Szombaton megjelent a tavaly decemberben elfogadott szakképzési törvény végrehajtási rendelete, adta hírül az MTI. A rendelet részleteiről Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára háttérbeszélgetésen számolt be.

Az új szakképzési rendszert 2020. szeptember 1-jétől vezetik be felmenő rendszerben, a szakképzés tartalmi követelménye és a projektvizsgán számon kérhető tudás pedig várhatóan március végéig jelenik majd meg valamikor. A tanárok felkészítése az új rendszerre ezt követően kezdődik majd.

Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ) a Szakmajegyzék váltja, ebben 25 ágazathaz tartozó 174 alapszakma szerepel és „illeszkedik az európai uniós normákhoz.”  A törvény létrehozta a szakképző intézménnyel munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban álló, óraadóként közreműködő oktató fogalmát (azaz az oktatók kikerültek a közalkalmazotti törvény hatálya alól, ehelyett a munka törvénykönyvében foglaltak vonatkoznak rájuk ezentúl), 30 százalékos béremelést ígért a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak és egy új oktatói minősítési rendszert is bevezetett.

Az új szakképzési törvény ellen születése pillanatától kezdve tiltakoztak az érintettek, a Pedagógusok Szakszervezete november végén tüntetést is szervezett ellene, amelyen több szakszervezet is részt vett, többek közt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A tiltakozás ellenére a törvényt nem vonták vissza, sőt, a végrehajtása körüli kommunikáció és jogalkotás végig „kaotikus” maradt a PDSZ szerint.

A PDSZ január 29-i közleményében összegezte, hogy mik a legfőbb problémák a szakképzés átalakításának folymatával, amely „az ágazat minden szereplőjét bizonytalanságban tartja.” A szakszervezet szerint:

• Nincs érdemi tájékoztatás sem a szülők, sem a tanulók, sem a munkavállalók irányában.
• Továbbra sincs jogszabályban rögzített garancia a béremelésre.
• A jogalkotás körül még mindig nagy a káosz.
• A közalkalmazotti törvény hatályon kívül helyezése továbbra is veszélyezteti a munkavállalók érdekeit.

A Mérce érdeklődésére Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke elmondta, hogy a szakszervezet utoljára a rendelet második változatát tekinthette csak meg még tavaly novemberben, az azóta esetlegesen beemelt módosításokról nem kaptak információt. Szűcs elmondása szerint a második változatra a PDSZ elküldte saját javaslatait, amire a minisztériumtól azt a visszajelzést kapták, hogy nagyon hasznos volt az anyag.

A szakszervezeti elnök azt azonban határozottan kijelentette, hogy az új rendszer bevezetésére kijelölt időkeret elképesztően szűkös. Szűcs szerint eleve késésben volt már a végrehajtási rendelet bejelentése is, mivel az új szakképzési rendszer az új Nemzeti Alaptantervre kellett, hogy épüljön, ami szintén késve látott napvilágot.

Egy ilyen széleskörű reformot néhány hónap leforgása alatt teljesen lehetetlen optimális hibahatáron belül végrehajtani.

Természetesen nem csak az idő szűkösségével van gond, hanem azzal is, hogy az MTI rövid összefoglalója alapján kiderült, hogy a szakszervezetek legfontosabb követeléseit nem emelték be a törvény végrehajtási rendeletébe: azaz a béremelés jogszabályban való garanciáját és a szakképzésben dolgozó pedagógusok közalkalmazotti státuszának a megtartását.

Bár a kormány beígérte az átlagosan 30 százalékkal megemelt béreket a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak, azonban a tényleges fizetések az új minősítési rendszertől fognak függni. A Nemzeti Pedagógus Kar január végén közzétett tájékoztatója szerint előfordulhat olyan is – bár ezt az ITM tagadja -, hogy a minősítés függvényében valakinek nemhogy nőni, hanem csökkenni fog a bére – akár 20 százalékkal is. Az ITM szerint azonban senki sem fog kevesebbet keresni a jelenlegi bérénél.

Azzal, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok a közalkalmazotti státuszból átkerülnek a munka törvénykönyvének a hatálya alá, számos védettségtől elesnek.

A PDSZ szerint ez a lépés akár a rabszolgatörvény alkalmazására is lehetőséget adhat.

Szűcs Tamás szerint, bár vitathatatlan, hogy átalakításra szorult a szakképzési rendszer, azonban ezek a változtatások elfogadhatatlanok. Éppen ezért a szakszervezet sztrájkbizottságot alapított, ezzel kapcsolatban folynak is a tárgyalások a minisztériummal. Szűcs azt is elárulta, hogy a Pedagógusok Szakszervezetével (PSZ) is tárgyalnak a közös sztrájkbizottság alakításáról, akik január 20-án szintén arról tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy sztrájkra készülnek, miután a novemberi országos tüntetés után sem teljesítette a kormány a szakszervezet követeléseit. A PDSZ jövő heti kongresszusán pedig egyéb nyomásgyakorlási eszközök alkalmazásáról is dönteni fog.

(MTI)