Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Nem Józsefvárosból fogjuk megállítani a klímaváltozást, de van benne feladatunk és felelősségünk” Interjú Dr. Erőss Gáborral

Az októberi önkormányzati választások után több nagyvárosban és budapesti kerületben is kihirdették a klímavészhelyzetet: a főváros 8. kerületében pedig a testület már az alakuló ülésen elfogadta a határozatot, amelyet az előző városvezetés még lesöpört az asztalról. Ennek részeként pedig  – elég szoros határidő mellett – ki kellett dolgozniuk egy részletes klímavédelmi intézkedési tervet is: ezzel kapcsolatban beszélgettem Erőss Gábor klímavédelemért felelős alpolgármesterrel, a Párbeszéd tagjával, aki Pikó András polgármesterrel és Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármesterrel együtt jegyzi a beadványt.

A kidolgozás során „…zöld civilszervezetekkel éppúgy egyeztettünk, mint a stratégiát végrehajtó önkormányzati szervekkel; lényeges, hogy nem Józsefvárosból fogjuk megállítani a klímaváltozást, de van abban feladatunk és felelősségünk, hogy példát mutassunk, és persze zöldebbé, élhetőbbé tegyük a kerületet” – foglalta össze Erőss a klímaprogram lényegét, amelyet remél, hogy jó gyakorlatként, társadalmilag hasznosítható ötletként a többi kerület, esetleg a főváros is átvesz.

Az előző, fideszes vezetés is támogatott néhány kisebb, klímabarát intézkedést: ilyen volt például a fák ültetése, vagy a Magdolna-Orczy program keretében a közösségi kertek létesítése. A mostani javaslat első bekezdésében ezt el is ismeri az új testület: de azért eddig itt a térkő és a beton vitte a prímet. Az új javaslat kidolgozása során olyan szervezetekkel egyeztettek Erőssék, mint a Greenpeace vagy a józsefvárosi civileket tömörítő C8 (amelynek Pikó András polgármester is tagja), illetve Rádai Dániel városfejlesztésért felelős alpolgármesterrel is megosztották egymás között a feladatokat, utóbbi „tapasztalt urbanistaként” segítette a munkát.

„Több száz ember dolgozik közpénzért Józsefvárosnak – a mindennapi gyakorlatokat, az intézményrendszert ezért is kell áthatnia mostantól a zöld szemléletnek.”

A konkrét javaslatok

„Néha egészen banális dolgokról is szó lehet: például vannak olyan kutyafuttatók, ahol tűz a nap a gazdikra, mostantól zöld védősávval épülnének az ilyen futtatók. Nem nagy dolgok, de az itt lakóknak érezhetően jobb lesz attól, ha – a fokozatos forgalomcsillapításnak, a zöldítésnek köszönhetően – ritkul kicsit a szmog.”

A javaslatban szerepelnek egyes konkrét határidős javaslatok, amelyek megvalósítását a nyár beálltáig, prioritásként kezelve kíván megvalósítani az önkormányzat. A hosszan tartó kánikula miatt ugyanis nem hűlnek le éjjel sem az utcák, a sok aszfalt, tégla, kő és beton magába szívja a meleget – így az idősebb lakosok nem tudják rendesen kipihenni magukat éjszaka sem, de a hőkimerülés a gyerekek, várandósok és a krónikus betegek szervezetére is veszélyt jelent.

Az árnyékolás is kiemelt figyelmet kap majd – hiszen az elültetett fáknak még évtizedek kellenek, amíg a kívánt árnyékot biztosítani tudják, de addig is megoldásokat kell találni. Ilyen esetekre például lugasok létrehozását javasolják a határozatban. A hőhullámok okozta ártalmak csökkentésére kisebb vizes felületek, vizes játszóterek, illetve párakapuk létesítése lenne a megoldás.

Egy másik fontos intézkedés az önkormányzati épületek hulladéktermelésének, energiahasználatának mérséklése Erőss szerint. A klímastratégiai beadvány erre vonatkozó javaslatai között olyanok szerepelnek, mint

  • csapvíz és kancsó használata palackos ásványvíz helyett,
  • fűtésoptimalizálás – a női dolgozók eltérő hőháztartását is figyelembe véve, a szakbizottság kérésére végül 22 fokban állapították meg a maximális hőmérsékletet,
  • papírmentesség: csak a képviselő külön kérésére nyomtatják ki papírra az előterjesztéseket, lehetőség szerint ilyenkor is újrahasznosított papírra,
  • „Tedd le a kocsit program” – modellkísérlet jelleggel bevezetett pályázat, amelynek lényege, hogy az önkormányzati dolgozókat a közösségi vagy biciklis közlekedés felé tereljék, valamilyen juttatásért cserébe – lehet szó BKK bérletről, vagy egy kerékpárról.

A határozat kiemelkedő részét képezik a szemléletformáló intézkedések is: Erőss – aki egyébként az oktatásszociológusi hivatást, az egyenlőtlenségek újratermelésének kutatását hagyta hátra, hogy politikusként tegyen valamit a társadalmi igazságosságért – a klímabarát szemléletet szeretné becsempészni az óvodákba is.

„Nem ilyen poroszos módon, hogy megtanítjuk az ovisoknak, hogy ne szemeteljenek, hanem gyakorlatban, játékkal, közös komposztálással, vagy kint a Füvészkertben.”

Olyan apróbb, konkrét javaslatokat is tartalmaz a klímastratégia, mint a fűtött terasszal, fűtőgombákkal rendelkező vendéglátóhelyiségek külön díjszabásban részesítése.

„Találtam egy tudósítást arról, hogy egy francia nagyváros – Rennes – betiltja a hőgombákat, amikkel gyakorlatilag az utcát fűtik. Kimész a bisztróból elszívni egy cigit, a hőgombából ömlik rád a meleg – direkt azért nem kocsmát mondok, mert ezek azért a luxushelyeken vannak, amikből a kerületben kevés van. Szóval innen indult az ötlet, de alkalmazkodunk a helyi viszonyokhoz: ha tetszik, »felpuhított«, de életszerűbb módon nem betiltjuk ezeket, hanem az illetékes bizottság megszab majd egy külön díjszabási kategóriát. A közteherviselésből így egy nagyobb környezeti terhelést jelentő, nagyobb karbonlábnyomú termék, szolgáltatás nagyobb mértékben részesedik.”

A komposztálást, a zöldhulladék kezelését részben a fővárossal együttműködve oldanák meg; részben a kerületi családi házak és zöldudvarral rendelkező társasházak számára egyaránt nyitott komposztláda, komposztkeret pályázattal. A kipufogógáz miatti szennyezettséget csökkentő pontok között pedig olyan javaslatok találhatóak, mint a figyelemfelkeltő táblák kihelyezése, amelyek arra emlékeztetnék a sofőröket, hogy ne járassák feleslegesen a várakozó autóik motorját. „Ha eleinte csak minden ezredik ember is figyel erre, lassan majd a köztudatba is beépül ez a gyakorlat” – teszi hozzá Erőss.

Az autómentes napot pedig idén úgy szeretnék megvalósítani, hogy „annak értelme is legyen”: nem sétálóutcát, hanem igazán forgalmasnak számító helyeket zárnának le, ezzel demonstrálva, hogy kevesebb autó mellett a köztereinket is jobban kihasználhatnánk, belakhatnánk, „és egyúttal szó szerint fellélegezhetnénk”.

„Vannak, akik nem igazán értik vagy érzik, hogy miért jó a klímavédelem, valamiféle középosztálybeli hóbortnak vagy divatnak tartják. Különösen ebben a kerületben felmerülhet, hogy környezetvédelem helyett miért nem a szegényeknek segítünk inkább? A szabad forrásaink javarészt a lakásválság megoldására mennek el, ilyen értelemben ezt a feladatunkat ellátjuk.

Másrészt viszont amit tudunk, azt mégiscsak meg kell tennünk a klímavédelemért, mert a légszennyezés és környezetszennyezés kimondottan a szegényebbeket sújtja a legjobban.

A társadalmi struktúrában elfoglalt hellyel szorosan összefügg, hogy mennyi füstöt nyel valaki, és a Magdolna-, meg Orczy-negyed szegényebb lakói igenis elszenvedői annak a szmognak, ami ráül az egész kerületre, mert nem igaz, hogy csak az Üllői úton vagy a Rákóczi úton rossz a levegő. És a szegények azok, akiknél nincs légkondi, miközben az egész várost fűtik a hőségben a klímaberendezések kültéri egységei. Az ingatlanárak is olyanok, hogy a gyakran dohos, penészes szuterén, félszuterén, földszinti lakás a legolcsóbb, miközben korszerűtlen, energiapazarló a fűtés – a lakhatási szegénységnek is van egy ilyen környezetvédelmi aspektusa, ezt hívják energiaszegénységnek.

Korszerűbb fűtési rendszerhez segíthetjük ezeket a háztartásokat, vagy rákapcsolhatjuk távhőre őket, de még jobb, ha geotermikusra, ezzel a klímának is segítettünk, és egyúttal igazi rezsicsökkentést hajtottunk végre:

óvjuk szegény izzadó Földünket és támogatjuk azokat, akik nehezen gazdálkodják ki a magas rezsiköltségeket. Józsefvárosban ezért fontos ezeket a konkrét lépéseket megtenni.

A városfejlesztésnél is észrevettük, hogy a legszegényebb részek szenvedtek a legjobban a zöldfelületek hiányától, a fasorok telepítése jellemzően elkerülte ezeket a környékeket, ez is egy egyenlőtlenség, ami sújtja az alsó középosztályt és a munkásosztályt. Józsefvárosban a legalacsonyabb a férfiak várható élettartama, de a nőké is igen alacsony, ez egészen konkrétan ezekkel a környezetegészségügyi dolgokkal is összefügg. A klímavédelem elsősorban épp róluk szól” – foglalta össze Erőss a kerület klímastratégiájának lényegét.

A javaslatot a mai napon elfogadták, a Közösen Józsefvárosért frakció (Momentum-MSZP-DK-LMP-Párbeszéd) 12 igen szavazatával, ellenszavazat nélkül. A Fidesz-KDNP képviselői nem szavaztak.

Olvass tovább!