közzé, amelyben Jakab Péter (Jobbik), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Cseh Katalin (Momentum), Gyurcsány Ferenc (DK), Kendernay János (LMP), Szabó Tímea (Párbeszéd), Bősz Anett (Liberálisok) és a független Hadházy Ákos is beszél.

Talán nem meglepő módon a rövid beszédek többsége a szabadságharc ünnepén a kormány elleni közös fellépésre helyezte a hangsúlyt.

Jakab Péter például azt emelte ki, hogy 1848-ban konzervatívok és liberálisok, nemesek és jobbágyok együtt harcoltak azért, hogy lebontsák az országot fojtogató feudalizmust, a feladat pedig ma is ugyanez, le kell bontani azt a rendszert, amely nem a tisztességet támogatja, hanem a korrupciót, „agyonadóztatja” a magyarokat, leépíti a jogállamot, „gyűlöletbe taszít” a szolidaritás helyett.

Utalva Orbán Viktor korábbi kijelentésére azt is hozzátette: „nincs rajtunk se vörös mellény, se nyilas gatya, csak nemzeti színű kokárda”, mert bármelyik párthoz is tartozzanak, mindannyian és mindenek előtt magyarok.

Kunhalmi Ágnes arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakja, Szemere Bertalan forradalminak, demokratikusnak és köztársaságinak nevezte kormányát.

„Ma is korszakváltó, demokratikus és köztársaságpárti kormányra van szükség, ez 1848-49 igazi üzenete a mának”.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt emelte ki, hogy 1848. március 15. a lázadó és szabadságvágyó fiatalok ünnepe, az ő példájuk motiválja a Momentumot és „az ő példája lebegjen a ti szemetek előtt is, gyertek velünk”.

Gyurcsány Ferenc szerint március 15. nem csak ünnep, de küzdelemre is hív. A DK elnöke emlékeztetett arra is, hogy az ellenzéki pártok közös kiállást terveztek, de ezt a járvány miatt nem tudják megtenni, de nem a küzdelmet adták fel, hanem azt mutatják meg, hogy felelősséget viselnek az országért.

Gyurcsány (akinek pártja az elmúlt hetekben elszipkázott néhány fontos politikust az MSZP-től), arra kérte az ellenzékieket, hogy maradjanak együtt, és küzdjenek közösen, mert ha így tesznek, győzni fognak.

Kendernay János 12 pontba szedve fogalmazta meg pártja követeléseit: klímavédelmet, igazságosságot, emberi méltóságot, jólétet, környezetvédelmet, a „velünk élő élőlénytársak” fokozott védelmét, a termőföld értékének megóvását, egészséges élelmiszereket, az ipari beruházások korlátozását, a vízkészletek védelmét, tiszta vizet és levegőt, tiszta, zöld és megújuló energiát, a jövő generáció tiszteletét, szabad oktatást, digitális tudást, valamint független, szabad közszolgálati és közösségi médiát kért.

Szabó Tímea hangsúlyozta, hogy az önkormányzati választás során Budapesten és sok nagyvárosban „elkergettük a zsarnok helytartóját”, és csak az ellenzékieken múlik, hogy 2022-ben ugyanezt országosan is megtegyék „magával zsarnokkal”.

A Párbeszéd társelnöke  emellett zöld fordulatot sürgetett, mondván, létfontosságú, hogy a „demokratikus ellenzék” erői a közös utat és a közös cselekvés lehetőségét keressék.

Bősz Anett a mai Magyarország egyik legnagyobb drámájának nevezte, hogy az 1848-ban megfogalmazott 12 pont több követelése, mint például a szabadság vagy a sajtószabadság megteremtése még mindig aktuális.

Hadházy Ákos pedig arról beszélt, hogy 1848 márciusában az akkori ellenzék abbahagyta a veszekedést, és a tettek mezejére lépett.

Szerinte a 21. században is csak tettekkel, a propaganda elleni harccal és sok-sok önkéntessel lehet legyőzni a „velejéig korrupt, hazug” rendszert – mondta.

A videót itt lehet megnézni:

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is videóban üzent. Többek közt úgy fogalmazott:

„Évek óta lehet az a zavarba ejtő érzésünk, amikor elolvassuk az 1848-as forradalom 12 pontját, hogy úristen, ez mennyire aktuális, sőt, hogy egyre inkább az. 30 éve úgy akartuk, hogy ez ne így legyen. Mégis ennek a békés és vidám, polgári és hazafias ünnepnek az üzenete úgy tűnik, hogy egyre távolabb van tőlünk. Talán távolabb, mint 1989-90-ben. Budapest megint rebellis város. Lázadó polgárok városa. Hiszen a megnyirbált szabadság, a fokozódó egyenlőtlenség idején egy testvérietlen, embert az emberrel, magyart a magyarral szembefordító államban igenis lázadással ér föl, hogy tavaly októberben mi budapestiek a szabadság, az egyenlőség és a testvériség mellett tettünk hitet.”

FRISSÍTÉS 12.49:

A Fidesz ünnepi videójában Hollik István is összefogásra buzdít.  A párt kommunikációs igazgatója videoüzenetében úgy fogalmaz:

„Mi, magyarok mindig összefogtunk, amikor kellett, amikor igazán szükség volt rá. Kiálltunk a szabadságunkért 1848. március 15-én, és harcoltunk az elnyomó diktatúra ellen 1956-ban. Nemzeti hőseink bátorsága az, ami ezekben a nehéz időkben erőt és kitartást adhat. Fogjunk össze most is! Vigyázzunk egymásra!”