A mai napon Palkovics László innovációs minszter egy budapesti sajtótájékoztatón bejelentette, hogy megvásárolják a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt.-től a Mátrai Erőművet, a döntést gazdasági, ellátásbiztonsági, munkahely- és klímavédelmi okokkal indokolta.

A erőművet az Opus Global 2017-ben vette meg, a széntüzelésű erőmű  2015-ben 13,6 milliárdos, 2016-ban pedig 6,5 milliárd forintos nyereséget termelt, viszont a tulajdonoscsere utáni években – 2017-ben és 2018-ban – 10,7, majd 4,3 forintos veszteséget hozott a szén-dioxid kvóta drasztikus drágulása miatt. A 444 szerint előző évben 11 milliárdos osztalékot vettek ki belőle a szabad eredménytartalék terhére, a két év alatti 15 milliárdos veszteség mellett. Az üzem tavaly 7 milliárdos állami támogatást is kapott.

Palkovics a az erőmű megvásárlását követően a legsürgősebb feladatnak a működési költség csökkentését nevezte, hozzátéve, hogy ezen belül a legnagyobb részt jelenleg a folyamatosan dráguló szén-dioxid-kvóta költsége teszi ki. Az átalakítással párhuzamosan a széntechnológia kivezetéséig biztosítani kell az elöregedő blokkok működtetését, és át kell alakítani a visontai bánya termelését is – tette hozzá.

Az MTI beszámolója alapján a korszerűsítés egy 500 megawattos gázturbinás erőművel számol, lehetőség szerint megújuló forrásból származó gázra alapozva, a hulladékgazdálkodási stratégiához kapcsolódva pedig hulladékhasznosító blokk is létrejönne.

Elmondta azt is, hogy az erőműben az utolsó lignites egység működési ideje 2029 végén jár le, ezt követően a széntüzelés leállna, és csak tartaléknak maradna egy blokk.

Palkovics szerint a széntechnológia kivezetése az EU-céloknak is megfelel, az átalakítások ezért részben uniós támogatás, többek között a tagállamok energetikai korszerűsítéseit segítő modernizációs alap fedezheti, valamint ehhez kapcsolódva hozzátette:

Magyarország teljesíti a 2030-as klímacélokat, és támogatja a 2050-es klímacélokat is.

A Mátrai Erőmű körüli ügyekkel a Mérce az utóbbi hónapban behatóan foglalkozott: a kollégánk még novemberben kísérte el a Greenpeace-t, amikor a Heves megyei Detken víz- és üledékmintát vettek a Bene-és a Nyiget-patakokból, ugyanis a víz reggel büdös volt és szennyezettnek tűnt az ott lakók elmondása szerint. Legutóbb pedig arról számoltunk be, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala a szennyezés ügyében vizsgálatot indít, miután Szél Bernadett független képviselő azzal a kéréssel fordult hozzájuk: hogy az ügyben illetékes szervek – elsősorban a vízügyi és környezetvédelmi hatóságok – nem követtek-e el mulasztást az erőmű környékén kialakult szennyezés kivizsgálásakor, és ezzel nem veszélyeztették az állampolgárok testi és lelki egészséghez, illetve egészséges környezethez való jogát.

(Mérce / 444)