A kormány a 90 százalékban állami tulajdonban lévő Dunakeszi Járműjavító Kft.-t az egyik legnagyobb orosz vasúti járműgyártónak akarta eladni, de nem egyeztettek a maradék 10 százalékot birtokló dolgozókkal az ügyről, így ők egyelőre nem is engedték, hogy végbemenjen az adásvétel – írja a 24.hu.
Még tavaly májusban derült ki, hogy a kormány „versenyeztetés mellőzésével” adná el a Transzmasholding egyik leányvállalatának a járműjavítóban lévő tulajdonrészét, valamint a gyár mintegy 27 hektáros területét. A verseny hiánya miatt egyébként el is terjedt, hogy a megállapodás egyenesen Orbán és Putyin között születhetett.
Amint arra a 24.hu rámutatott, a gyárnak több mint 700 kistulajdonosa van, ugyanis a kilencvenes években a privatizáció alkalmával dolgozói tulajdonrészhez jutottak az alkalmazottak. És bár azóta újra államosították a járműjavítót (jelenleg 25,1 százaléka van a MÁV-nak és 64,9 százaléka a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek), a fennmaradó 10 százalék megmaradt a dolgozók tulajdonában.
A lap úgy tudja, az állami tulajdonosok karácsony előtt alá is írták az erről szóló megállapodást, de az adásvétel egyelőre nem mehetett végbe, mert nem indultak el az egyeztetések a kistulajdonosokkal. Csupán annyi történt, hogy múlt héten a járműjavítónál az állami többségi tulajdonos társaságiszerződés-módosítást kezdeményezett.
Ennek a kistulajdonosok nem örültek, és le is szavazták az előterjesztést, mivel ha végbe menne a módosítás, elveszítenék a kistulajdonosok a vétójogukat. A 24.hu megjegyzi, vétójog nélkül egyébként kényelmesebb pozícióban vehetné át az új tulajdonos a céget, sőt úgy tudják, ez az üzletkötés egyik feltétele.
A lap megkereste az MRP-szervezet egyik vezetőjét, aki ugyan titoktartási kötelezettség miatt nem árulta el, miért szavazták le az előterjesztést, azt viszont elmondta, mi a dolgozók elvárása az eladás kapcsán.
Gyetván András nyilatkozatából kiderül, hogy az állami vagyonról szóló törvény szerint egy állami többségi tulajdonú társaság eladásakor kedvezményes tulajdonszerzést kellene felajánlani a dolgozóknak, vagy kötelezettséget kell vállalnia a befektetőnek a dolgozók további foglalkoztatására és a helyzetük javítására.
Ilyesmiről azonban egyelőre nem tájékoztatták sem a kistulajdonosokat, sem a gyárban működő szakszervezeteket, ami azt implikálja, az állami résztulajdon eladása nem lenne előnyös a dolgozóknak, és még annyit se hoznak nekik, mint amennyit a törvény előír.
A 24.hu a kistulajdonosok közleményét is idézte:
„A Láng és Társai közös üzletrész tagjai és az MRP Szervezet résztvevői felháborodásukat fejezik ki amiatt, hogy a tulajdonostársak (MÁV Zrt., MNV Zrt.) olyan megállapodást kötöttek, ami hátrányosan érinti a társaság jelentősen kedvező irányba fordult gazdálkodását.
A vevő számára biztosított egyoldalú gazdasági előnyök a munkavállalói tulajdonosok érdekeit veszélyeztetik. A megállapodás nem garantálja a meglévő munkaerő változatlan feltételekkel történő tovább foglalkoztatását, a munkakörülmények, a munkabér, a béren kívüli juttatások biztosítását, sőt a meglévő létszám jelentős mértékű csökkenésével számol, valamint nem tér ki azon kötelezettségére sem, ami a meglévő állomány foglalkoztatását írja elő.”
(24.hu)
