Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szigorodott a kuruzslás büntetése, de a pszichológusok és más szakemberek is bajba kerülhetnek miatta

2018 novemberében nyújtott be egy törvénymódosító javaslatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), ami kiterjesztette a kuruzslás vétségét a büntető törvénykönyvben.

Az Országgyűlés által decemberben elfogadott törvénymódosítás értelmében egy év szabadságvesztéssel büntethető „az ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen végzett jogosulatlan orvosi gyakorlat mellett a jogosulatlanul végzett pszichoterápiás gyakorlat és nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások folytatása”, vagyis olyan egészségügyi tevékenységek, amelyek kiegészítik vagy helyettesítik a hagyományos gyógyítási módszereket, végzésükhöz pedig egyetemi végzettség vagy szakképzettség szükséges.

A módosítás azonban nem biztos, hogy az áldoktorok és álpszichológusok tevékenykedését veti majd vissza. Sokak attól tartanak, hogy azokat a szakembereket is ellehetetlenítheti, akik nem klinikai szakpszichológusok, hanem más szakiránnyal rendelkeznek

(pl. egészségpszichológusok, pedagógiai szakpszichológusok, tanácsadók, családterapeuták, gyászterapeuták, művészetterapeuták, táncterapeuták, pszichodráma vezetők stb.), mivel a jelenleg hatályos szabályok alapján pszichoterápiát csak orvosi, illetve klinikai szakpszichológusi képesítéssel rendelkező vezethet, a törvény azonban nem határozza meg, hol húzódik a pszichoterápia határa.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a törvénymódosítás a pedagógiai szakszolgálatokban eddig végzett pszichoterápiás jellegű szakértői tevékenységért is börtönbüntetés járhat, a kormány azonban figyelmen kívül hagyja:

a szakszolgálatok feladatkörébe számos olyan tevékenység is beletartozik, amely a pszichoterápia köréhez köthető, miközben pszichoterápiás kezelésre jogosult pszichiáterek, pszichológusok alig találhatók a rendszerben.

Szigeti Ildikó pszichológus személyes blogján írt arról a napokban, hogy a törvénymódosítás elfogadása pánikot váltott ki a pszichológustársadalomban. A nem klinikai szakpszichológus végzettségű szakemberek ugyanis éppen a törvényben leírtak szerint  segítségre szorulókkal találkoznak és a saját szakmájuk eszközkészletének alkalmazásával „gyógyítanak”.

Szigeti azt írja,

„Noha többségük komoly és intenzív képzéseken szerezte a jogosítványát, most úgy tűnik, ha szabálykövető módon akarnak eljárni, mielőbb befejezik a tevékenységüket.”

A hivatalos meghatározás szerint a pszichoterápia a lelki problémák kommunikáció útján történő gyógyítását jelenti, egy másik definíció alapján viszont pszichoterápiának kell tekinteni minden olyan technikát, ami személyiségváltozást idéz elő.

Mivel bizonyos helyzetekben akár egyetlen beszélgetés is személyiségaltozást indíthat el, nem lehet pontosan tudni, kire és mire terjed ki a törvény.

Szigeti szerint

ha szigorúan értelmezzük a jogszabályban írtakat, lényegét tekintve szinte valamennyi, lelki problémák megoldására szakosodott segítő kuruzslással vádolható.

Úgy látja, ettől a pszichológusok egyre inkább pánikba esnek. Mint írja,

„viszonylag egybehangzó az a vélemény, hogy az eredetileg az egészségügyi törvényben szereplő jogszabály büntető kiegészítése lényegét tekintve nem más, mint a segítő szakma kollektív büntetése amiatt, hogy „elgáncsolták a pszichológus kamara megalapítását célzó kezdeményezéseket.”

Néhány évvel ezelőtt ugyanis az EMMI egy olyan törvénytervezetet próbált elfogadtatni, melynek értelmében létre kellett volna hozni egy pszichológus kamarát, hogy így védjék meg az embereket a kuruzslóktól. Ennek azonban a legnagyobb hibája az lett volna, hogy nem tevékenység, hanem diploma szerint fogta volna össze és kötelezte volna belépésre a tagokat (és mint az feljebb már kiderült, a pszichológus alapszak elvégzése után nem mindenki klinikai szakpszichológus lesz), ráadásul azt sem sikerült a törvénytervezetben meghatározni, melyek a pszichológus tevékenység keretei, a kamara pedig valójában csak a valódi kuruzslókat nem lett volna képes szankcionálni.

A pszichológusok nem kértek a kamarából, a mostani törvénymódosítással viszont úgy tűnik, az EMMI végül erőből átnyomta az Országgyűlésen a kuruzslók megállításáról alkotott elképzeléseit.

Mivel több felháborodott szakember is a törvénymódosítást támogató Magyar Orvosi Kamarához fordult, a MOK tájékoztató levélben igyekezett csitítani a kedélyeket – ez azonban Szigeti szerint fordítva sült el. A levélben ugyanis kollaboránsnak nevezték azokat, akik nem  értenek egyet a módosítással, vitatják annak szándékát és hatását. A blogbejegyzés szerint ahogy a pszichológus kamara erőltetése idején, úgy

most is egyértelmű hogy a törvénymódosítás még közvetve sem érinti a sarlatánok, az önjelölt segítők piaci tevékenységét.

Épp ellenkezőleg, az ő piaci pozíciójukat erősíti, hiszen a törvény betűi rájuk nem vonatkoznak, hiszen ők nem pszichológusok, nem is terapeuták, így nem használják ezt a titulust, mint ahogy a pszichológia fogalomrendszerét sem. 

Tovább növeli a bizonytalanságot, hogy a törvény betartását egyetlen hatóság sem tudja ellenőrizni, ezért kizárólag „bemondásra” indulhatnak eljárások a gyanúba fogott szakemberekkel szemben.

„Többen is úgy gondolják, visszatér a „házmester korszak”, és elég lesz egy csalódott kliens vagy egy bosszúra szomjas kolléga feljelentése ahhoz, hogy tönkre tegyék az érintett praxisát vagy akár az egész életét.

A „pszichopiaci szolgáltatások” területén lehetetlen bizonyítani vagy cáfolni a műhibákat, éppen ezért a műhibákra szakosodott ügyvédek számára a régi-új „kuruzsló törvény” valóságos Kánaánt jelent”

– olvasható a bejegyzésben.

A bejegyzést író pszichológus szerint mindezzel csupán megtisztítják a piacot a konkurenciától – vagyis azoktól a szakemberektől, akik olyan tudással bírnak, akik érdemi segítséget kínálhatnak a bajban lévőknek.

Címlapkép: piaxabay.com
Olvass tovább!