Egy éven belül a harmadik választást rendezték meg március 2-án Izraelben, Benjamin Netanjahu nyert az exit pollok szerint. A választáson a szavazók több mint 65 százaléka jelent meg, ez 1999 óta a legnagyobb részvételi arány. A frissen miniszterelnökké újraválasztott Netanjahu már el is kezdte a koalíciós tárgyalásokat a többi jobboldali izraeli párttal az „erős nemzeti kormány” mihamarabbi létrehozása érdekében.
תודה ❤️
— Benjamin Netanyahu (@netanyahu) March 2, 2020
„Köszönöm ❤️” – írta ki Twitterre Netanjahu. Az általa vezetett jobboldali Likud 36-37 helyet szerzett a Knesszetben, mögöttük Beni Gantz 32-33 képviselői helyet szerző Kahol Lavan pártja áll. A centrista-baloldali tömb ezzel 52-54 helyet szerzett.
A hivatalos eredmények néhány óra múlva esedékes kihirdetésével a mai választás tanúsága szerint
Netanjahu ötödszörre kerülhet az ország élére: a három legnagyobb izraeli tévécsatorna exit polljai 60 a jobboldali Likud és szövetségesei által megszerzett képviselői helyről számoltak be, ez a fele a 120 fős parlamentnek. Ezzel egy székkel csúsztak le a jobboldali pártok a 61 főt igénylő parlamenti többségről.
Szükséges is ennyi hely: a márciusi voksolás egy éven belül a harmadik, miután az eddigi választásokon sem Netanjahu és a Likud, sem a centrista Beni Ganz nem tudott egyértelmű többséget (61 képviselő) szerezni, valamint Netanjahu támogatottságát korrupciós ügyek és hivatali visszaélés vádja is gyengítették. Emiatt az elmúlt időszakban átmeneti kormány volt hatalmon, melynek miniszterelnöke szintén Benjamin Netanjahu volt.
Nem tisztázott, hogy jogilag lehetséges-e, hogy a jelenlegi elnök, Reuven Rivlin kormányalakításra kérje fel Netanjahut.
Január végén hivatalosan is vádat emeltek Netanjahu ellen vesztegetés és a közbizalom megsértésének ügyében, a miniszterelnök két héten belül áll a bíróság elé. Netanjahut a legfőbb ügyészség azért vádolja korrupcióval, és a hivatali visszaéléssel gyakorlatilag azonos „bizalomsértéssel” (angol jogi formula szerint breach of trust), mert összesen 264 ezer amerikai dollár (81,1 millió forint) értékben fogadott el hosszú hivatali ideje alatt különböző nagy értékű ajándékokat (a vádirat szerint drága pezsgőt és szivarokat is), nagyvállalkozóknak tett szívességekért cserébe, holott mindez egy izraeli miniszterelnök számára törvény által tiltott tevékenységnek minősül.
Korábban még sosem történt hasonló eset az országban, az izraeli legfelsőbb bíróság is inkább kivárta az ítéletalkotással a mai választást, elemzők szerint a bíróság azonban végül kénytelen lesz döntést hozni a rájuk háruló nehéz helyzetben: vagy eltávolítanak egy nép által megválasztott vezetőt, vagy pedig egy csalással, korrupcióval és egyéb botrányos ügyekkel terhelt miniszterelnököt engednek kormányt alakítani. Netanjahu kormányra kerülése ezzel figyelmen kívül hagyná az izraeli alkotmányt is, illetve felmentené a miniszterelnököt a Palesztína megszállása miatti a hazai politikai tiltakozással szemben is.
Netanjahu ugyanis az újabb választási kampány előtt megígérte híveinek: hivatalosan is annektálni igyekszik a most is csupán nagyon gyenge, névleges autonómiával rendelkező, a Jordán folyó nyugati partján elterülő Palesztin Autonóm területeket.
Netanjahut december végén választották újra a Likud párt elnökének, alulmaradt vele szemben a párton belül Gideon Szaár korábbi oktatási és belügyminiszter – ő az izraeli média értesülései szerint csupán a szavazatok 28 százalékát szerezte meg a párt előválasztásán.
Netanjahu mostani újraválasztásával lényegében marad az eddigi patthelyzet az izraeli politikában, a folytonos választások ellenére valójában a szavazók a korábbi preferenciáik szerint döntenek, és nem változik meg az ország politikai palettája sem. „Az izraeli politikai elit nem tudja már sem kiköpni, sem lenyelni az akkor 10 év óta regnáló izraeli Orbánt, Benjámin Netanjahu miniszterelnököt” – írtuk szombati elemzésünkben.
