Az minden irónia nélkül állítható, hogy mérföldkőhöz érkezett a kormányzati kommunikáció, miután pénteken megjelent az első Kormányinfó Plusz, vagyis Szentkirályi Alexandra kérdés-válasz koreográfiát követő, húszperces Facebook-videója, amelyben elvileg a magyar embereket leginkább érdeklő kérdésekre válaszol minden hónapban a decemberben kinevezett új kormányszóvivő.
Az is mindenképpen előremutató, ha egy kormány legalább belátja, hogy a korábban Hollik István által művészi fokon művelt, a választókat teljesen ostobának tekintő, gépies panelismételgetés helyett valami mással kéne beadni az embereknek, hogy tulajdonképpen jók az intézkedései. Többek között ebbe a keretbe illeszkedik az, hogy Szenkirályi Alexandra az eddigieknél semmivel sem fegyelmezetlenebb, a propaganda célját ugyanolyan hatékonyan beteljesítő, de jóval rugalmasabb, az egybitesnél valamivel érdekesebb társalgás szintjén leül kicsit beszélgetni az internet népével, a facebookosokkal.
Ugyanitt mindenek előtt azt is le kell szögezni: az első Kormányinfó Plusz igenis tartalmazott praktikus, a mezei állampolgár számára hasznos információkat. Én például a pénteki videóból tudtam meg, miután eddig elkerülte a figyelmemet, hogy decemberben útjára indult a Kormányablak mobilapplikáció, ami a bürokratikus, papíralapú ügyintézésen próbál gyorsítani, ami, valljuk be, tényleg eléggé megnehezíti az életünket.
A húszperces videóban ezen a témán túl azonban már alig találunk olyat a gondosan szelektált állampolgári kérdések között, amely ne a kormány napi háborúzásait tolná meg valamilyen formában.
Lássuk, hogy Szentkirályi Alexandra szerint mi érdekelte nagyon a magyarokat:
Természetesen az egyik polgártársunk megkérdezte a kormánytól, hogy kártérítés helyett miért nem inkább oktatással segítik a romák integrációját. A romákat, így, általánosságban véve, az általános integráció kérdését teljesen összemosva azzal, ahogy a kormány a Gyöngyöspata-ügyben éppen egy jogerős bírósági ítéletet nem hajlandó végrehajtani, ehelyett inkább nemzeti konzultál róla.
„Szigorítsák a feltételes szabadlábra bocsátás feltételeit, a gyilkosok maradjanak börtönben!” – írja egy másik kérdező (kérdező?) a győri gyermekgyilkosságokra utalva, mire a szóvivő sajnálkozva ismét a bíróságok felé tesz egy nem is annyira burkolt ejnyebejnyéző gesztust, miszerint enyhe ítélet született az ügyben, és egyébként is, sajnos vannak olyan külföldről finanszírozott szervezetek is, amelyek nem érdekeltek abban, hogy elég szigorú ítéletek szülessenek. Mi, nézők pedig várjuk, várjuk, de hiába, Szentkirályi azért sem mondja ki, hogy Soros. Cseles!
Volt kérdés a NAT-ról is: egészen pontosan az, hogy miért módosítgatják állandóan, miért nem csinálnak inkább egy teljesen újat? Erre a szóvivő azt válaszolja, hogy nem válaszol, vagyis válasz helyett hosszasan elkezd arról beszélni, hogy a NAT teljesen jó, és – bár egyáltalán nem ez volt a kérdés -, de a módosított alaptanterv csak és kizárólag a hazafiassága miatt kap támadást olyanoktól, akik nem szeretnék, hogy a NAT hazafias legyen.
Meglepően későn jött a kérdések sorában a migrációs rész. Talán éppen azért, mert egy, a kormány által eddig valóban elsumákolt aspektusra világít rá: a kérdező azt szerette volna tudni, hogy a kormány miért nem láttatja jobban az emberekkel azt, hogy a migráció, a túlnépesedés elég szorosan összefügg a klímaváltozás problémájával. Nehéz kérdés ez egy ilyen kormány szóvivőjének, picit ki is fogott rajta a feladat: a válasz nagyjából annyi lett, hogy mostantól egyébként van klímapolitikája is a kormánynak, mellette pedig továbbra is kezeli a bevándorlás kérdését, de úgy, hogy a fogyó magyar népességet akarja növelni, mert nem akar kevert társadalmat, hanem magyar gyerekekkel akarja feltölteni az országot.
Volt, akit a dél-budai szuperkórház érdekelt, amelynek a felépülését- mondja a szóvivő – hát sajnos, az új, ellenzéki városvezetés hátráltatja, de azért bízzunk a projekt megvalósulásában! Kétségtelenül sokkal kifinomultabb gyurcsányozással van itt dolgunk, mint eddig bármikor a Fidesz történetében.
Érdekes volt a Kormányinfó Plusz debütálásában az is, hogy szép számmal válogatott be olyan kérdéseket is a kommunikációs stáb, amelyek meglepően relevánsak, ám ordított a válaszokról, hogy tárgyszerűen suták.
De hát erre való a kamerának beszélés, meg az egyirányú kommunikáció: szépen előadott féligazságokkal nyugtatta a magyarokat a szóvivő anélkül, hogy bárki visszakérdezhetett volna.
Amikor például „kedvezményes nyugdíj”címen valaki arra kérdezett rá, hogy a férfiak miért nem mehetnek 40 ledolgozott év után nyugdíjba – félreérthetetlenül a 2011-ben megszüntetett korkedvezményes nyugdíjra utalva -, Szentkirályi láthatóan nem akarta meghallani a valódi kérdést, és inkább kizárólag családpolitikai kérdéskörre redukálta a témát, majd elmagyarázta, hogy ez a nagymamák privilégiuma, mert fontos, hogy sokat legyenek együtt az unokákkal.
Vagy amikor a szakképzésben dolgozó pedagógusok béremeléséről volt szó, az a rész kimaradt, hogy ugyanezeknek a tanároknak idén érdekegyeztetés és jogorvoslati lehetőség nélkül szüntették meg egyik napról a másikra a közalkalmazotti jogviszonyát. És persze arra is érdemes felkapni a fejünket ugyanitt, hogy valamiért a közoktatásban dolgozó pedagógusok bére a videó alapján egyetlen kérdezőt sem érdekelt.
Amikor az egyszülős családokra kérdeztek rá, a szóvivő elmondta: a kormány természetesen mellettük áll, hiszen ugyanúgy igénybe vehetik a családpolitikai támogatások perverz újraelosztó rendszerét, mint a kétszülős családok. Sőt előnyt élveznek az „egyszülős” gyrekek a bölcsődei felvételiknél, de még az Erzsébet-táborokban is külön helyeket tartanak fenn nekik!
Egy kérdező felvette – joggal -, hogy elismerhetné végre a kormány az ápolók, a szociális szféra és a rendvédelmi dolgozók munkáját. Erre a szóvivő rávágja, hogy ápolóknak 2022-re az egekig fog nőni a bére, de arról persze nem ejt szót, hogy mindennek csak akkor lenne megtartó ereje, ha ha egyben kapták volna meg az egészségügyi dolgozók ezt a béremelést.
Sőt mint megtudtuk, a szociális dolgzók bére is nőni fog! Azt viszont megint nekünk kell hozzátennünk, hogy 14 (tizennégy) százalékkal lesz több a bére azoknak a szociális ágazatban dolgozóknak, akik között a diplomások már úgy, ahogy megkeresték eddig is a garantált bérminimumot (2019-ben kemény bruttó 195 ezer forintot) a szakma 70-80 százalékát adó nem diplomás szakemberek bére viszont a pótlékkal együtt sem érte el ezt a szintet.
A rendőrök pedig félmilliós „fegyverpénzt” kaptak a múlt év végén, mutat rá végül Szentkirályi Alexandra. Igen, ám ez egy egyedi eset volt, és nem megfeleltethető annak az alapbéremelésnek, amelyet a szakszervezet már rég követel az állománynak, ráadásul a nem fegyveres rendvédelmi dolgozók ki is maradtak a prémiumból.
Mindezzel együtt az azért látható volt, hogy a kormány ebben a videóban alapvetően nem láthatatlanná akart tenni, nem elhallgatni akart számos, valóben égető problémát, ami egyébként feltetelezhetően tényleg nagyon is érdekli az embereket, inkább csak elkenni, összemosni, kifordítani, félremagyarázni őket.
Igazságtalan lenne nem kitérni a fiataloknak szóló blokkra. A kormány láthatóan annyira rajta van a „fiatalok”-mantrán, hogy valakivel még azt a metakérdést is feltetették ebben a fiatalokat (is) elérő videóban, hogy ők maguk, vagyis a kormány, hogyan fogják elérni a fiatalokat. A Kormányinfó Plusznak ez a szakasza egy olyan matrjoskababára emlékeztetett, ami nem konkrétan nőalakot ábrázol, hanem egy fiatalt. Fiatalception, mondhatni.
Az egyik legváratlanabb és leginkább zavarba ejtő rész pedig az volt, amikor mintegy beékelve a „hard” topikok közé, Marcella, a 12 éves lány kérdezett rá két dologra:
- Amikor kivágnak egy fát, miért ilyen kis fákat ültetnek a helyükre?
- El lehet-e azt intézni, hogy tesiórán ne kelljen kötelet mászni?
Az empatikus anyaszerepbe villámgyorsan belehelyezkedő Szentkirályi Alexandra még egy színes rajzot megmutatott a kamerának, amit Marcella küldött illusztrációként a kérdéseihez.
Hasonlóan lazára sikerült a szinglikérdés, vagy is az, hogy mit tehet a kormány az ellen, hogy a magyarok még 30+ évesen is párkeresők legyenek. Szentkirályi Alexandra szemérmesen azt mondta erre, hogy a kormánynak nincs közvetlen ráhatása erre az ügyre (az sajnos nem derül ki a videóból, hogy mit szól ehhez az állásponthoz a kisebbik kormánypárt).
Mindent egybevetve az látszik, hogy a gyerekrajzok és a közvetlen társalgás hordozórakétáján pontosan ugyanazt a sorosozást, migránsozást, cigányozást és gyurcsányozást ereszti ránk a kormány az új kommunikációs csodafegyverével, mint bármely másik platformon.
Csak egy kicsit kedvesebben, viccesebben, aranyosabban.
