2016 után globálisan 2019 volt a legmelegebb év Európában és a Földön is, mióta meteorológiai állomás tud hőmérsékletet mérni és ezt fel is jegyzik. Ez derült ki az Európai Bizottság által támogatott Copernicus Climate Change Service (C3S) szerdán közzétett összegző jelentéséből. Globális mértékben megállapítható, hogy 2019-ben a hőmérséklet középértéke 0,6 celsius fokkal haladta meg az 1981 és 2010 közötti átlaghőmérsékletet.

A változás ehhez a – már felmelegedő – korszakhoz képest a leginkább szembeszökő az elmúlt évben Alaszkában és az Arktiszon volt, de Európával kapcsolatban is megdöbbentő a tavalyi adat, amely szerint itt átlagosan 3,2 celsius fokkal volt melegebb a hőmérséklet 2019-ben, mint 1981 és 2010 között.

Az idei nyár Magyarországon is különösen kegyetlennek bizonyult, méghozzá úgy, hogy például a kórházakban vagy iskolákban nem is mindenhol állt rendelkezésre a megfelelő szintű légkondicionálás a már több hónapig tartó kánikula kezelésére. De máshol, így a nálunk gazdaságilag sokkal jobb helyzetben lévő Németországban például 2018-ban szedett rekord mennyiségű, tízezer halálos áldozatot a forróság.

Talán nem is meglepő, hogy mindezek után az is kiderült, az átlaghőmérséklettel együtt tovább nőtt a levegőbe kerülő szén-dioxid koncentrációja is, és ez is minden eddigi rekordot megdöntött az idén a jelentés szerint.

A C3S arra is felhívta a figyelmet, míg 2019 a második legmelegebb kalendáriumi év volt, ezt a sorban 2016 előz meg, mögötte pedig sorban 2014, 2015 majd 2018 követi. A valaha mért első öt legmelegebb évből tehát öt év esik az évtizedünkre.

A jelentés is felidézte azt, hogy az ENSZ (IPCC) tavaly kiadott jelentése szerint minden évben mintegy 7,6 százalékkal kellene csökkentenünk globálisan a károsanyag-kibocsátást 2030-ig ahhoz, hogy a még nehezen de fenntartható 1,5 celsius fokos átlag emelkedést megőrizzük. Úgy tűnik azonban, erre már nagyon kevés az esély: a sarkköri permafroszt gyors ütemű olvadása, és a károsanyag-koncentráció növekedése a légtérben ahhoz vezet, hogy eddig az időpontig szinte bizonyosan 2 celsius fok fölé emelkedik az átlagos hőmérsékletnövekedés, ez pedig a jelenlegi tudásunk szerint az ökoszisztéma és a társadalmak felbomlásához vezethet.

Nemrég azt is összegyűjtöttük a Mércén, melyek voltak az ökológiai katasztrófa és az annak részeként kibontakozó klímaválság legmegrázóbb jelei és eseményei: a sarki örökjég gyorsuló ütemű olvadása, az Amazonas-medencéjében, a bolygó legnagyobb őserdejében pusztító óriási tüzek, a karibi térséget leromboló hurrikánok és szuperviharok, vagy a lassan de biztosan elsüllyedő csendes-óceáni szigetek mellett pedig az év végére és 2020 elejére ezekhez zárkózott fel a minden eddiginél pusztítóbb erdőtűz Ausztrália délkeleti és középső részein.

(MTI, C3S, Portfolio.hu)