„Hosszas vívódás után úgy döntöttem, hogy közel 16 év után kilépek a Jobbik Magyarországért Mozgalomból. Képviselői munkámat az eskümhöz hűen és a Jobbik alapítóinak a szellemiségében folytatni fogom. A maradék debreceni szervezetből velem tart öt tagtársam, akik szintén hosszú évek óta szolgálták a Jobbikot. A szervezet tagsága ezzel tíz fő alá csökkent, így a Jobbik alapszabályának értelmében a mai nappal megszűnt az ország második legnagyobb, 2004 óta működő jobbikos alapszervezete.”
Így szól az immár tehát ex-jobbikos Kőszeghy Csanád Ábel önkormányzati képviselő, választókerületi elnök, Hajdú-Bihar megyei alelnök február 28-i közleménye.
Vagyis a mai napon újabb hat fővel csökkent a Jobbik létszáma, ami tekintve, hogy ezen a héten jócskán nem ők az első kilépők, minimum érdekes képet fest a párt jelenlegi állapotáról.
De hogy jutottunk idáig?
A kilépők sorát egyébként még a múlt héten nyitotta meg Bencsik János, aki a Facebookon jelentette be, hogy elfogadhatatlannak tartja „azt a politikai irányvonalat, amely a Jobbikot egy önálló arcél nélküli, jobboldaliságát felvállalni szégyellő párttá teszi”, ezért hosszas mérlegelés után kilép a pártból, és független képviselőként folytatja a munkáját „a fideszes pártállam legyőzéséért”.
Bencsik a párt budapesti elnöke, és egyben országgyűlési képviselője volt, emellett nemzetpolitikai szakpolitikusként is tevékenykedett. Az ő távozása volt talán a legkevésbé meglepő, miután kiszivárgott az a hangfelvétel, amelyen a párt frissen megválasztott elnöke, Jakab Péter többek közt arról is értekezett, hogy kikkel nem akar együtt dolgozni az elnökségben, bár kénytelen bízni bennük. A felsorolásban Bencsik mellett Stummer János, Gyüre Csaba, Varga-Damm Andrea és Fazakas Attila neve is elhangzott.
Ezt a hetet pedig már különösen erősen indították a távozók: rögtön hétfőn egy posztban jelentette be négy önkormányzati képviselő – Varga Dániel és Zsitnyák János (I. kerület), Kovács Dávid Attila (XXI. kerület) és Dr. Staudt Csaba (XXIII. kerület) -, hogy bár „21. századi, konzervatív, jobboldali politikát” fognak folytatni, ezen értékek képviseletére azonban a Jobbikban már nem látnak lehetőséget.
Kedden a Jobbik egyik alapítója, és korábbi országgyűlési képviselője, Szávay István jelentette be, hogy kilép. Az elmúlt 20 éves pályafutását azzal zárta:
„Döntésemet a nyilvánosság előtt indokolni nem kívánom, más párthoz nem csatlakozom, sajtómegkeresésekre nem válaszolok, lakájmédiában futtatott Jobbik-szakértő nem leszek. Egykori barátaimnak, tagtársaimnak jó munkát kívánok.”
Jakab a fentebb is emlegetett beszédében egyébként az őt hátba szúrok közt felemlegette a „Szávay-klánt” is, sőt, egyenesen odáig ment, hogy Burik Anettet, az addigi jobbikos sajtófőnököt, a „Szávay-klán egyik bizalmasának” nevezte, majd utalt arra is, hogy Burik kijelentette: ha nem ő marad a sajtófőnök, akkor
(Burik Anett) készen áll arra, hogy minden létező belső jobbikos információt átadjon a Fidesznek, mert neki olyan fideszes kapcsolatai vannak, hogy tárt karokkal várják.
Offtopik: nem ő maradt a sajtófőnök.
Még ugyanazon a napon, amikor Szávay bejelentette kilépését, távozott a párttól az a Lokody Levente is, aki Jakab Péter egyetlen kihívója volt a Jobbik legutóbbi kongresszusán. Bejelentéséhez hozzáfűzte:
„A szervezet Maros megyei alapszervezete is mától megszűnt létezni a bajtársak egyhangú határozatának köszönhetően. Szomorú az, hogy Erdélyben egyetlen egy alapszervezete sem maradt a Jobbiknak.”
És jutott még erre a keddre egy nagyobb kilépési hullám: Bogdán Szabolcs, a párt korábbi debreceni elnöke és volt megyei sajtófőnöke is jelezte, hogy nem tud azonosulni az új iránnyal, ezért lelép. Hozzátette azt is: rajta kívül öt debreceni tagtársa (akik korábban önkormányzati képviselőjelöltek voltak) jelezte kilépési szándékát.
Így jutottunk el aztán péntekig, amikor is a debreceni alapszervezet tagsága Kőszeghy Csanád Ábel tájékoztatása szerint 10 fő alá csökkent az ő, és öt tagtársa távozásával.
Tegyük hozzá: Kőszeghy közleménye után nem sokkal Keresztesy Gergő, a Jobbik Hajdú-Bihar megyei önkormányzati képviselője és Salamon Gergő, megyei regionális igazgató is kiadott egy közleményt, amelyben úgy fogalmaztak:
„A híresztelésekkel ellentétben nem szűnt meg a Jobbik debreceni alapszervezete a kilépések ellenére sem. A működés folyamatos, minden a szabályoknak megfelelően történik. A Jobbik továbbra is számít minden szimpatizánsára, ahogyan ők is számíthatnak a Jobbikra”
Na de hogyan tovább akkor?
Kerestük a Jobbik sajtóosztályát, hogy megtudjuk, hogyan éli meg a párt a nagy kilépési hullámot. A Mérce kérdésére közölték: ahogy az elmúlt napok kilépői esetében, úgy most is azon az állásponton vannak, hogy a Jobbik vezetősége a múlt helyett most inkább a jövővel kíván foglalkozni.
Céljuk jelenleg az építkezés, az alapszervezetektől kezdve az egész pártot megújítják, átnézik, összességében pedig azért dolgoznak, hogy „2022-re a kormányváltó erők élére” kerüljenek.
A volt jobbikos kollégáknak pedig további jó munkát kívánnak.
Nem csak a Jobbikban van jelenleg mozgás, a múlt héten az MSZP is érzékeny veszteségeket szenvedett, amikor két budapesti kerület éléről is elvesztették polgármestereiket: Kiss László (Óbuda) és Szaniszló Sándor (Pestszentlőrinc) is átlépett a Demokratikus Koalícióba. Tóth Bertalan, a párt elnöke szerint a két polgármester cserben hagyta a közösséget, és azt is belengette, hogy javasolni fogja a párt szombaton ülésező választmányának: aki a MSZP-ből kilépve az önkormányzati vagy parlamenti választásokon más párt színeiben indul, az ne kaphassa meg a szocialisták támogatását.
