Kezdődik a tavaszi ülésszak az Országgyűlésben. Csakhogy miután tavaly decemberben az immár hagyományosnak tekinthető törvénydömping közepette a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel átnyomta az ún. szájzártörvényt is, sejthető, hogy nem marad minden a régi mederben. Az teljesen egyértelmű, hogy a kormány az ellenzék frakcióit, országgyűlési képviselőit akarja megregulázni a törvény módosításával. Csakhogy ez esetben felmerül a kérdés: mégis hol zajlik a népképviselet, ha egy kormány a törvénykezés eszközével próbál elhallgattatni ellenzéki politikusokat, és akadályozza őket a munkájuk elvégzésében?
Kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek a tavaszi ülésszakra az ellenzéki politikusok – ki jobbról, ki balról, milyen lehetőségei vannak egy független képviselőnek a népképviseletre a szájzártörvény életbe lépése után, és és mit kezd a kialakuló helyzettel egy olyan párt, amely ugyan nem ül az Országgyűlésben, de az Európai Parlamentbe már küldött képviselőt, az utcai politizálást pedig jóval 2018 decembere előtt behozta a köztudatba.
Videóműsorunk vendégei Donáth Anna (Momentum), Hadházy Ákos (független országgyűlési képviselő), Jakab Péter (a Jobbik elnöke) és Tóth Bertalan (az MSZP elnöke) voltak.
De miről is van szó tulajdonképpen?
Érdemes visszamenni 2018 decemberére: az akkori törvénykezési láz tetőpontján szavaztak többek közt a rabszolgatörvényről is. Meglehetősen látványos körülmények között: az ellenzék addig nem látott egységben szervezett obstrukcióval igyekezett megakadályozni a szavazást. Sikertelenül – ez tény. Annyiban legalábbis biztosan, hogy magát a törvényt a kormánypártok megszavazták.
Az ár azonban, amit ezért fizettek, jóval nagyobb volt a várt nyereségnél (ami persze önmagában is nonszensz volt: a külföldi multik kiszolgálása a magyar munkavállalók terhére).
A 2018 decemberében óriási nyomás alatt egységbe tartó ellenzéki pártok lendülete ugyanis egészen a 2019-es őszi önkormányzati választásig kitartott, és a választói akaratnak nagyban eleget téve, sok kompromisszum és még több áldozat révén, de végül a vártnál jóval nagyobb arányban sikerült teret hódítaniuk országszerte. Mind közül a leglátványosabb győzelem kétségkívül Karácsony Gergelyé volt, aki a főpolgármesteri székben váltotta Tarlós Istvánt, de bőven volt még mire büszkének lenniük az ellenzéki együttműködés egyes szereplőinek.
Innen nézve nincs abban semmi meglepő, hogy a kormány lépett: az ellenzék a Parlamentben is látványosan politizált, és erőt volt képes demonstrálni, mindezt ráadásul politikai tőkére váltotta tavaly ősszel. Márpedig az Orbán-kormány ilyen labdákat nem szokott hagyni az ellenzék térfelén pattogni.
Nem is tétováztak sokat: november 12-án a Fidesz-KDNP színe-java (köztük Kocsis Máté, Böröcz László, Harrach Péter és Hende Csaba) már be is nyújtott egy módosító javaslatot, amivel Kövér László házelnök a korábbinál is erősebb felügyeletet gyakorolhat a „renitens” országgyűlési képviselők felett. Az ellenzék értelemszerűen tiltakozott a szájzártörvénynek keresztelt módosító javaslat ellen, majd szimbolikus tiltakozásként az előterjesztésről szóló általános vitát is obstruálták: 15 órán keresztül beszéltek, hogy ezzel akadályozzák a következő ülésnap elkezdését.
Ami persze kicsit sem hatotta meg a kormánypárti képviselőket. Így értünk el tavaly december 10-hez. Az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 135 igen, 54 nem és 0 tartózkodás mellett megszavazták.
A törvény értelmében ettől kezdve Kövér Lászlónak még nagyobb hatalma van: magasabb büntetéseket szabhat ki az országgyűlési képviselőkre (akár 6 havi tisztelettdíjuk megvonásával), vagy ki is tilthatja őket 2 hónapra.
A Párbeszéd a törvény megszavazása után nem sokkal jelezte: Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben. Szabó Tímea, a párt társelnöke szerint ugyanis a törvény arról szól, hogy megfélemlítsék az ellenzéket, és megakadályozzák, hogy kemény kritikát fogalmazzanak meg a kormánnyal szemben.
A párt szerint az elfogadott módosítások sértik Magyarország Alaptörvényét. Nem felelnek meg a szükségesség-arányosság elvének, mivel ezek a szankciók együtt is kiszabhatóak lesznek, így alkalmasak lehetnek arra, hogy teljesen ellehetetlenítsék az ellenzék munkáját.
„Az, hogy Kövér László önkényesen, mindenféle mérlegelés nélkül eldöntheti, mi illik vagy nem illik az Országgyűlésben, nem felel meg az alkotmányos alapelveknek, sem az, hogy semmilyen mérlegelés nem fűződik ezekhez a büntetésekhez.”
Hogy eztán miért jár majd ilyen súlyos szankció, az még mindig meglehetősen homályos, ezzel is növelve Kövér szankcionálási potenciálját. Csak egy példa: a törvény értelmében az a képviselő, aki „az ülés, a vita vagy a szavazás menetét zavarja”, az ülést vezető elnök az ülésről kizárhatja, vagy elrendelheti azonnali hatályú kitiltását. Na de mi számít zavarásnak?
Ráadásul a kitiltott képviselő ugyan átruházhatja a szavazati jogát egy másik képviselőre, miután akár egész frakciókat is kitilthatnak a Parlamentből, valójában ez a passzus elég komolyan sérti a képviselői jogegyenlőséget.
A törvény emellett szűkíti a képviselők azon jogát is, hogy közintézményekbe látogassanak és ott kérdéseket tegyenek fel, előzetes regisztrációhoz kötve azt.
És így tovább, és így tovább. A szájzártörvény egyértelműen a célból született, hogy akadályozza az ellenzéki képviselők munkáját.
Csakhogy itt érdemes egy pillanatra visszapillantani az Alaptörvénybe. Amely kimondja, hogy az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, amelynek két legfőbb funkciója a törvényalkotás és a mindenkori kormány ellenőrzése.
Az országgyűlési képviselők pedig a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók.
Ha azonban visszatérünk a szájzártörvényhez, felmerül itt egy elég fontos kérdés.
Amennyiben a kétharmados kormánypárti többség túlhatalmával élve olyan törvényt nyomott át az Országgyűlésen (vagyis Magyarország legfőbb népképviseleti szervén), amely súlyosan korlátozza a nem kormánypárti (választópolgárok által népképviseleti joggal felruházott) képviselőket abban, hogy feladataikat (például a törvényalkotásban való részvételüket vagy a kormány és az az alá tartozó közigazgatási szervez ellenőrzését) ellássák, akkor vajon ez a törvény mennyiben sérti az Alaptörvény Országgyűlésre, és országgyűlési képviselőkre vonatkozó passzusait?
Nem véletlen amúgy, hogy csak a nem kormánypárti képviselőknek van aggódnivalójuk. 2013 óta büntet Kövér László, érdemes megnézni néhány adatot az elmúlt évekből:
- Az első szankcionált képviselő Szanyi Tibor (MSZP) volt, aki a középső ujját mutatta fel interpellációja során, a Jobbik-frakció irányába, ahonnan beszólogattak neki. Tiszta sor, 131 ezer forint lett a büntetése.
- 2013-tól 2019 decemberéig, a szájzártörvény életbe lépéséig Kövér László összesen 153 alkalommal rótt ki valamilyen büntetést, a képviselőknek eddig összesen 72 millió forintjába fájt a házelnök szigora.
- A Jobbik rekordtartó a legtöbb egyszerre kiosztott büntetés tekintetében, 2013 júniusában a teljes frakciót megbírságolták, mert az új földtörvény megszavazásakor mind felvonultak az elnöki pulpitusra (18 millió forintot ért a megmozdulás).
- A legtöbbször Szél Bernadettet (előbb az LMP színeiben, majd függetlenként) büntették, összesen 7 alkalommal.
- A legtöbb büntetést viszont Tordai Bencének kellett befizetnie (2.520.000 forintot).
- Az eddigi legnagyobb egyösszegű bírságot Tóth Bertalan (MSZP) és Szabó Tímea (Párbeszéd) kapta, 1.782.000 forintjukba került a rabszolgatörvény elleni tiltakozásként december 12-én végrehajtott obstrukció, ugyanis az akkor még érvényes szabályok szerint legnagyobb büntetésként egyhavi tiszteletdíjukat vonták meg, ami esetükben (mindketten frakcióvezetők) a képviselői alapdíj duplája volt.
- A Fideszt eddig összesen félmillió forintra büntette Kövér László. Érdemes kiemelni, hogy tavaly egyszerre 9 fideszes képviselő kapott fejenként 50 ezer forintos büntetést, mert elrángatták Hadházy Ákost Orbán Viktor elől. A független képviselő ”Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott” feliratú táblával állt az éppen beszélő miniszterelnök pulpitusa elé. Neki 329 ezer forinttal csökkentette a tiszteletdíját a házelnök.
Talán ezekből a pőre adatokból is könnyű kitalálni, Kövér László szigora kiket sújt leginkább. Azt azonban, hogy a szájzártörvény mennyiben nehezíti meg a továbbiakban az országgyűlési képviselők munkáját, egyelőre nehéz megtippelni.
Arról, hogy Kövér László valahogy mindig csak az ellenzéki renitenskedést szankcionálja, itt írtunk bővebben.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága egyébként elítéli a Kövér-féle büntetési gyakorlatot. Egy 2016-os jogerős strasbourgi ítélet szerint például nem lehet megbüntetni a magyar képviselőket, ez ugyanis a véleménynyilvánítási jogukat csorbítja.
Hogy mindezek után merre tart tovább az ellenzék, hogyan és hol zajlik majd a népképviselet, és egyáltalán mit takar az (azon túl, hogy az ellenzék kormányváltásra törekszik), arról beszélgettünk vendégeinkkel a Mérce legújabb videóműsorában.
