Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Betesz a magyar műanyagiparnak az uniós szabályozás

Fontos változások előtt álla magyar műanyagipar az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt – közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító az MTI-vel.

A közlemény emlékeztet rá, hogy igen jelentős ágazatról van szó, amely a GDP 2,7 százalékát adja.

Az Európai Unió 2021-től betiltja azokat a termékeket (például szívószálakat, műanyag tálakat és evőeszközöket), amelyek környezetbarát anyagok felhasználásával megfizethető áron helyettesíthetők. A többi, nem helyettesíthető műanyagterméknél pedig a fogyasztás csökkentését, a szelektív gyűjtést, illetve az újrahasznosítás fokozását írják elő a jövő évtől (ilyen cél például a PET palackok 90 százalékos újrahasznosításának elérése 2025-re).

Magyarországon az uniós előírás által érintett egyszer használatos műanyagok gyártása a csomagolóipar 2-5 százalékát teszi ki.

A hitelbiztosító jelezte azt is: a szektorban vannak olyan cégek, amelyek kizárólag az érintett termékkör gyártásával foglalkoznak, míg más vállalatok árbevételének jelentős részét adja ezek gyártása. Az uniós szabályozás miatt

Ráadásul a változás nem csak a műanyaggyártásban lezajló változások a vegyipar mellett érintik az élelmiszeripar és üdítőital gyártást, a dohány- és gyógyszeripart, illetve az olajipari petrolkémiai cégeket is.

A műanyaggyártással foglalkozó vállalatoknál a hitelbiztosító figyelmeztetése szerint szemléletváltás szükséges, kénytelenek lesznek innovációra költeni, annak érdekében, hogy alternatív, környezetbarátabb megoldásokkal váltsák ki a jelenlegi technológiákat, alapanyagokat, mindezeknek miatt viszont több szereplő is nehéz helyzetbe kerülhet.

Magyarországnak emellett a műanyagok újrahasznosításában is fejlődnie kell, ugyanis az ország ezen a téren a sereghajtók között van az Európai Unióban:

míg Magyarországon az arány 25-26 százalék, addig 17 ország már 40 százalék felett jár, 3 országban pedig 50 százalék feletti az újrahasznosítás aránya.

A másik probléma pedig abból adódik, hogy a képződő műanyaghulladék több mint felét Magyarországon még mindig hulladéklerakókban helyezik el (vagyis a föld alá temetik), miközben egyre több európai ország tiltja vagy erőteljesen korlátozza ezt a megoldást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyébként szeptember közepén (tehát az az EU-s irányelv elfogadásához képest fél éves csúszással) jelentette be, hogy a kormány a műanyag zacskók betiltását tervezi a műanyagtermékek korlátozásáról szóló európai uniós irányelvjavaslatban megfogalmazottaknak megfelelően 2021-től.

Az irány tehát nem rossz (bár arról, hogy ez a lépés Paks2 felhúzása mellett mennyire eltörpül, itt írtunk korábban), csakhogy mindeközben azért van egy másik tendencia is.

Nyár közepén jelentette be az elsősorban PVC-granulátumokat és -porkeverékeket gyártó Szeplast Zrt., hogy kétszeresére bővítette termelési kapacitását, több mint 1 milliárd forintos beruházással. Azt is közölték:

a fejlesztés megvalósítását csaknem félmilliárd forint vissza nem térítendő uniós és hazai támogatás segítette.

Vagyis miközben uniós és hazai szabályozással próbálják a műanyaggyártás egyes szegmenseit korlátozni, az unió és Magyarország kormánya is jócskán juttat pénzt arra, hogy egyes piaci szereplők tovább bővíthessék termelési kapacitásukat.

És csak hogy egy kicsit az összképre is ránézzünk:

Magyarországon 2018-ban 1618 ezer tonna műanyag alapanyagot állítottak elő, ami majd 3 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest.

A szektorban mintegy 700 cég foglalkoztat körülbelül 60 ezer főt.

A Magyar Műanyagipari Szövetség (MMSZ) 2018-as évet feldolgozó jelentésének végén pedig ez áll:

„Nem hallgathatjuk el azonban a műanyagokkal szemben fellángoló ellenszenv növekedésének esetleges negatív hatásait sem, nem tudjuk még, hogy az előbbiekben említett bővítések ellensúlyozzák-e majd a következő időszakban bevezetni kívánt egyszerhasználatos termékek betiltásából eredő gyártáskiesést.”

via MTI/Mérce
Olvass tovább!