Mark Esper, az amerikai védelmi miniszter vasárnap arról nyilatkozott, hogy „semmilyen különösebb bizonyítékot nem látott” arra nézve, hogy Szulejmáni tábornok, az amerikaiak által január elején likvidált nagy hatalmú iráni parancsnok, illetve Irán támadást tervezett volna négy amerikai követség ellen,
ahogy azt Donald Trump elnök állította korábban, amikor a vezető megölésének okait ecsetelte.
„Amit az elnök mondott, az az volt, hogy lehetséges lehet további támadások kivitelezése követségi épületek ellen. Én ezt az álláspontot osztottam.”
mondta Esper, aki hozzátette
„Az elnök úr nem adott meg további különösebb bizonyítékot erre.”
A Pentagon vezetője arra a kérdésre, hogy a hírszerzés talált-e konkrét bizonyítékot esetleg, azt felelte:
„Nem találkoztam olyannal a négy követséggel kapcsolatban.”
Trump elnök pénteken nyilatkozott arról, hogy Irán célpontként kezelte a bagdadi amerikai követséget, és tudomása van róla, hogy további négy amerikai követség megtámadását tervezték, közvetlenül azelőtt, hogy Kasszem Szulejmánit, az iráni al-Kudsz milícia parancsnokát dróntámadással az elnök parancsára kivégezték január elején.
Mike Lee republikánus szenátor vasárnap arról nyilatkozott, hogy aggódik amiatt, hogy vajon teljesek-e azok az információk, amelyek alapján az elnök és a nemzetbiztonság a Kongresszust tájékoztatta a helyzetről.
„Többnyire általánosságokban megfogalmazott nyilatkozatokat kaptunk, és azt hiszem ezek előadói és az elnök úr azt gondolták, hogy ezek alapján arra lehet következtetni, hogy hamarosan támadásra lehet számítani. Efelől nincs kétségem. Csak hát eléggé frusztráló, ha ezt állítják, de közben nem adják ki a részleteket.”
– nyilatkozta a politikus a CNN-nek.
Justin Amash, a Trumppal szemben kritikus michigan-i képviselő, aki korábban kilépett a Republikánus Pártból Twitter úgy reagált a védelmi miniszter szavaira vasárnap:
„A kormányzat nem mutatott be bizonyítékot a Kongresszusnak még egy darab követséggel kapcsolatban sem. A négy követségre való hivatkozás teljes mértékben kitaláltnak tűnik. És ráadásul a támadások azonnali jellegére sem érkezett bizonyíték – pedig ez szükséges lett volna ahhoz, hogy a Kongresszus jóváhagyása nélkül cselekedjenek.”
The administration didn’t present evidence to Congress regarding even one embassy. The four embassies claim seems to be totally made up. And they have never presented evidence of imminence—a necessary condition to act without congressional approval—with respect to any of this. https://t.co/Eg0vaCnqFd
— Justin Amash (@justinamash) 2020. január 12.
Mint arról a Mérce is beszámolt, amerikai Képviselőház demokrata többsége csütörtökön határozatot fogadott el, amely megtiltja az elnöknek, hogy engedély nélkül katonai erőt vessen be Iránnal szemben. A lépésre azután került sor, hogy múlt pénteken az amerikai haderő dróntámadással gyilkolta meg Kászim Szulejmáni iráni katonai vezetőt anélkül, hogy az akciót jóváhagyó Donald Trump konzultált volna a törvényhozással.
A 224 igen, 194 nem szavazat mellett elfogadott dokumentum továbbra is lehetőséget ad az elnöknek, hogy közvetlenül küszöbön álló fenyegetés elhárítása esetében saját hatáskörben járjon el, de minden támadó kezdeményezést a Kongresszus jóváhagyásához köt.
Szerdán rangidős képviselők és szenátorok kaptak bizalmas tájékoztatást az amerikai hírszerzéstől az ügyben, a sajtónak nyilatkozva mind demokrata, mind republikánus törvényhozók elmondták: nem tartják meggyőzőnek a közvetlen veszélyre vonatkozó bizonyítékokat.
Az amerikai alkotmányos berendezkedés értelmében a haderő főparancsnoki tisztségét is betöltő elnök saját hatáskörben nem kezdhet háborús tevékenységbe, azt csak a törvényhozás két háza rendelheti el. A gyakorlatban azonban az elmúlt években és évtizedekben jelentősen kibővültek az elnök katonai jogkörei, a Kongresszusé pedig jelentősen visszaszorultak. Az USA pedig de facto folyamatos hadiállapotban van a világ valamely pontján.
(Reuters)
