Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A menekültjog felfüggesztése és a görög hatóságok menekültverése még az EU-nak is sok

Ez a cikk több mint 4 éves.

A menekültválságról tartottak megbeszélést görög és Európai Uniós politikusok Athénban, Görögországot figyelmeztették: fenn kell tartaniuk a menekültjog kérelmezésének és megadásának lehetőségét.

Kedden jelent meg a New York Times cikke, amiben a menekülteket elkülönítő északkelet-görögországi „black site”-ok (magyarul szó szerint „fekete helyek”) szörnyűségeiről írtak. A beszámoló szerint Görögországban ezeken a helyeken

az ország területére érkező menedékkérőket rendszeresen bezárják és megverik anélkül, hogy bármifajta jogorvoslati vagy menedékkérési lehetőségük lenne, majd az elzárást követően pedig kiutasítják őket Törökországba.

A svéd szociáldemokrata Ylva Johansson, az EU jelenleg belügyekért és migrációs politikáért felelős biztosa elmondta, hogy a cikkben írt helyekről is kíván beszélni a görög politikusokkal csütörtökön.

Az ilyen ideiglenes fogvatartó helyek, amelyeket felállítottak – ez egyike azoknak a dolgoknak, amelyekről többet szeretnék tudni… Természetesen lehetséges egy ideig elzárva tartani az érkező embereket, de nyilvánvalóan nem verhetik meg őket”

– mondta Johansson.

Görögország március elején jelentette be, hogy – az uniós joggal és a genfi egyezménnyel ellentétesen – egy hónapra felfüggeszti a menedékkérések beadásának lehetőségét. Az ENSZ menekültügyi ügynöksége szerint a lépésnek nincsen jogi alapja, azonban az Európai Bizottság első reakciója csak időt kért, míg felmérik a helyzetet. Ezt követően éles kritika érte a Bizottságot, hogy képtelen betartatni az uniós jogot.

„Meg fogjuk beszélni, hogy pontosan mit csinálnak, de engedniük kell, hogy menedéket kérjenek az emberek.”

Március elején jelentette be Kiriákosz Mitszotákisz görög miniszterelnök, hogy egy EU-szerződés 78.3 záradékához folyamodva „ideiglenes intézkedéseket” folyósítana a menekülthelyzet kapcsán – ennek részeként függesztenék fel a menedékkérelmek beadásához való jogot. Az intézkedés azonban a Bizottság javaslataként léphet csak életbe, méghozzá az uniós tagállamok támogatásával – Ylva Johansson most elmondta,

a Bizottság nem fog a menedékjog felfüggesztésére vonatkozó ajánlást adni a görögöknek.

„Az Európai Unióban az egyéneknek joguk van menedékjogot kérni. Ez szerepel a szerződésben és a nemzetközi jogban is. Ezt nem tudjuk felfüggeszteni”

– mondta a svéd uniós biztos.

Az eredeti tervek szerint Johanssonnal együtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is Athénba utazott volna, azonban ő a találkozást a koronavírus-helyzetre hivatkozva elhalasztotta.

Von der Leyent éles kritika érte alig néhány napja, amikor Európa „pajzsának” nevezte Görögországot – a szocialisták és demokraták vezetője, Iratxe García Pérez az Európai Parlamentben a hét elején elmondta,

„A pajzsokat fegyverek ellen használjuk, de itt most sérülékeny emberekről, emberi lényekről beszélünk.”

Menekültek tízezrei próbálnak jelenleg Görögországba jutni Törökországból, mióta Törökország február 28-án elállt attól az EU-val kötött 2016-os megegyezéstől, aminek részeként EU-s segélyért cserébe a területükön, menekülttáborokban tartják a menekülteket. Görögország könnygázzal, vízágyúkkal vette fel a harcot az országba bejutni kívánók ellen, a New York Times eddig 42000 feltartóztatott emberről ír. Arról, hogy a menekülthelyzet kiújulása hogyan következik az Európai Unió korábbi tétlenségéből, itt írtunk bővebben.

(The Guardian, The New York Times)