139 igennel, 2 nemmel és 4 tartózkodással az Országgyűlés megszavazta, hogy felfüggesszék a börtönkártérítések kifizetését, amelyeket olyan raboknak ítéltek meg korábban, akiknek nagyon rossz állapotú, zsúfolt börtönökben kellett lakniuk.
Varga Judit igazságügyi miniszter már múlt hét elején bejelentette, hogy sürgősségi eljárásban fognak tárgyalni az ügyről, miután a kormány szerint „igazságtalan gyakorlatról” van szó.
A javaslat szerint addig függesztik fel a kifizetéseket, amíg újra nem szabályozzák a börtönviszonyok miatti kártalanítást. Ehhez a társadalom támogatása szükséges, ezért az új szabályozás a nemzeti konzultáció után, annak megfelelően születik majd meg – mondta a miniszter február 17-i sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a kártalanítási perekben eddig 12 ezer 680 határozat született, és 9 milliárd forintnyi adófizetői pénzről rendelkeztek.
A Fidesz eközben igyekezett az általuk csak „börtönbiznisznek” nevezett ügyet összemosni a „sorosozós”, civil szervezeteket támadó propagandájával. Az egész onnan indult, hogy Orbán Viktor az év első Kormányinfóján azt mondta, nehezményezi az „elítélt bűnözők” kártérítését. Szerinte ez elfogadhatatlan, és ezzel szemben „fel kell lépni”.
Tuzson Bence a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára pedig már január közepén arról beszélt a Hír TV-nek, hogy azért lehetséges ez a sok határozat,
mert az ENSZ vagy hasonló szervezetek javaslatokat és ajánlásokat fogalmaznak meg, amik nem kötelező erejűek, mégis „belopóznak az Európai Bíróság” gyakorlatába, akik innentől ők ezt alapvetésként alkalmazzák és megbírságolják miattuk a tagországokat.
Mint fogalmazott:
„Nem arra kell készülni, hogy üldögél valaki a börtönben, és eszébe jut, hogy „hopp, ilyen pert kéne indítani”, hanem erre üzlet épült, és az üzlet lényege abban áll, hogy amint belépnek ezek az emberek a börtönbe, rögtön feltűnik valamilyen civil szervezet egy ügyvéddel az oldalán, hogy ebből aztán lehet üzletet is csinálni.”
A Helsinki Bizottság már akkor reagált Tuzson vádjaira. Szerintük „ahol törvények alapján meghozott, jogerős ítéleteket semmibe lehet venni, ott nem törvény uralkodik, hanem a politikus önkénye”.
Tudomásuk szerint egyik civil szervezet sem kapott pénzt a 12 ezer ügyben ellátott képviseletükért, azt pedig nyilvánvaló hazugságnak tartják, hogy a szervezetek ügyvéddel járnak be a börtönökbe, hiszen épp a kormány tiltotta ki onnan őket 3 éve.
„Kártalanításra 2017 óta van lehetőség. Erre azért tarthatnak igényt az elítéltek, mert gyakran évekig olyan körülmények között tartják őket fogva, ahogyan kutyát sem lehetne tartani. A kártalanítás rendszerét ugyanaz a kormány hozta létre, amelyik most elfogadhatatlannak tekinti” – írták közleményükben.
A Helsinki Bizottság beszélgetést is szervezett a börtönkártérítésekről, a Mérce beszámolóját itt lehet elolvasni.